A továbbképzés ma már nélkülözhetetlen

Tizenötödik alkalommal rendezte meg február 13–14-én a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) a Kárpátaljai Magyar Óvodapedagógusok Konferenciáját a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Felsőfokú Szakképzési intézetében. A Kompetenciafejlesztés az óvodai nevelésben témában megrendezett konferencián több mint 50 kárpátaljai óvodai nevelő vett részt.

Az esemény megnyitóján elsőként Gabóda Éva, a KMPSZ óvodaszekciójának vezetője köszöntötte a megjelenteket. Sin József, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézetének vezetője köszöntőjében hangsúlyozta, hogy a kompetenciafejlesztés és a pedagógusok továbbképzése az ember élete, tevékenysége és az oktatási rendszerek gyors ütemű változása miatt kiemelt fontosságú. Az oktatás célja a tudásalapú társadalom megteremtése, ezért létfontosságú, hogy ennek megalapozása már az óvodában megkezdődjön, s mindennap új ismeretek megszerzésére törekedjünk. Weöres Sándor gondolatával élve: „Mindegy, hogy képességeid mekkorák, fő, hogy a tőled telhető legjobbat formáld belőlük és általuk.”
Dr. Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke az Európai Unió Keleti Partnerség programjára emlékeztetett, amelynek keretében számos óvoda is gazdagabb lett a legszükségesebb dolgokkal. Szólt továbbá az ukrán oktatási minisztérium által közzétett új stratégiai tervezetről, amely az óvodák és kisiskolák létére is fenyegetően hat. Az állam ugyanis az étkeztetés költségét 40%-ban a szülőkre hárítja, továbbá nem támogatja azokat az intézményeket, amelyekben a gyerekek létszáma nem éri el a 100 főt, így a fenntartás feladata a településekre hárulna. Amennyiben engedélyeznék, hogy társadalmi szervezetek, egyházak, magánszemélyek működtethessenek óvodákat, s az állam fizetne minden gyermekért egy bizonyos normatív összeget, úgy az óvoda működtetői a szülők segítségével fenntarthatnák azt. Amennyiben pedig az óvodákat és iskolákat összevonnák, az az intézmény költségvetésére kedvezőbb hatással lenne. Ezek egyfajta menekülési útvonalat jelenthetnek az intézmények számára, hiszen a koncepcióhoz kapcsolódóan előreláthatóan törvény is születik majd, s e lehetőségek továbbgondolása ad esélyt az intézmények vezetőinek, dolgozóinak arra, hogy a törvény által leírtak ne hassanak majd olyan kedvezőtlenül és váratlanul. A továbbgondolás pedig szükséges, hiszen, mint Sin József ismertette, csak a Beregszászi járásban 10 magyar iskola is van, ahol a tanulók létszáma nem éri el a 100 főt.
Orosz Ildikó egy magyarországi kutatók által végzett felmérésről is szólt, amely egyértelműen bizonyítja, hogy az óvodában eltöltött évek száma kihat az iskolai teljesítményre, továbbá, hogy az ukrán iskolába járó ukrán gyerekek sokkal jobban fejlődnek, mint az ukrán iskolába járó magyar gyerekek. És, bár utóbbiak családi háttere sokkal jobb, náluk mégis jobb eredményeket mutatnak a szerényebb családi körülményekkel rendelkező magyar iskolába járó magyar gyermekek. Beregszászban az ukrán iskolák tanulóinak 30–35%-a magyar nemzetiségű.
A köszöntőket követően került sor az előadásokra. Dr. Lipcsei Imre, a szarvasi Gál Ferenc Főiskola Pedagógiai Karának dékánja a kompetencia fogalmának értelmezése, Gabóda Béla, a Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézetének módszerésze a projektmódszerrel történő kompetenciafejlesztés, dr. Kész Margit, a főiskola Filológiai Tanszékének docense a népmese személyiségfejlesztő szerepe, Berghauer-Olasz Emőke, a főiskola Pedagógia és Pszichológia Tanszékének tanára a tudományos alapú rajzvizsgálat, Gogola István pszichológus az élménypedagógia, Gabóda Éva pedig az óvodáskori készségkompetenciák témájában tartott előadást.
A konferencia a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.

Espán Margaréta