A kárpátaljai magyar vidék mezőgazdasági fejlesztési terve

Alapos előkészületek és számos tanulmány, szakmai fórum tanulságainak összegzése után a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány nemrég állt elő a fentebbi címet viselő dokumentummal. Munkájuk gyümölcsét Őr Hidi László, az alapítvány elnöke az alsószinevéri XXII. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem gazdasági fórumán ismertette. Az alábbiakban kivonatosan olvasóink is megismerkedhetnek a gazdák elképzeléseivel. (Folytatjuk 704. és 705. számunkban közölt írásunkat.)

3. A gazdaságfejlesztési stratégia jövőképe és elérendő célállapota az agrárium szemszögéből

3.1. Általános jövőkép

A gazdaságfejlesztési stratégia eredményeképp a tervezési időszak végére megerősödik, minden szempontból életképessé válik egy munkaalapú kárpátaljai magyar gazdatársadalom. A családok, a családi gazdaságok meghatározó szerepet töltenek be, védelmet nyújtva ezáltal a legveszélyesebb asszimilációs folyamatok ellen. Ezekben a családi gazdaságokban korszerű, a helyi hagyományokra épülő, a helyi adottságokat figyelembe vevő és azokat maximálisan felhasználó, nagy szakmai tudást igénylő, nagy hozzáadott értéket képviselő termékek előállítása folyik. A családi gazdaságok a termelés szempontjából függetlenek, önállóak, azonban a globalizációs hatások kivédésére, ellensúlyozására nagyfokú összefogást, szervezettséget tudnak felmutatni. A gazdasági élet alapját, magvát adó családi gazdaságok szoros szimbiózisban élnek a gazdasági életben részt vevő, vagy azt befolyásolni, fejlődését irányítani tudó többi szereplővel.

A piaci szereplőkkel történő együttműködés elengedhetetlen a termelés folyamatához, hisz ezek a vállalkozások látják el input anyagokkal a családi gazdaságokat, valamint juttatják el az előállított termékeket a fogyasztókhoz akár közvetlenül, akár feldolgozást követően. Ilyen szempontból piaci szereplőknek számítanak a gazdaszövetkezeti formában működő vállalkozások is. A nonprofit szervezetekkel történő együttműködés keretében valósul meg a szakmai tudáshoz való hozzáférés, akár felnőtt gazdaképzés és szaktanácsadás, akár közép- és felsőfokú tanintézeti szakképzések formájában. Szintén a nonprofit szférával történő együttműködéshez tartozik az alapítványok tevékenysége a szociálisan rászoruló családok megsegítésére, talpra állítására, valamint a különböző állami, vagy határokon átívelő célprogramok eljuttatására a családi gazdaságokhoz.

3.2. Elérendő célállapot

• Családi gazdaságokon alapuló agrárium. A megerősödő, árutermeléssel foglalkozó 12–15 ezer családi gazdaság mintegy 50-60 ezer kárpátaljai magyar lakosnak biztosítja közvetlenül a megélhetést, míg további 4-5 ezer család (15-20 ezer fő) önellátás céljából, a fő jövedelemforrás mellett foglalkozik mezőgazdasági termeléssel.

• A magyarlakta települések termőföldjeinek döntő többsége a helybéli magyar gazdák tulajdonában és használatában marad, miközben kialakul az adott mezőgazdasági tevékenység szempontjából optimális birtokszerkezet.

• A tervezési időszak végére a családi gazdaságok jövedelmezőségének, a benne résztvevők életszínvonalának a megyei átlag fölé kell emelkednie.

• A családi gazdaságok legalább 25%-ában legyen szakirányú végzettséggel rendelkező személy.

• Ki kell épülnie a magyar nyelvű szakképzési rendszer teljes vertikumának.

• Ki kell épülnie egy egységes falugazdász-szaktanácsadói rendszernek teljes körű ágazati és területi lefedettséggel.

