A szabadság oszthatatlan

A világ magyarságához hasonlóan a kárpátaljai magyar közösségek is méltatták az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kezdetének 167. évfordulóját.

A KMKSZ Nagypaládi Alapszervezete és a Nagypaládi Móricz Zsigmond Középiskola a hagyományokhoz híven idén is közös megemlékezést szervezett.
A megemlékezők március 13-án a magyar zászló és Kossuth Lajos zászlaja alatt együtt vonultak a középiskola épületétől a falu központjában álló Kossuth-szoborhoz.
Sőtér Géza iskolaigazgató a márciusi ifjak, a sorsfordító idők nagy alakjainak cselekedeteit méltatta. Dr. Nagy Ignác, Magyarország beregszászi konzulja emlékezésre buzdította a jelenlévőket: „Idézzük fel a nagy elődök példáját, hogy cselekedeteinket az övékéhez mérve, erőt és hitet merítsünk a folytatáshoz. Idézzük fel azt, ami Kossuth Lajost, gróf Széchenyi Istvánt, Bem Józsefet, Klapka Györgyöt és a lánglelkű Petőfi Sándort képessé tette a rendkívüli helyzetben a rendkívüli feladatok vállalására. Ez a képesség és érzés nem más, mint a szabadság akarása, a nemzet és a nemzetet alkotó polgárok szabadsága.” Március 15-e legszentebb, legigazabb és legőszintébb ünnepünk, hiszen ez tükrözi leghűebben magyarságunk lényegét, a szabadságszeretetet. „1848 azt üzeni, hogy a szabadság oszthatatlan.”
Ezután Illés Katalin, a KMKSZ Nagypaládi Alapszervezetének elnöke szólt az emlékezőkhöz, hangsúlyozva: „A magyar nemzetet minden időben el akarták pusztítani, de sohasem sikerült. Amíg van magyar iskolánk, ahol magyarul tanulhatunk, van templomunk, ahol anyanyelvünkön hirdetik az igét, és a gyerekeinket  is  arra neveljük, hogy magyar nyelven tanuljanak és magyarul imádkozzanak, addig nemzetünk is él.”
Az emlékezés pillanatainak hangulatát a helyi középiskola diákjai verssel, énekkel fokozták.
Beregdédában március 14-én, a helyi kultúrházban emlékeztek meg az 1848–49-es forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulójáról. A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Beregdédai Alapszervezete és a kultúrház hagyományőrző csoportja által közösen szervezett megemlékezésen a Szózat eléneklését követően Egressy István polgármester köszöntötte a szép számmal összegyűlt megemlékezőket.
A helyi fiatalok tolmácsolásában hazafias, nemzeti érzelmű dalok, költemények – köztük Petőfi Sándor Nemzeti dala – hangzottak el, eközben pedig felidézték a történelmi eseményeket is. Gyertyagyújtással emlékeztek továbbá az 1849. október 6-án a forradalomban való részvételük miatt kivégzett tizenhárom honvédtisztre, az aradi vértanúkra.
Tiszacsomán a Csomai Községi Könyvtárban az ünnep előestéjén, a KMKSZ Tiszacsomai Alapszervezetének közreműködésével emlékeztek meg a helyiek a forradalom kitörésének 167. évfordulójáról.
A Himnusz eléneklését követően Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke idézte fel az 1848–49-es forradalom és szabadságharc eseményeit. A könyvtár gyermek- és ifjúsági csoportja a forradalmi időszakot megelevenítő versekkel emlékezett a történtekre, majd a jelenlévők megtekintették a Talpra, magyar, hí’ a haza! címet viselő tematikus kiállítást.
Badalóban is az ünnep előnapján, szombaton délelőtt 11 órakor a helyi református templomban ünnepi istentisztelettel vette kezdetét az emléknap, amelyen az 1848–49-es forradalom és szabadságharc évfordulóját méltatták.
