Fajtaválasztás az uborkahajtatásban

Az uborka a kárpátaljai hajtató kertészek körében igazi sikernövény. Felméréseink szerint a hajtatóléte­sítmények háromnegyedében termesztenek uborkát.

Ha megvizsgáljuk a miérteket, kiderül, hogy az uborkapalánta 3 hét alatt nő meg, a paradicsompalánta, a paprikapalánta viszont 2-2,5 hónap alatt, tehát sokkal kevesebbet kell fűteni. Az uborka korán termőre fordul, így a tavaszi pénztelenségnek hamar vége. A növény egy négyzetméterre vetített termőképessége akár háromszorosa is lehet a paradicsoménak vagy a paprikáénak. Hideghajtatásban még elővetemény is beilleszthető.

Az uborkahajtatás jövedelmezőségét a befektetett tőke nagysága és a vadkapitalista piaci viszonyok határozzák meg. Tapasztalhatjuk, hogy a korai uborka a legdrágább, az pedig fűtés, vagyis tekintélyes tőkebefektetés nélkül nem állítható elő. A termesztés és az értékesítés szervezetlensége miatt az uborkapiac nyaranta összeomlik és nagybani ára messze a termesztési költségek alá kerül. Mit lehet tenni? A termesztői tapasztalat azt mondatja, hogy az uborka hajtatását tavaszra vagy őszre kell időzíteni. Emellett olyan alakkört kell termesztenünk, amely a nyári dömping idején is kívánatos a vásárló számára.

Vizsgáljuk meg, milyen uborkát kedvel a piac! A néhai kolhozidőkben vala az UBORKA! Szabadföldön, helyrevetéssel termesztették. Nyaranta teherautószámra hordták a hegyekbe a méretes, inkább tök-, semmint uborka nagyságú uborkát. Ha kissé sárga volt, az sem számított, mert azt mondták érettnek.

A 80-as években kezdett teret nyerni az uborka hajtatása, többnyire a háztáji gazdaságokban. Viszonylag nagy kézimunkaigénye miatt ez a tendencia azóta sem változott.

Alakkör szerint megkülönböztetünk kígyó-, mini kígyó-, saláta- és konzervuborkát. A szomszédos országokban friss fogyasztásra, zsíros kenyérhez, esetleg salátának kígyóuborkát fogyasztanak akár nyáron is. Kárpátalján viszont, amint megjelenik a piacon a salátauborka méretet elért konzervuborka, a többi fajta eladhatatlanná válik. Tegyük hozzá: való igaz, hogy a 12-15cm-es konzervuborka ropogósabb, jobb ízű, mint a többi.

Az uborkavirág a megporzás szempontjából lehet idegen megporzást igénylő (nővirágú, esetleg túlnyomóan nővirágú), vagy öntermékenyülő (partenokarp). Hajtatásban a légmozgás csekély, a virágok megporzásáért felelős rovarjárás szintén, ezért használunk öntermékenyülő fajtákat.

Külsejét tekintve az uborka lehet aprótüskés vagy szemölcsös. Az utóbbi néhány évben a szemölcsös fajták hódítanak, bár vannak körzetek, ahol a fűtött fóliákban a Harmonie F1 jellegű uborka termesztése a meghatározó. Tény azonban, hogy a szemölcsös uborka iránt nagyobb a kereslet, esetleg többet is adnak érte a piacon túltermelés esetén.

Fólia alatt az általunk előnyben részesített fajtákat főszáron termesztik. A főszáras uborka jellemzően rövid ízközű, egy-egy nóduszban akár 3-4 termés is megköthet. A korai termesztésben az a hasznos, ha az éréslefutás intenzív, nagy a korai, jó áron értékesíthető terméshányad. Az ilyen fajta általában generatív, gyenge megújuló képességgel. Nem is érdemes hosszú kultúrába beállítani, inkább tavaszi–őszi termesztésre ajánlott.

Hosszúkultúrás termesztésre (tehát nem átültetve) vegetatív jellegű, jó megújuló képességű fajta ajánlott. Jellemzője az egyenletes éréslefutás a termesztés során. Egy idény alatt – megfelelő technológiával – a főszár többször is megindítható, s így tavasztól akár az őszi fagyokig szedhető a termés.

Fontos szempont az uborkalomb nyitottsága, jó áttekinthetősége a növényvédelmi gondok, a zöldmunka-igény csökkentése miatt. Így kisebb lesz az elhagyott, túlméretes uborkák aránya.

A háziasszonyok a nyúlánk, tompa végű, hengeres formájú uborkát kedvelik. Ez leginkább a hosszúság és a vastagság arányával jellemezhető, a kedvelt index az 1/3,1–3,25. Egyes fajtáknál a virágzat a frissesség jeleként hosszú ideig megőrizhető az uborkán és – kellő óvatossággal beládázva – az ilyen termés többet ér a többinél.

A keseredésmentesség a köztermesztésben lévő fajtáknál alapkövetelmény, amint az is, hogy az uborkák ne nőjenek össze. Bár részben a technológia függvénye, de a fényes sötétzöld szín ugyancsak az uborka piaci értékét növeli.

Érdemes néhány szót ejteni a növényeknek a betegségekkel szembeni ellenállóságáról. A több évig monokultúrában termesztett uborkánál óhatatlanul fellép az uborkahervadás tünete. Az oka lehet a talaj szárazsága, magas sótartalma, a túlöntözés, a fonálféreg- vagy fuzáriumfertőzés. A termesztési hibákat kiküszöbölhetjük, de a fuzárium ellen csak a növény általános jó kondíciójával, erőteljes gyökerű fajtával, esetleg talajfertőtlenítéssel vagy oltással védekezhetünk. Jelenleg teljesen fonálféreg- és fuzáriumrezisztens fajta nem létezik. A jó fajta uborka-mozaikvírusra (CMV), uborkalisztharmatra (PM), kladosporiumra magas szinten ellenálló, az uborkaperonoszpórára lehetőleg toleráns.

A népszerű fajták jellemzően hibridek, a vetőmagcégek árai között számottevő különbség nincs és Kárpátalján gyakorlatilag bármelyik megvásárolható. Igaz, a vetőmagárak pontosan követik a hrivnya árfolyamváltozásait a dollárhoz képest, különösen a növekedés irányába.

Őrhidi László,

a „Pro agricultura Carpathica” Kárpátaljai Megyei Jótékonysági Alapítvány szaktanácsadója