Herascsenko: 5 év börtön a fizetett tüntetésekért?
Anton Herascsenko, a belügyminiszter tanácsadója ismertette azt az általa kezdeményezett törvénymódosítást, amely bűncselekménnyé nyilvánítaná a fizetett tömegrendezvényeket – jelentette az UNIAN hírügynökség. Herascsenko Facebook-oldalán számolt be a módosító indítványról.
A tanácsadó bejegyzése szerint ma a fővárosi Hrescsatikon háromezer fős tömeget toboroznak a célból, hogy hamis tüntetést tartsanak az elnök és a kijevi városi vezetés politikája ellen.
„Az akció megrendelőinek fő célja népi tiltakozás látszatát kelteni az elnök, a kormány politikájával szemben, no és egyúttal befeketíteni a kijevi tanácsot is. Azaz három legyet ütni egy csapásra.
A fizetett tömegrendezvény megrendelői az Ellenzéki Blokkhoz köthető személyek. Céljuk vágóképet szolgáltatni az ukrán és orosz tévécsatornák számára arról, hogy Ukrajnában nő a tömeges elégedetlenség a hatóságok gazdasági és szociális politikájával szemben” – magyarázza Herascsenko.
Szavai szerint kétségtelen, hogy Ukrajna lakossága nem lehet elégedett a gáz árának emelésével, a bérek és fizetések emelkedésének elmaradásával, az inflációval, a dollár árfolyamának ugrándozásával, „mindazonáltal senkinek sem megengedett fizetett tömegjelenetekkel helyettesíteni a valódi népi tiltakozást a hatalom esetleges meggondolatlan vagy törvénytelen tetteivel szemben”.
„Meg kell szüntetni ezt a szégyenletes gyakorlatot. Ezért kezdeményeztem, a segítőim pedig kidolgozták a Büntetőtörvénykönyv módosítására vonatkozó tervezetet, mely a fizetett tömegrendezvények szervezését bűncselekménnyé nyilvánítaná, ami elkerülhetetlen büntetést vonna maga után” – közölte Herascsenko.
Anton Herascsenko rámutatott: amennyiben módosító indítványát elfogadnák, „rövid időn belül egyszerűen nem maradnának többen, akik 3–5 év börtönbüntetést szeretnének kapni hamis akciók szervezéséért. Akkor a nagygyűlések és demonstrációk csak önkéntesek és szívből jövők lennének”.
A törvénytervezet például a tömegmegmozdulás résztvevőjének megvesztegetéséért büntetésként a polgárok adózatlan minimális jövedelme ötszázszorosának megfelelő bírság, vagy hat hónapi elzárás, vagy három évig terjedő szabadságvesztés bevezetését javasolja. Arra az esetre, ha a szóban forgó cselekmények a hatóságok munkájának leállását eredményezik, a jogszabály kettőtől öt évig terjedő börtönbüntetés kiszabását helyezné kilátásba.
(unian.ua/Kárpátalja)
