Mennyi adót fizetünk az otthonainkért 2015-ben?

Az ingatlanadó konkrét mértékéről és ezen adónem fizetése alól mentesülőkről a helyi önkormányzatoknak február 1-jéig kell dönteniük, de már most látható, hogy a módosított Adótörvénykönyv e tekintetben nem könnyíti meg különösebben az átlagpolgár életét, miközben nem zár be minden kiskaput – derül ki a mukachevo.net összeállításából.

Így volt mostanáig

A legutóbbi időkig a polgárnak akkora lakóterületért kellett ingatlanadót fizetnie, amennyivel otthona meghaladta a lakások esetében 120 négyzetméterben, a családi házaknál 250 négyzetméterben megállapított adómentes alapterületet. Ha az ingatlantulajdonos lakással és családi házzal is rendelkezett, az együttesen 370 négyzetmétert meghaladó terület után kellett adóznia.

A fizetendő adó mértékét a helyi önkormányzatok állapították meg, méghozzá oly módon, hogy a legfeljebb 240 négyzetméter alapterületű lakások, és a legfeljebb 500 négyzetméteres családi házak esetében annak mértéke nem haladhatta meg négyzetméterenként a minimálbér 1 százalékát, az ezeknél nagyobb alapterületű otthonok esetében pedig a minimálbér 2,7 százalékát. Tehát a maximális adókulccsal számolva az adó mértéke négyzetméterenként 11,47 hrivnyát tett ki a 120–240 négyzetméter alapterületű lakások vagy 250–500 négyzetméteres családi házak esetében, és 30,79 hrivnyát négyzetméterenként az ennél nagyobb alapterületű ingatlanoknál.

Megjegyzendő, hogy mostanáig nem az ingatlanok teljes alapterületét, hanem csupán az úgynevezett lakóterületet adóztatták meg. Újévtől az alapterület egésze után fizetni kell.

Így lesz ezután

Szakembereket idézve a mukachevo.net azt írja, hogy mostantól a városi lakások esetében nem csupán azok alapterületét veszik figyelembe az adó kiszámításakor, hanem a parkolóhelyet (amely esetenként akár 20 négyzetméter is lehet), valamint a kamrákat, tároló helyiségeket is. Ám különösen a faluhelyen, illetve családi házakban élők körében növekszik majd az adófizetők száma, hiszen a jövőben a garázsoktól és fészerektől a pavilonokig és nyári konyhákig valamennyi építmény beleszámít majd az adóalapba.

Ily módon például egy 80 négyzetméter alapterületű falusi ház tulajdonosa, amennyiben a házhoz 20 négyzetméteres garázs, 50 négyzetméteres istálló, 20 négyzetméteres baromfiól, 8 négyzetméteres pince és 12 négyzetméteres pavilon is tartozik, a módosított Adótörvénykönyv értelmében 190 négyzetméteres ingatlan birtokosának számít. Ugyanakkor, mivel az adómentes alapterületet a lakások esetében 60 négyzetméterre, a családi házaknál 120 négyzetméterre csökkentették (illetve a kétféle ingatlantípus együttes birtoklása esetében 180 négyzetméterre), a szóban forgó polgárnak 80 + 20 +50 +20 +8 +12 – 120 = 70 négyzetméter után kell adót fizetnie.

Az adó mértékének megállapítása továbbra is a helyi önkormányzatok hatáskörében marad. Az adókulcsról február 1-jéig kell dönteni, ám annak mértéke nem haladhatja meg a minimálbér 2 százalékát, azaz a 24,36 hrivnyát négyzetméterenként. Ily módon a fenti példában szereplő vidéki lakosnak megközelítőleg 70 x 24,36 = 1705,2 hrivnya ingatlanadót kell majd fizetnie évente, amennyiben a helyi önkormányzat nem fogad el alacsonyabb adókulcsot, mivel ezt az említett módosítások értelmében megteheti.

Természetesen az adó összege csak akkor ilyen magas, ha a szóban forgó személy az ingatlan egyedüli tulajdonosa.

