A rendőrség megreformálásáról

Ellentmondások és kételyek a nemrég elfogadott törvény kapcsán

2015. július 15., 10:33 , 757. szám

A Legfelsőbb Tanács által a nemzeti rendőrségről nemrég elfogadott törvénynek egy sor rendelkezése ellentmond az Alkotmánynak és sérti a polgárok jogait – írja az Obozrevatyelj Olekszandr Bancsukra, a Politikai-jogi Reformok Központjának szakértőjére hivatkozva.

„Természetesen elmondhatjuk, hogy az új jogszabály A nemzeti rendőrségről kétségtelenül több okból is jobb a jelenleg hatályos rendőrségi törvénynél. Azonban, sajnos, ebben a törvényben is maradtak – vagy most kerültek bele olyan új – normák, amelyek közvetlenül sértik Ukrajna polgárainak alkotmányos jogait” – mutatott rá a szakértő.

Így Bancsuk szerint sérti az alkotmányos jogokat, hogy a rendőrségnek lehetősége van hozzáférést szerezni azokhoz a nyilvántartásokhoz, amelyek polgárokra vonatkozó információkat tartalmaznak.

„Ami az adatbázisokat illeti, az új törvény kimondja, hogy bármely rendőrnek operatív és akadálytalan hozzáférése lesz az országban létező szinte valamennyi nyilvántartáshoz. És éppen az a probléma, hogy vajon mennyire lesz szakmai a beavatkozás az emberek magánéletébe ezeknek az információknak a megszerzése érdekében. Hiszen jelenleg ez a jog csak akkor adott, ha bűnügyi eljárás van folyamatban, minden más esetben vannak korlátozások” – mutatott rá a szakértő.

Ugyancsak alkotmánysértő a szakértő szerint a törvény 31. paragrafusa, amely törvényesíti a rendőrség jelenlegi, szerinte illegitim gyakorlatát, miszerint a rendőrök bármelyik járókelőt megállíthatják az utcán, s követelhetik az okmányait.

„Ez a norma gyakorlatilag alkotmányellenes rendet vezet be a polgárok számára, akiknek magukkal kell hordaniuk a személyi igazolványukat. Nem helyes egy demokratikus ország számára megengedni, hogy minden indok nélkül okmányokat követeljenek a polgároktól. Ez a norma okmány hiányában megengedi a polgárok őrizetbe vételét és bekísérésüket az őrszobára a személyazonosság tisztázásáig” – jelezte Bancsuk.

A szakértő úgy véli, a törvény egy másik rendelkezése a tulajdonjogot sérti. Megengedi ugyanis a rendőröknek tárgyak, többek között közlekedési eszközök lefoglalását, ha csak a gyanúja is felmerül annak, hogy valaki törvénysértést szándékozik elkövetni.

Ugyanakkor Olekszandr Ban­csuk szerint minden a jogszabály alkalmazásán múlik majd. Szerinte fennáll a veszélye, hogy egy ideig azt a „régi vágású” rendőrök fogják alkalmazni, s nem nehéz kitalálni, miként fogják értelmezni az adott törvényi normát.

Bancsuk három lehetőséget lát a törvény hiányosságaival szembeni fellépésre. Az első, hogy a rendőrség az emberi jogokat tiszteletben tartva alkalmazza a törvény normáit. A második lehetőség a törvényalkotásban rejlik, tehát a parlamentnek kell kijavítania az alkotmánysértő rendelkezéseket. A harmadik lehetőséget a szakértő abban látja, hogy a bíróságok a napi gyakorlat során az Alkotmányhoz tartják magukat, s hatálytalanítják a rendőrség formailag jogszerű, ám az Alkotmánnyal össze nem egyeztethető intézkedéseit. Igaz, Bancsuk ez utóbbi lehetőséget illetően meglehetősen szkeptikus, hiszen, mint mondja, a bíróságok legalább annyira rászorulnak a reformra, mint a rendőrség.

Szintén sok kérdést vet fel, hogy a rendőrök a korábbinál lényegesen nagyobb szabadságra tettek szert a fegyverhasználat terén. Az új rendőrségi törvény értelmében a rendőr nyugodtan előhúzhatja, kibiztosíthatja a fegyverét, és célba vehet vele egy embert már akkor is, ha csupán gyanúsítja őt valamilyen bűncselekmény elkövetésével. A jogászok szerint a meglehetősen „szellős” jogi szabályozás a polgárok számára veszélyes helyzeteket teremthet.

„A törvény nem részletezi, milyen jogsértések esetén nyúlhat a rendőr a fegyvere után, s készülhet fel a tüzelésre. Lehet ez bűncselekmény, például gyilkosság gyanúja, vagy például közigazgatási vétség, mondjuk »dohányzás arra ki nem jelölt helyen«” – mondta el az Obozrevatyeljnak Volga Sejko, az Asztersz cég jogásza.

A polgároknak tisztában kell lenniük azzal is, hogy a rendőrnek a jövőben jogában áll azonnal tüzet nyitni, amint az őrizetbe veendő személy megindult feléje.

Az új törvény eltörölte azt a régi rendelkezést, amely kötelezővé tette a célzott tüzelés előtt a levegőbe leadott lövést, s amelyre a rendvédők oly sokszor panaszkodtak. A most aláírásra az elnök elé került jogszabályban erről szó sem esik. Az új törvény engedélyezi a rendőrnek, hogy mielőtt tüzet nyitna, egyszerűen figyelmeztessen erre a lehetőségre, s nem kell jól érthetően elmondania a következőket: „Állj! Lőni fogok!”

Változott a rendőr fegyverhasználati joga támadás esetén is. Például korábban az egyszerű rendőrjárőrnek ehhez a szabályzat szerint meg kellett várnia a „váratlan vagy fegyveres támadás” bekövetkeztét. Némely esetben csak akkor volt szabad tüzet nyitnia, ha az őrizetbe veendő személy „katonai felszerelés, közlekedési eszközök vagy repülő szerkezetek felhasználásával” támadott.

Mostantól bármilyen támadás feljogosítja a rendőrt, hogy meghúzza a ravaszt. Figyelmeztetés nélkül abban az esetben tüzelhet a rend őre, ha a veszélyes bűnöző közlekedési eszközzel kísérel meg menekülést.

Eltűnt a törvényből az a némileg ellentmondásos követelés, miszerint a rendőrnek „azonnal és írásban” kellett jelentést tennie a fegyverhasználatról. A nemzeti rendőrségről rendelkező törvényben csupán az azonnali tájékoztatás követelménye maradt meg, s változott az értesítendők köre is. Míg korábban a járőr az operatív ügyeletest és a feljebbvalóját is tájékoztatta, mostantól a rendőr csupán a felettesét köteles értesíteni. A törvény a felettes kötelezettségévé teszi a központi rendőrségi irányító szerv és a felelős ügyész tájékoztatását.

(obozrevatel.com/Kárpátalja)