Joga van-e a betegnek a gyógyuláshoz?

„Majd egy hónapig voltam beteglapon csigolyasérvvel. Rendszeresen jártam kivizsgálásra az orvoshoz, betartottam az előírásait. Az állapotom javult, de a sérv nem múlt el, s a fájdalom sem, bár elviselhetővé szelídült. Az orvos azt mondta, hogy nem hosszabbíthatja meg 30 napon túl a beteglapomat, vagyis le kell zárnia azt, de javasolni fogja írásban, hogy irányítsanak át könnyebb munka végzésére. Csakhogy én szeretnék meggyógyulni, mert a szakmámban fájós derékkal nem lehet boldogulni. Kérem, árulja el, mit tehetek, hogy befejezzék a gyógykezelésemet, s valóban meggyógyítsanak? Jogomban áll-e például szanatóriumba meni?”

– Az Egészségügyi Minisztérium 2011.11.13-i A polgárok ideiglenes munkaképtelenségét igazoló dokumentumok kiállítására vonatkozó útmutató jóváhagyásáról című rendelete 2. paragrafusának 2.2 pontja értelmében a betegség vagy sérülés következtében munkaképtelenné vált személynek az ambuláns-poliklinikai intézményekben az orvos legfeljebb öt naptári napra állíthat ki „munkaképtelenségi lapot”, vagy ahogy a köznyelv nevezi: beteglapot. Ezt később – a betegség súlyosságától függően – legfeljebb 10 naptári napig meghosszabbíthatja.

Amennyiben a munkaképtelenség 10 napon túl is fennáll, a kezelőorvos az osztályvezető orvossal együtt hosszabbíthatja meg a beteglapot legfeljebb 30 nap időtartamig. További hosszabbításról az egészségügyi intézmény vezetője által kijelölt orvosi konzultációs bizottsággal (LKK) közösen dönthetnek, legalább 10 naponta felülvizsgálva az adott esetet, de legfeljebb addig, míg el nem érkezik a beteg egészségügyi szociális szakértői bizottság elé bocsátásának ideje.

Egyes esetekben, amikor a kezelés időigényes, például súlyos sérülések vagy tbc esetén, az LKK vizsgálatára és a munkaképtelenségi lap meghosszabbítására nagyobb időközönként, de legalább 20 naponta lehet sort keríteni, a betegség lefolyásának függvényében.

Ukrajna törvénye Az ideiglenes munkaképtelenségre és a temetéssel kapcsolatos kiadásokra vonatkozó általánosan kötelező állami társadalombiztosításról 47. cikkelye értelmében a biztosított személynek és családtagjainak joga van a szanatóriumi-üdülői kezeléshez, üdüléshez a szakosított egészségügyi intézményekben a biztosítási alap költségvetése által az adott célra megállapított előirányzatnak megfelelően, illetve az alap vezetése által megállapított rend és feltételek mellett. A szanatóriumi kezelés szükségességéről a kórházi leletek alapján döntenek.

hk