Kettős könyvbemutató a beregszászi főiskolán

November 3-án került sor Budapest Főváros Levéltára, a Kárpátaljai Állami Levéltár és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola közös szervezésében az említett levéltárak együttműködéséből született, témáját tekintve hiánypótló két kiadvány bemutatására.

A bemutató kezdetén Kenyeres István, Budapest Főváros Levéltárának főigazgatója emlékeztette a jelenlévőket, hogy a fővárosi és a Kárpátaljai Állami Levéltár 2006-ban együttműködési megállapodást írt alá, amelynek egyik eredménye – az állományvédelmi, restaurálási munkán és a digitalizálási programon túl – a Mihajlo Miszjuk és Kutassy Ilona munkájából született A Kárpátaljai Területi Állami Levéltár Beregszászi Osztályának magyar provenienciájú fondjai és leírási egységei 1918/1919-ig és 1938–1944/1945 között c. kiadványának most bemutatott második, bővített kiadása.

Orosz Ildikó, a könyvbemutatónak helyt adó Rákóczi-főiskola elnöke köszöntőjében kiemelte: az együttműködés segít a közös gyökerek feltárásában. Kárpátalja ugyanis több nemzet közös élettere, az egyforma múltkép kialakulása pedig elengedhetetlen ahhoz, hogy a jövőkép is egységesen alakuljon. Ezért fontos, hogy megmaradt értékeink ne vesszenek el. A bemutatásra kerülő kiadványok, ahogyan azt Mihajlo Miszjuk, a Kárpátaljai Állami Levéltár igazgatója mondta, elősegítik a történészek és a diákok kutatói munkáját is.

Á. Varga László, Budapest Főváros Levéltárának nyugalmazott főigazgatója és Kutassy Ilona, a Kárpátaljai Állami Levéltár igazgatóhelyettese a könyv kapcsán elmondta: abban a beregszászi levéltár közel 1600, az említett időszakot felölelő fondjának leírása és jellemzése található meg földrajzi és fondmutatóval, tárgyiratokkal, anyakönyvekkel egyetemben. A könyv szerzőpárosa a kiadvány összeállításnál nagy hangsúlyt fektetett a magyar és az ukrán tartalom helyes érzékeltetésére is. A könyv szomszédos oldalain így ugyanaz a szöveg található meg ukrán és magyar nyelven. A fővárosi levéltár által kiadott munkájuk a Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 300 példányban jelent meg, s minden magyarországi levéltár, valamint a könyvtárak és a nagyobb múzeumok is kaptak belőle, segítendő a kutatók munkáját.

Szögi László, a Magyar Levéltáros Egyesület volt elnökének Kárpátaljai diákok az európai egyetemeken 1407–1919 c. könyvét dr. Csatáry György, a főiskola Történelem és Társadalomtudományi Tanszékének vezetője mutatta be.

A kiadvány hiánypótló a kárpátaljai művelődéstörténet és a kárpátaljai, Ung, Bereg, Máramaros és Ugocsa vármegyei diákok élete kapcsán. Első részét a bevezetés, elemzések, statisztikák alkotják, a másodikat pedig maga az adattár teszi ki. Ebből kitűnik többek között az, hogy a diákok hol tanultak, milyen képesítést kaptak, mennyi ideig tanultak az európai egyetemen vagy egyetemeken, sőt, az is, hogy 20%-uk kereskedők, 15%-uk állami tisztviselők, 14%-uk egyházi személyek, 10%-uk humán értelmiségi személyek gyereke volt. A legnépszerűbb szakok pedig: a teológia, az orvostudomány, a bölcsészet, a jog, a mérnöki tudományok. Az európai egyetemeken a beregi diákok számbelileg és felkészültség terén is az elsők között voltak, ami a helyi oktatási intézményekben való felkészítés kapcsán is árulkodó. Ezen egyetemeknek köszönhető, hogy kárpátaljai diákjaik később hazatértek, és itt nevelték ki az utánpótlást különböző szakterületeken (igazságügy, orvostudomány, teológia stb.).

Szögi László könyve kapcsán elmondta, hogy az az értelmiségiek születésének körülményeiről szól, s ez minden nemzet számára rendkívül fontos az identitás szempontjából. Ezért izgalmas kérdés, hogy hol és hogyan növekedtek, milyen nagyságrendben nevelkedtek azon személyek, akik később a nemzet politikai, kulturális, gazdasági vezetői lettek.

A könyvbemutató zárásaként az Ukrán Levéltári Egyesület képviseltében Mátyás Irina adta át a Magyar–Ukrán Történész Vegyesbizottság oklevelét a kiadványok megszületésében nagy szerepet játszott személyeknek.

Espán Margaréta