Kikre nem vonatkozik a mozgósítás?
„Kikre és milyen körülmények között nem vonatkozik a mozgósítás?”
– Nem esnek behívás alá katonai szolgálatra mozgósítás idején a hadköteleseknek Ukrajna 1993. 10. 21-én kelt № 3543-ХІІ (módosításokkal) törvénye A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról 23. cikkelyében megjelölt kategóriái, éspedig:
– akiket mozgósítás vagy hadiállapot esetére az államhatalmi és más állami szerveknél, önkormányzati szerveknél, valamint vállalatoknál, intézményeknél és szervezeteknél védettség alá helyeztek („заброньовані” – a fordító) az Ukrajna Miniszteri Kabinetje által megállapított rend szerint (Ugyanezen törvény 25. cikkelye erről így ír: 1. Védettség alá helyezhetők azok a hadkötelesek, akik az államhatalmi és egyéb állami szerveknél, helyi önkormányzati szerveknél, valamint olyan vállalatoknál, intézményeknél és szervezeteknél dolgoznak, amelyek számára mozgósítási feladatokat (megrendeléseket) állapítottak meg, abban az esetben, ha erre a jelzett szervek működésének biztosításához és a mozgósítási feladatok (megrendelések) teljesítéséhez van szükség.);
– a katonai egészségügyi bizottság által egészségi állapotuk miatt ideiglenesen, legfeljebb hat hónap időtartamra katonai szolgálatra alkalmatlannak nyilvánítottak (amit a hat hónap leteltével újabb katonai egészségügyi bizottság általi vizsgálat követ);
– azok a férfiak, akik legalább öt vagy annál több 16 évesnél fiatalabb gyermeket tartanak el (az ilyen férfiak – hozzájárulásuk esetén – csak lakóhelyükön teljesítendő katonai szolgálatra hívhatók be);
– azok a nők, akik 16 évesnél fiatalabb gyerekeket tartanak el (az ilyen nők – hozzájárulásuk esetén – csak lakóhelyükön teljesítendő katonai szolgálatra hívhatók be);
– az ukrán jogszabályok értelmében az arra rászoruló személyeket állandó jelleggel gondozók abban az esetben, ha nincs más személy, aki a gondozást végezné;
– Ukrajna Legfelsőbb Tanácsának, a Krími Autonóm Köztársaság Legfelsőbb Tanácsának képviselői.
Azokat a hadköteleseket, akik elérték a tartalékban állás felső korhatárát, szintén nem érinti a behívás, és törlik őket a katonai nyilvántartásból a járási (városi) hadkiegészítő parancsnokságokon, az Ukrán Biztonsági Szolgálat hadköteleseit pedig az SZBU központi főosztályán vagy regionális szerveinél. Ezenkívül a katonai nyilvántartásból törlendők Ukrajna azon polgárai, akik (Ukrajna 1992. 03. 25-én kelt № 2232-ХІІ (módosításokkal) törvénye A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról 37. cikkelye):
– a katonai egészségügyi bizottságok által katonai szolgálatra alkalmatlannak minősíttettek a katonai nyilvántartásból való törléssel;
– megszüntették ukrán állampolgárságukat;
– korábban súlyos vagy különösen súlyos bűncselekmény elkövetéséért szabadságvesztésre lettek ítélve;
– büntetésük letöltésére büntetés-végrehajtási intézménybe lettek irányítva, vagy akikkel szemben egészségügyi természetű kényszerintézkedéseket foganatosítottak;
– 40 éves korukig nem részesültek katonailag nyilvántartott vagy azzal azonos megítélésű képesítésben.
Ugyanezen törvény 28. cikkelye rendelkezik a tartalék kategóriáiról és a hadkötelesek katonai tartalékban való nyilvántartásának felső korhatáráról.
Ezek szerint a hadkötelesek tartaléka két kategóriára oszlik, melyeket az életkortól függően állapítanak meg. A közlegényi, tisztesi és altiszti rendfokozattal rendelkezőknél a 35 évesnél fiatalabbak képezik a hadkötelesek első kategóriáját, a vezénylő tisztek 45, a törzstisztek közül az őrnagyok és alezredesek 50, az ezredesek 55, a főtisztek (tábornokok) 60 éves korig tartoznak az első a kategóriába. Az ennél idősebbeket – közlegényeket, tiszteseket, altiszteket és tiszteket egyaránt – egészen 60 éves korig a második kategóriába sorolják. (A második kategóriához tartozó főtiszti (tábornoki) állomány még ennél is tovább, egészen 65 éves korig hadra fogható.) A második kategóriájú tartalékosság felső korhatára egyben a katonai tartalékban való nyilvántartás és szolgálatteljesítés végső korhatárát is jelenti. A hadköteles nőket rendfokozatuktól függetlenül a tartalék második kategóriájába sorolják. A tartalékosság felső korhatára esetükben 50 év.
Ugyanezen törvény 26. cikkelyének megfelelően a speciális időszakra felmentik a katonai szolgálat alól a katonákat (1. pont):
a) a nőket, akik 16 évesnél fiatalabb gyereket (gyerekeket) tartanak el, amennyiben nem nyilatkoznak arról, hogy folytatni szeretnék a katonai szolgálatot;
б) egészségi állapotuk miatt a katonai egészségügyi bizottság megállapítása (határozata) alapján békeidőben katonai szolgálatra alkalmatlanokat, hadiállapot idején korlátozottan alkalmasokat, amennyiben nem nyilatkoznak arról, hogy folytatni szeretnék a katonai szolgálatot;
в) akiket katonai rendfokozatuktól fegyelmi eljárás keretében fosztottak meg;
г) akiket a bíróság jogerős ítéletével szabadságvesztéssel, szabadságkorlátozással vagy a katonai rendfokozattól való megfosztással sújtottak;
ґ) az alábbi családi körülmények vagy méltánylandó okok miatt:
– ha a katona anya (apa) házasságon kívül gyermeket vagy gyermekeket nevel, akik vele egy háztartásban apa (anya) nélkül nevelkednek;
– ha a katona anya (apa) házasságon kívül 23 év alatti felnőtt korú I. vagy II. rokkantsági kategóriájú gyermeket tart el;
– ha szükséges a beteg feleség (férj), gyermek állandó gondozása, amit 18 évesnél idősebb személy esetében az orvosi szociális szakértői bizottság, 18 éves kor alatti személyeknél pedig az orvosi konzultációs bizottság megfelelő orvosi szakvéleménye is alátámaszt;
– ha a katonának három vagy több gyermeke van;
д) szervezési intézkedések végrehajtása esetén az Ukrajna Fegyveres Erőinek Vezérkara által megállapított rend szerint, azzal a feltétellel, hogy befejeződött a megállapított feladatok teljesítése;
e) akik közlegényként, tisztesként és altisztként (a zászlósok, törzszászlósok és tengerészhadapródok kivételével) nem felelnek meg a szolgálati követelményeknek szolgálati kötelezettségeik teljesítésének elmulasztása miatt.
A katonák ugyancsak felmenthetők a katonai szolgálat alól e cikkely 6. részének в, г, е, є, и, valamint a 7. rész в, г, е, є pontjaiban rögzített okok miatt.
hk
