Állatorvosok szakmai konferenciája Kárpátalján

A beregszász melletti Jánosiban tartotta kétnapos szakmai konferenciáját a Magyar Állatorvosok Világszervezete (MÁVSZ), amelyen a Kárpát-medence magyar állatorvosai találkoztak, és osztották meg szakmai tapasztalataikat egymással. Az idei konferencia a sertések és a házi kedvencek gyógyításával foglalkozott  hangsúlyosabban.

A konferencia megnyitóján Merész Lajos versmondó állatorvos Arany János Kozmopolita költészet című versét szavalta, majd dr. Szieberth István állatorvos, a MÁVSZ elnöke pénzadománygyűjtést hirdetett meg a konferencia résztvevői között, amellyel a rászoruló kárpátaljai magyarokat szeretnék támogatni a jelenlegi helyzetben. Bejelentette továbbá, hogy az összegyűjtött adományt a KMKSZ képviselőjének adják majd át, hogy „a helyieket úgy segítsék, ahogy a legjobbnak látják”.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke köszöntőbeszédében kiemelte: „A KMKSZ Elnöksége nagy megelégedéssel vette tudomásul, hogy önök egy ilyen jelentős szakmai konferenciával jelentkeztek be hozzánk, Beregszászba.” Sin József hangsúlyozta, hogy a szakmai fórum pozitív hatással lehet vidékünk állategészségügyének és ezáltal mezőgazdaságának fejlődésére is.
A Bajnóczi Pál, Baranya megyei főállatorvos által vezetett plenáris ülésen elsőként Zinovij Romanovics, kárpátaljai megyei főállatorvos-helyettes tartott részletes előadást az ukrajnai és kárpátaljai állategészségügy és állatorvoslás helyzetéről.
Simon Attila István, Magyarország Földművelésügyi Minisztériumának közigazgatási államtitkára a magyar kormány által stratégiai ágazattá nyilvánított sertéstartás fejlesztésével kapcsolatos tervekről és elképzelésekről tartott előadást.
Bognár Lajos országos fő­állatorvos, címzetes egyetemi docens az afrikai sertéspestis igazgatási vonatkozásairól beszélt előadásában. Az említett előadásokat számos magas színvonalú szakmai előadás követte. Az állatorvosok szakmai könyveket, kiadványokat és új gyógyszereket ismerhettek és vásárolhattak meg a szakmai fórumon.
A konferenciáról a Magyar Állatorvosok Világszervezetének elnökét, dr. Szieberth Istvánt kérdeztük, aki elmondta: 1997 novemberében szervezték meg a magyar állatorvosok világtalálkozóját Budapesten, ahol tizenhárom országból 700 állatorvos jelent meg. Ott alapították meg a Magyar Állatorvosok Világszervezetét, amely azóta évente kétszer szervez nemzetközi szakmai konferenciákat, általában a Magyarországgal szomszédos országokban. Mindig építve arra, hogy megismerjék a határon túli magyarság életét. Ugyanakkor olyan szakmai programot tudnak konferenciáról konferenciára produkálni, amit már a magyar szakemberek mellett egyre inkább elismernek a szlovák, román, szerb állategészségügyi halóságok is. A MÁVSZ szervezésének köszönhetően létrejövőben van az említett országok állatorvosszaklapjai között egy együttműködés, olyan formában hogy szemlézni fogják a megjelenő tudományos publikációkat.
Dr. Szieberth István a világszervezet ukrajnai régiója kapcsán elmondta: „Gyengéje az itteni helyzetnek, hogy nincs megfelelő szinten megoldva az állatorvosképzés. Tizenöt állatorvosképző egyetem túl sok egy negyvenmilliós ország számára. Nyugaton úgy tartják, hogy kb. tízmillió lakosonként egy állatorvosképző intézmény elegendő. Ez Ukrajnában akkor, mondjuk, négy lenne, a jelenlegi tizenöt helyett. Magyarországon csak egy képzőhely van, Budapesten. Az ukrajnai képzés elaprózottsága nagyon sokat ront a színvonalon. Azzal nem tudunk mit kezdeni, hogy három-, négy- és ötéves állatorvosképzés is van. Mi állatorvos kollégákat várunk ide, hiszen a továbbképzéseink föltételeznek egy bizonyos szintű tudást és azonos szintű munkavégzést. Tehát azt, hogy az illető nem technikusi vagy felcseriszintű munkát végez, hanem tényleges állatorvosi munkát. Mára szervezetünk ukrajnai régiójában is tisztult a kép, ugyanakkor sajnos, sok, korábban megismert kárpátaljai kolléga kivándorolt időközben.
Sokat foglalkoztunk ma az afrikai sertéspestissel, amely ellen nincs védőoltás, nincs gyógyszer. Ha ez ellen nem tudjuk megvédeni az állományt, akkor nem lesz sertés. Ma a világ lakosságának 20 százaléka táplálkozik egészségesen, 40 százaléka nem éhezik, és 40 százaléka rosszul táplált. Ha csak a nem éhező negyven százalék elkezd egészségesen táplálkozni, már élelmiszerhiány lesz a világon. Tehát az élelmiszertermelés az egyik legfontosabb stratégiai ágazat.
A konferenciánk mai első napján a sertésekkel foglalkozó szekcióban nagyon sokféle kitűnő előadást hallhattunk. Magyarországon a sertéságazatot stratégiai ágazatnak tekinti a kormány. Korábban 10 millió sertés volt Magyarországon, ma már csak 3 millió maradt, a kitűzött cél, hogy ismét legyen legalább 6-7 millió. Ma hallhattuk, hogy Ukrajnában 8 millió sertés van, az ugyancsak kevés. Egy ilyen gabonatermelési adottságokkal rendelkező országban nyugodtan lehetne 20 millió.
Másnap a kedvencállat kategória állategészségügyi problémáival foglalkoztak a szekcióüléseken. Dr. Szieberth István erről a következőképpen nyilatkozott: „Ezt nem hagyhatjuk ki, mert a polgárosodással még a szegényebb vidékeken is – miután abbahagyták a haszonállat-tenyésztést – kutyát, macskát, papagájt és egyebet tartanak az emberek. Ezek az állatok sok esetben szinte családtagok lesznek, a kezelésükre pedig óriási igény van, és ezt is tanulni kell.”
A tudományos fórum keretében gyűjtést is szerveztek a résztvevők, több mint 600 ezer forint gyűlt össze, amit dr. Szieberth István a konferencia első napját záró ünnepi fogadáson átadott a KMKSZ képviseletében jelen lévő Sin Józsefnek. Egyúttal arra kérte, hogy az ünnepi fogadást jelenlétével megtisztelő beregszászi magyar főkonzullal, Szalipszki Endrével egyeztetve a kárpátaljai magyarság javára használják fel a magyar állatorvosok adományát.

dózsa