Adóoptimalizálási lehetőségek

Amennyiben a polgár feleségével együtt birtokolja a lakást vagy a családi házat, amelyben él, úgy a 60, illetve 120 négyzetméteres adókedvezmény mindkettőjüket megilleti. Vagyis ha a fenti példánkban szereplő ingatlan nem egyetlen személy, hanem egy házaspár tulajdonát képezi, nem kell adót fizetniük az ingatlanért, hiszen annak 190 négyzetméteres alapterülete kisebb, mint az őket együttesen megillető 2 x 120 = 240 négyzetméteres kedvezmény.

Vegyünk egy másik példát! Ha ön egyszemélyi tulajdonosa egy 65 négyzetméteres lakásnak, illetve a nagymamától megörökölt 50 négyzetméteres falusi házikónak a hozzátartozó 30 négyzetméteres óllal és 10 négyzetméteres pincével, nem kell ingatlanadót fizetnie, ezek összterülete ugyanis 65 + 50 + 30 +10 = 155 négyzetméter, tehát alatta marad a lakással és családi házzal egyaránt rendelkezők számára megállapított összesen 180 négyzetméteres adómentes alapterületnek. Ha viszont csak a 65 négyzetméteres lakással rendelkezne, fizetnie kellene a 60 négyzetméteres adómentes alapterületet meghaladó öt négyzetméterért, méghozzá – a 2015-ben megállapítható legmagasabb adókulccsal számolva – évi 121,8 hrivnyát.

Mit tehetnek a helyi önkormányzatok?

A tanácsok megtehetik a települések lakói érdekében, hogy a nullánál alig magasabb adókulcsot állapítanak meg, ugyanakkor arra is lehetőséget biztosít számukra a törvény, hogy növeljék az adó alá nem eső minimális ingatlan-alapterületek nagyságát, például a lakóházak esetében 120-ról 500 négyzetméterre. Eljárhatnak úgy is az önkormányzatnál, hogy egy adott természetes személy(„fizikai személy”) egyedi helyzetét elbírálva, anyagi helyzetét, szociális státusát, jövedelmét figyelembe véve döntenek az általa fizetendő ingatlanadó mértékéről.

A mukachevo.net által megszólaltatott szakértő szerint a szóban forgó szabályozás egyrészt haladónak és humánusnak mondható, hiszen lehetővé teszi, hogy a polgár az anyagi helyzetével, jövedelmével arányosan adózzon, másrészt nem zárható ki, hogy a lehetőséggel visszaéljenek, például a minimálbér 0,1 százalékának megfelelő, azaz a maximális mérték huszadrészét kitevő adókulcsot állapítsanak meg egy Kijev környéki faluban, amivel gyakorlatilag felmentik az adófizetés terhe alól az ottani ingatlantulajdonosokat.

Igaz, a törvény bizonyos mértékig korlátozza a helyi önkormányzatok mozgásterét e tekintetben. Például nem alkalmazhatnak kedvezményeket az olyan ingatlanok esetében, amelyek alapterülete meghaladja az állam által megállapított, adózás alá nem eső alapterület ötszörösét. Ugyanez vonatkozik a jövedelemszerzésre használt, például bérbe adott, szállóként működtetett, lízingelt, stb. ingatlanokra. Vagyis a 300, illetve 600 négyzetmétert meghaladó alapterületű, esetleg hostelként működtetett épület esetében egyáltalán nem állapítható meg adókedvezmény, annak minden négyzetmétere után köteles megfizetni az ingatlanadót a tulajdonosa.

Kik kezdeményezték a törvénymódosítást?

Az adótörvény módosítását a kormány, személy szerint Arszenyij Jacenyuk miniszterelnök kezdeményezte, a parlamentben pedig mindenekelőtt a kormányfő frakciója, a Népi Front lobbizott mellette – írja a mukachevo.net. A törvénytervezetet második nekifutásra fogadták el a december 28-29-i maratoni, gyakorlatilag két napra elhúzódó parlamenti ülésen, amelyen az ország idei költségvetéséről is döntöttek. A munkácsi portál szerint a törvényjavaslatot a kárpátaljai honatyák közül csupán hárman, a Népi Front parlamenti frakciójához tartozó Valerij Luncsenko, valamint az UDAR színeiben politizáló Valerij Packan és Robert Horvát képviselők szavazták meg.

(mukachevo.net/Kárpátalja)