Sápi Zsolt református lelkipásztor igehirdetését követően Jakab Lajos helyi családorvos, a KMKSZ helyi alapszervezetének alelnöke köszöntötte az ünneplő gyülekezetet és vendégeket.
Mányi István, Magyarország beregszászi konzulja felolvasta Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének a határon túliakhoz intézett levelét. Badaló testvértelepülésének, Szatmárcsekének alpolgármestere, Bihariné Kormány Szilvia arról beszélt, hogy március 15. éppúgy ránk van bízva, mint a magyarságunk, és a munkát, hitet és az összefogást emelte ki 1848 üzenetéből. Megosztotta gondolatait az ünneplőkkel még Sarkady Pál, aki korábban több mint negyedszázadon át volt Szatmárcseke polgármestere.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke a forradalom és a szabadságharc kapcsán arról beszélt, hogy ami megszületik, azt meg is kell védeni, a mai viszonyokra utalva pedig azt emelte ki, hogy a mostani háborúnak nem lehet valódi győztese, éppen ezért értelmetlen annak további folytatása.
Köszöntötte még az egybegyűlteket Szalai Imre, Badaló polgármestere is.
A beszédek elhangzása után az Almanach verséneklő együttes előadása következett, majd a helyi általános iskola növendékei adtak elő az alkalomhoz illő énekeket és verseket.
Végül a Szózat eléneklésével és a templom külső falán lévő Petőfi-emléktábla megkoszorúzásával ért véget az áldásokban gazdag emlékünnepség.
A KMKSZ Karácsfalvai Alapszervezete március 15-én tartotta megemlékezését a helyi kultúrházban. Gorondi Albert alapszervezeti elnök beszédében az 1848-as és a jelenlegi ukrajnai események között vont párhuzamot. Kiemelte, milyen fontos az emberek számára a szabadság és a függetlenség. S amikor egy ország, egy állam túllép bizonyos kereteket, amikor maga alá akar gyűrni embereket, népeket, akkor a romlás felé halad.
A karácsfalvai fiatalok Tóth Mária kultúrházvezető felkészítésével versmondással, a Szózattal és a Nemzeti dallal elevenítették fel a forradalmi eseményeket.
Tiszaújhelyben 15-én a református templomkertben együtt emlékeztek a település református és görögkatolikus hívei és a KMKSZ Tiszaújhelyi Alapszervezetének tagjai.
Boldog Ferenc alapszervezeti elnök beszédében kiemelte: „Az 1848. március 15-i pesti események hírére már március 23-án összeült az Ugocsa-megyei gyűlés, és a forradalom mellett foglalt állást. Battyhányi Lajos miniszterelnök rendelésére pedig május elsején Ugocsában is megindult a nemzetőrség szervezése, melynek során Tiszaújhelyben 64 lakos lépett be az újonnan felállított fegyveres szervezetbe, akik derekasan végig is küzdötték a szabadságharc csatáit.” Nemzetünk túlélte a tatárjárást, a török uralmat, a szabadságharc leverését, Trianont, világháborúkat, az évtizedekig tartó diktatúrát is, s mai napig példát vehetünk történelmünk nagy alakjairól, akik nem sajnálták feláldozni fiatalságukat, vagyonukat, életüket nemzetünk szabadságáért.
Másnap a helyi iskolában is megemlékezésre került sor. A diákok Kamugya Éva pedagógus és Popovics Erzsébet könyvtáros felkészítésében emlékeztek meg műsorukkal a forradalmi eseményekről.
Bakosban március 15-én ünnepi istentisztelettel emlékeztek a szabadságharcra.
A helyi református templomban Szászfalvi László lelkipásztor, a Fidesz–KDNP parlamenti képviselője hirdette Isten igéjét, aki prédikációjában arra is felhívta a jelenlévők figyelmét, hogy az anyaország kormánya és lakossága látja és nyomon követi a kárpátaljai magyarság sorsát, s igyekszik is segíteni nemzettársain a rendkívül nehéz helyzetben.