• A szakmai színvonal emelkedésével párhuzamosan meghatározó jelentőségűvé kell válnia a korszerű, intenzív termesztési technológiákat alkalmazó ágazatoknak. Az elkövetkező 10 évben az intenzív zöldség- és gyümölcstermesztési felületnek a duplájára kell növekednie.

• Létre kell jönniük a termelői beszerzési-értékesítési csoportoknak. A családi gazdaságok áruforgalmának 40-50%-a ezeken keresztül bonyolódik le.

• A piacra kerülő áruk feldolgozottsági arányának el kell érnie az 50%-ot. Ebbe beletartozik a frisspiaci termékek korszerű csomagolása is.

4. A kárpátaljai magyar agrárium fejlesztési stratégiájának célrendszere

4.1. A kárpátaljai magyar agrárium fejlesztési stratégiájának fő célja

A kárpátaljai magyar agrárium fejlesztési stratégiájának fő célja – összhangban az egész gazdaságfejlesztési stratégia fő célkitűzéseivel – a kárpátaljai magyarság fennmaradása, szülőföldjén történő boldogulása.

Ennek alárendelve kell felvázolni a stratégia valamennyi elemét, megfogalmazni a stratégiai és tematikus célokat, meghatározni a prioritásokat.

4.2. Stratégiai célok

A kárpátaljai magyar agrárium fejlesztésének elérni kívánt eredményét meglátásunk szerint két stratégiai cél megvalósításával lehet biztosítani:

1. Az agrárium népességmegtartó képességének növelése.

2. A termőföld helyben lakó magyar gazdák tulajdonában és használatában történő megtartása.

Az agrárium népességmegtartó képességének mértéke döntő mértékben meghatározza a kárpátaljai magyar kisebbség megmaradási esélyeit és jövőjét. Magyarázható ez azzal a ténnyel, hogy a kárpátaljai magyarság túlnyomó része falun él, s próbál meg részben vagy egészen a mezőgazdaságból megélni. Mint már fentebb említettük, azokban a falvakban, ahol sikeresen fejlődik az agrárium, megállt a magyar népesség elvándorlása, s a családok bátrabban vállalkoznak több gyerek felnevelésére.

A termőföld helyben lakó magyar gazdák tulajdonában és használatában tartása szervesen összefügg az első stratégiai céllal: termőföld nélkül nincs mezőgazdasági termelés; valamint a stratégia fő céljával is, hisz a termőföld elvesztésével megszűnik a helyi magyar közösség természetes élettere. A szülőföldhöz való kötődés a falun élők szívében egyet jelent a termőföld birtoklásával, annak elvesztése óhatatlanul a szülőföldhöz való érzelmi kötődés gyengüléséhez vezetne.

[…]

5. Javasolt prioritások, kitörési pontok

5.1. Prioritások, elsődleges fejlesztési irányok

A kárpátaljai gazdaságfejlesztési stratégián belül az agráriumra vonatkozó kérdésekben a stratégia célrendszerével összhangban az alábbi prioritások mentén kell tervezni:

• A termőföld-, valamint az éghajlati-természeti adottságok maximális kihasználása.

• A hozzáadott érték növelése.

• A korszerű termesztési technológiák meghonosítása.

• A beszerzési-értékesítési kereskedelmi lánc redukálása, korszerűsítése.

[…]

5.2. Kitörési pontok

Az agráriumfejlesztési stratégia fentiekben felvázolt célrendszere és a prioritások alapján az alábbi kitörési pontok, beavatkozási területek jelölhetőek ki:

– intenzív zöldségtermesztés;

– zöldséghajtatás, energianövények termesztésével kiegészítve;

– szabadföldi intenzív zöldségtermesztés;

– gyümölcstermesztés;

– primőr gyümölcsök termesztése;

– intenzív gyümölcsösök telepítése;

– tanyarendszerű állattenyésztés és takarmánynövények termesztése. (Folytatjuk.)