A heveny és az idült pyelonephritis

2014. szeptember 4., 07:30 , 712. szám

Fájdalmakat érzek a vesém tájékán, gyakran kell vizelnem, előtte, közben és utána pedig égető érzésem van. A lázam is felszökött. Miben betegedtem meg, és miként lehet kikezelni belőle – érdeklődött e-mailjében egy nagyborzsovai olvasónk. Kérdéseire és a kapcsolódó kérdésekre dr. Minya József, a Tiszaújlaki Keresztyén Egészségügyi Központ orvosa válaszol.

– A beteg minden bizonnyal a pyleonephritis nevű vesebetegségben szenved – fejti ki a doktor. – Ez a vesemedence, a vesekehely gyulladása, mely heveny (akut) és idült (krónikus) változatban is jelentkezhet, de mindkettő gyakrabban fordul elő a nők körében. Általában akut formában kezdődik, mely többszöri heveny gyulladás után krónikus formába mehet át. Az okok között említhetjük a húgyúti fertőzéseket, illetve a húgyúti rendszer különböző fejlődési rendellenességeit. Mind az akut, mind az idült forma esetében rossz közérzetre, fejfájásra, vizelési zavarokra – gyakori vizelési ingerre, a vizelés előtti, közbeni és utáni égető érzésre –, illetve vesetájéki fájdalomra panaszkodik a páciens. A heveny gyulladáskor általában 40 Celsius-fokos, sőt annál magasabb láz, a krónikus forma esetében pedig hőemelkedés lép fel. Az általános tünetek erősebben jelentkeznek az akut gyulladáskor, és hányás, illetve hidegrázás is jelentkezhet. Az idült gyulladás pedig agresszív betegség, mely mellett megjelenik a vérszegénység, a veseelégtelenség és a vele járó vérnyomás-emelkedés. A diagnózis felállításában nagy szerepe van az ultrahangos vizsgálatnak és a komplex laborvizsgálatnak, melyek alapján el lehet különíteni az akut és a krónikus gyulladást. Majd speciális vizsgálatokra is sor kerül a kórházi kezelés során. Ugyanis mindkét forma kórházi kezelést igényel.

– Mit kell tudnunk a terápiáról és a megelőzésről?

– Ez egy elég komplikált és komoly betegség, amelyet komolyan is kell venni. Nem szabad laikusok tanácsai alapján tablettákkal kúrálni, hanem orvoshoz kell fordulni, hogy felállítsuk a pontos diagnózist, és ennek alapján eldöntsük, milyen antibiotikumokkal kezeljük a pácienst, milyen dózist alkalmazzunk, és meddig tartson a terápia. Az akut gyulladás sikeres kezelése után a betegség többnyire nyomtalanul megszűnik. Ám ha a szervezetben vannak húgyúti szervi rendellenességek, vagy gyakori húgyúti fertőzések, vagy krónikus gyulladásos gócok (például gyakori gennyes mandulagyulladás), akkor a heveny pyelonephritis idült formába megy át. Általában mind az akut, mind a krónikus gyulladás „csak” az egyik vesét érinti. Mindkét gyulladást egyformán kezeljük, de előfordul, hogy a krónikus gyulladás esetén el kell távolítani a beteg vesét. Akkor van probléma, ha kétoldali pyelonephritisszel állunk szemben, ami az idült forma esetén fordulhat elő. Ilyenkor a legtöbb esetben vesedialízisre van szükség, és igazából csak a veseátültetés oldja meg a problémát.

A megelőzés végett pedig idejében kell kezeltetni a húgyúti fertőzéseket, azokat ne öngyógyítással, otthon kezeljék, hanem forduljanak orvoshoz. Ha diagnosztizált szervi rendellenességről van szó, műtéti úton meg kell azt szüntetni, s a krónikus gyulladási gócokat is ki kell iktatni (például gennyes mandulagyulladás esetén el kell távolítani a beteg mandulát).

Lajos Mihály