Az ünnepi istentiszteleten Beregsom, Bótrágy, Dobrony, Hetyen és Bátyú református hívei is részt vettek. A záróéneket követően a jelenlévők megkoszorúzták a sztálinizmus áldozatainak a templomkertben felállított emlékművét, és Szanyi Sándor tárogatójátékával kísérve elénekelték a Kossuth-indulót és a Szózatot.
Az eseményen jelen volt és énekelt Nagy Anikó és Mészáros János Elek presbiter, valamint a bakosi és zápszonyi református énekkar is.
Az ünnepi istentisztelet az emlékezésen túl jótékonysági célokat is szolgált. Az összegyűlt perselypénzt a gyülekezeti ház felújítására fordítják.
Gáton március 15-én Szilágyi Károly tiszteletes tartott ünnepi istentiszteletet. Ezt követően Lőrinc Ágota, a KMKSZ Gáti Alapszervezetének elnöke köszöntötte a gyülekezetet a „nemzeti szabadság ünnepén”, majd összefoglalta az 1848–49-es eseményeket. Végezetül a helyi diákok Király Katalin szervezésében verses műsort adtak elő a forradalmi eseményekre emlékezve.
Ráton immár hagyományosan a nemzetőrök emlékére állított kopjafánál gyűltek össze a helyiek, hogy megemlékezzenek az 1848–49-es szabadságharcról. Az egybegyűlteket Bakos Valéria, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének titkára köszöntötte. A Himnusz eléneklése után Nagy Bercel, a Nemzetpolitikai Államtitkárság tanácsosa olvasta fel Orbán Viktornak, Magyarország miniszterelnökének az ünnep alkalmából írott üdvözlőlevelét. Ezután a történelmi egyházak kápviseletében Szimkovics Tibor református lelkész, Tóth András római katolikus és Szolánszki Ágoston görögkatolikus pap emlékezett meg a szabadságharcról. Illár Lénárd, a KMKSZ Ráti Alapszervezetének elnöke egy tűzhöz hasonlította a szabadságharcot, melyet a márciusi ifjak szikrája lobbantott lángra, és amelyet a hazaszeretet és az összefogás táplált. A cári és császári sereg volt a víz, mely megpróbálta eloltani, de mint minden nagy tűz, a világosi fegyverletétel után ez is izzott a hamu alatt, és a kiegyezéssel érte el a végső célját. Ebben a tűzben kovácsolódott a magyar nép nemzetté. Az ünnepséget az iskola tanulóinak  és a Zurgó együttesnek a műsora tette színesebbé.
Eszeny községben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség Ifjúsági Szervezete helyi alapszervezetének tagjai és a község lakosai a márciusi ifjak dicső tetteire emlékezve hajtottak fejet. Az ünnepség a református templomban istentisztelettel vette kezdetét. Balogh Attila, az Ungi Református Egyházmegye esperese igehirdetésében a nemzeti összetartozásról, a hazaszeretetről beszélt az ünneplő gyülekezetnek. Az istentiszteletet követően felidézték a március 15-i főbb eseményeket, elhangzott a Nemzeti dal, majd az egybegyűltek zászlókkal vonultak a templomtól az Eszenyi Bocskay István Középiskola udvarára. A Himnusz eléneklése után Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke köszöntötte az egybegyűlteket, aki reménytelinek nevezte az ünnepet, hiszen hasonlóan a márciusi ifjakhoz, a mostani megemlékezés szervezői is fiatalok, akik tele lendülettel és ifjonti lánggal készültek az ünnepre. Amint fogalmazott: „Olyan fiatalok, diákok, akiknek szívébe sikerült belevésni a nemzet fogalmát. Akik felelősséget éreznek és vállalnak kis közösségükért, és hajlandóak tenni is érte.” Az elnök asszony hangsúlyozta, hogy a fiatalokban rejlik a jövő, ezért segíteni és támogatni kell őket.
