Nőtt a magyar első osztályosok száma

2014. szeptember 18., 07:00 , 714. szám

Kárpátalján az elmúlt években, sajnos, egyre nagyobb problémákat okozott az, hogy a szülők az államnyelv elsajátítása, elképzelt majdani könnyebb boldogulásuk érdekében a magyar családban született, magyar környezetben nevelkedett, magyar óvodát befejezett gyermekeiket ukrán tannyelvű iskolába, osztályba íratták be. A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, a falvak, városok magyar iskolái, történelmi egyházaink képviselői, a különböző civil szervezetek arra törekedtek és arra buzdították a szülőket, hogy magyarként anyanyelvű iskolába, osztályba írassák be csemetéjüket. A kitartó munka, úgy tűnik, meghozta eredményét, hiszen a tavalyi 1628 gyermekhez képest ebben az évben 1822 gyermek kezdte meg magyar tannyelvű osztályban iskolai tanulmányait Kárpátalja magyarok lakta járásaiban és a szórványvidéken.

A Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség összesítése szerint a Huszti, a Rahói és a Técsői járást magába foglaló körzetben 110, a Nagyszőlősiben 289, a Beregszásziban 612, a Munkácsiban (Szolyvát is beleértve) 382, az Ungváriban pedig 429 magyar elsős van.

Nagy Sándor, a Csongori Általános Iskola igazgatója elmondta, hogy a Munkácsi járás hét magyar falujában nem szokott különösebb gondot okozni a beiskoláztatás kérdése, mert a településeken a szülők egyértelműen a magyar iskola mellett döntenek. Ezt az is jól mutatja, hogy Csongoron, Barkaszón, Szernyén és Dercenben két magyar első osztály is indult, a Munkácsi II. Rákóczi Ferenc Középiskolában pedig három. Ahogy az igazgató fogalmazott: ha az iskolák pedagógusai jól dolgoznak, azt a szülők is látják, ezért döntenek végül a magyar iskola mellett.

Az Ungvári járás három iskolájában, a Drugeth-gimnáziumban, Csapon és Eszenyben két, a Nagydobronyi Középiskolában és a Dayka Gábor Középiskolában pedig az elsősök nagy létszámának köszönhetően három magyar első osztály is indult. Nagy-Dajka Enikő, a KMPSZ Ungvári Régiójának elnöke szerint az elsősök számának növekedése minden iskolában megfigyelhető. Ez pedig részben annak is köszönhető, hogy egyre kézzelfoghatóbb a kapcsolattartás Magyarország és Kárpátalja között, s az anyaország jól láthatóan törődik az itteni magyar gyermekekkel. Ennek egyik bizonyítéka például a Keleti Partnerség program is, amely során a megyei vezetés és a KMKSZ közreműködésével, dr. Brenzovics Lászlónak, a KMKSZ elnökének koordinálásával megyénkben hetvennél is több iskolát, óvodát és kulturális intézményt sikerült felújítani. A szülők döntésében tehát egyértelműen közrejátszik az, hogy látják: az anyaország számon tartja az elcsatolt területek magyarságát.

Benedek Imre, a KMPSZ Felső-Tisza-vidéki Régiójának elnöke arról számolt be, hogy Visken és Técsőn is két magyar első osztály nyílt. Elmondása szerint az egyik ok, amiért a szülők ukrán osztályba íratják, vagy épp íratják át gyermeküket az, hogy ezáltal remélnek jobb eredményt az ukrán nyelvű felvételi vizsgán. Ez viszont nem feltétlenül alakul így, hiszen az aknaszlatinai diákok példája is mutatja: a magyar iskolások jobb eredményt értek el a független tesztelésen, mint azok a helyi magyar fiatalok, akik ukrán osztályt befejezve érettségiztek.

A két szomszédos járásban, a nagyszőlősi és a beregszászi régiókban több településen is párhuzamos osztályok indultak. Előbbiben a Nagyszőlősi Perényi Zsigmond Középiskola és a Tiszabökényi Általános Iskola érintett 2-2 osztállyal, utóbbiban pedig a Beregszászi 4. Számú Kossuth Lajos Középiskola, továbbá a gáti, vári, kaszonyi, nagyberegi középiskolák és a Beregszászi 7. Számú Általános Iskola 2-2 osztállyal. A nagyszőlősi járási Tiszaújhelyben pedig több év kimaradás után ismét indult magyar osztály.

Idén tehát 1800-nál is több kisdiák kezdte meg anyanyelvén iskolai tanulmányait. Ezzel pedig jó esélyt kaptak az eredményes és eredményesebb tanulásra, hiszen ha egy gyermeknek olyan nyelven kell tanulnia az iskolában, amelyről előzetes ismeretei nincsenek, akkor sem diáktársaival, sem tanítójával nem tud kommunikálni, ezért eleve hátránnyal indul a tanulásban.

Espán Margaréta