Az ukrán elnök blokádot helyezett kilátásba

Az elmúlt hét végén Kelet-Ukrajnában, a szakadárok által uralt területeken is választásokat rendeztek. Bár az ottani voksolás eredményét egyedül Moszkva ismeri el, az akció komoly vihart kavart.

Az önkényesen kikiáltott, úgynevezett „Donyecki és Luganszki Népköztársaságok” elnököt és parlamenti képviselőket választottak vasárnap. A választásokon több politikai párt is elindította jelöltjeit, ám a győztesek kilétét illetően senkinek sem lehettek kétségei. Sajtóbeszámolók szerint amellett, hogy a „köztársaságokban” igen hiányosak voltak a választói jegyzékek, nem minden szeparatista erőt engedtek indulni.

A választásokra külföldi megfigyelőket is meghívtak a szeparatisták. Igaz, a megfigyelők jobbára olyan területekről érkeztek, amelyeket a külvilág hozzájuk hasonlóan nem ismer el: Abháziából, Dél-Oszétiából és a Dnyeszteren túli területről, de több európai radikális szervezet és párt politikusa is megjelent a régióban, köztük a magyar Jobbik képviseletében Gyöngyösi Márton országgyűlési képviselő.

Az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) azzal a kéréssel fordult a kijevi külügyminisztériumhoz, küldjön tiltakozó jegyzéket Magyarországnak, Olaszországnak, Belgiumnak és Ausztriának, amiért állampolgáraik megfigyelőként részt vettek a szeparatista államalakulatok választásain. Az ukrán belügyminisztérium hétfőn közzétette 18 külföldi állampolgár listáját, akik megfigyelőként részt vettek a vasárnapi választásokon, és arra kérte a külügyminisztériumot, hogy nyilvánítsa őket nemkívánatos személyeknek Ukrajna területén.

Az Alfahír magyar jobboldali hírportál szerint Gyöngyösi Márton képviselőt, az Országgyűlés külügyi bizottságának alelnökét nem érte váratlanul az, hogy kitiltották Ukrajnából, de sajnálja az intézkedést a kárpátaljai magyarok miatt.

Kijevben természetesen nem ismerték el a szeparatisták által megszállva tartott területeken rendezett választások eredményeit, s ugyanígy tettek a nyugati államok vezetői is. Petro Porosenko elnök hétfő este Ukrajna állampolgáraihoz intézett szózatában a békefolyamat felmondásával fenyegette meg a szakadárokat a történtek miatt. Közölte, hogy fontolóra veszi annak a törvénynek a visszavonását, amely három évre részleges autonómiát, különleges státust és amnesztiát biztosítana a szeparatistáknak. A Kijev által a szeptemberi minszki fegyverszüneti megállapodás szellemében elfogadott jogszabály célja az volt, hogy támogatást adjon a békének. A vasárnapi választások azonban az egész békefolyamatot veszélybe sodorták – állapította meg az elnök.

Oleh Medvegyev, Porosenko tanácsadója ugyanakkor másnap pontosítani volt kénytelen az elnök szavait. Mint kifejtette, az oroszbarát szakadárok által megszállt kelet-ukrajnai területeknek nyújtandó különleges jogállásról szóló törvény várható visszavonása nem jelenti azt, hogy az ukrán kormányerők újraindítanák a harci cselekményeket a térségben.

Denisz Pusilin korábbi donyecki „miniszterelnök”, a vasárnapi választásokon győztes Donyecki Köztársaság Mozgalom egyik vezetője ugyanakkor „hisztériának” minősítette Porosenko nyilatkozatát. Reményét fejezte ki, hogy a kijevi vezetés hallgat a józan észre, és tárgyalóasztalhoz ül a „Donyecki Népköztársaság” (DNR) vezetőivel, akik iránt a lakosság a nagyarányú választási részvétellel nyilvánította ki bizalmát.

Kedden az ukrán elnök blokáddal fenyegette meg a szeparatista „köztársaságokat”. Az államfő szavai szerint Ukrajna kénytelen bizonyos szinten blokád alá vonni a szeparatista fegyveresek által megszállt területeket, hogy – mint fogalmazott – „ne engedje továbbterjedni ezt a rákos daganatot”.

Úgy ítélte meg, hogy a szakadárok által vasárnap megtartott választások után jelentősen megnövekedtek a Donyeck és Luhanszk megyében élők normális életkörülményeit fenyegető tényezők. „A térségben káosz uralkodik, rablások, fosztogatások zajlanak, mélyre zuhant az ott élő emberek életszínvonala, akik az alapvető védelmet sem kapják meg a bűnözőkkel szemben” – szögezte le. Ezek alapján kilátásba helyezte, hogy megszigorítják az ellenőrzést a szakadár területek felől az ország többi részébe vezető utakon.

Időközben Donyeckben beiktatták hivatalába a 38 éves Alekszandr Zaharcsenkót. A DNR vasárnap megválasztott új elnöke a Bibliára tett esküt. Zaharcsenko, aki maga is részt vett a szeptember 5-i minszki fegyverszüneti tárgyalásokon, beiktatása után közölte, tiszteletben tartják a fegyverszüneti egyezményben vállaltakat. Ugyanakkor arról is beszélt, hogy akár erőszak árán is visszavesznek több olyan délkelet-ukrajnai települést, amely jelenleg az ukrán kormányerők ellenőrzése alatt van. „Vissza kell szereznünk mindent, ami a mienk, tárgyalással vagy másképpen” – fogalmazott.

Luhanszkban az 50 éves Igor Plotnyickijt 63 százalékkal választották meg, őt is kedden iktatták be elnöki hivatalába.

A szakadárok választási bizottsága bejelentette, folytatják a munkát, elkezdik a helyhatósági választások előkészítését. Roman Ljahin, a testület elnöke úgy vélekedett, a vasárnapi parlamenti és elnökválasztások végleg elszakították a Donyec-medencét Ukrajnától.

Ezzel egy időben Kijevből jelentették, hogy a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács keddi ülésén elhatározta, kezdeményezi a kelet-ukrajnai, szeparatisták által megszállt területek különleges státusára vonatkozó törvény visszavonását.

(MTI/pravda.com.ua/inforadio.hu/unian.ua/nepszava.hu/ntk)