Ezt követően Soós Valentina, az Eszenyi Bocskai István Középiskola igazgatónője köszöntötte a jelenlévőket, tolmácsolta ünnepi gondolatait, majd az iskola diáksága ünnepi verses összeállítással színesítette a rendezvényt.
Palágykomorócon a KMKSZ helyi alapszervezete is ünnepi megemlékezést tartott az 1848–49-es szabadságharc és forradalom alkalmából.
A rendezvény a helyi Örökzöld Nyugdíjasklub énekkarának műsorával kezdődött: hazafias énekkel méltatták a márciusi ifjak bátorságát. A jelenlévőket Andrejcsák-Tóth Anetta, a helyi KMKSZ-alapszervezet elnöke köszöntötte. Balogh Lívia, az KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke a ritka történelmi pillanatok egyikéhez hasonlította az 1848-as eseményeket. Amikor a fiatalok, akik a Pilvax kávéház félhomályában ültek, elhatározták: felelősséget vállalnak egész nemzetükért. „Ki karddal, ki tollal szolgálta a közös ügyet: a nemzetet. A nemzetet, mely kétezer éve teremtett hazát magának itt, a Kárpát-medencében. Az elnök asszony a nemzetet olyan erőnek nevezte, mely képes egybekötni minden magyart, bárhol is éljen a világban. Ezt követően a helyi magyar iskola igazgatója, Béres Katalin is tolmácsolta ünnepi gondolatait. Szkoropádszky Péter palágykomoróci görögkatolikus parochus pedig Az apostolok cselekedetei alapján köszöntötte a megjelenteket. Hangsúlyozta, hogy ezen nehéz időkben is fontos az egymás iránti szeretet és összefogás megélése. A megemlékezést a helyi iskola növendékei ünnepi műsorral színesítették, Béres Matthias pedig nagy sikerrel adta elő a jól ismert Kossuth Lajos azt üzente című éneket. Az ünnepség koszorúzással ért véget.
A nagyszőlősi járási Fekete­ardóban a kisebbségben lévő magyarság ki van téve az asszimiláció veszélyének. Ám e közösség élni akarását tanúsítja, hogy március 16-án a nagyobb ukrán és a kisebb magyar tagozattal rendelkező helyi középiskola dísztermében iskolai ünnepségen emlékeztek meg az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról, melyen Vaszil Rjabec iskolaigazgató és Veszprémi Sándor, a helybeli KMKSZ-alapszervezet elnöke is megjelent.
Dénes Marianna magyar nyelv- és irodalomtanár kifejtette, miszerint számunkra március 15. a szabadságvágy és a szabadságszeretet jelképe. Üzenete pedig nem más, mint hogy maradjunk hűek nemzetünkhöz, nyelvünkhöz, szülőföldünkhöz. Az ünnep a XX. században ránk telepedett kommunista rendszert is túlélte, s most, a XXI. század elején, ezekben a napokban, szerte az egész Kárpát-medencében megkoszorúzzuk ’48-as hőseink emlékműveit.
A felszólalás után a magyar tagozat diákjai tartalmas műsor keretében idézték fel 1848. március 15. eseményeit Jókai Mór naplórészletével, a forradalom és szabadságharc szellemiségét megidéző versekkel, valamint a Kossuth-nóta eléneklésével színesítve előadásukat. Veszprémi Sándor pedig megköszönte a diákoknak a szép műsort, arra kérte őket, hogy szeressék történelmünket, s hitet tett amellett, miszerint magyar gyermekeknek magyar nyelven kell tanulniuk.
Az említett helyszíneken kívül vidékünk szinte valamennyi magyar tannyelvű oktatási intézményében szerveztek ünnepségeket 1848. március 15-re emlékezve.

er, lm, ve