Katonai behívókat kézbesítenek a közúti ellenőrző pontokon

Katonai behívók átadását kezdték meg hadköteleseknek a Kárpátalján felállított közúti ellenőrző pontokon, a Kárpátalja megyei rendőrség sajtószolgálatának múlt csütörtöki közlése szerint, de az illetékes hadkiegészítő parancsnokság ekkor még nem tudott az intézkedésről.

A rendőrség hivatalos honlapján megjelent közlemény szerint Kárpátalján új módszerként vezették be, hogy a megye útjain létesített rendőrségi ellenőrző pontokon az ellenőrzés céljából megállított járművek hadköteles vezetőinek vagy utasainak katonai behívót kézbesítenek a hadkiegészítő parancsnokságok munkatársai. Az intézkedés célja az ukrán fegyveres erőkbe történő mozgósítás mutatóinak a javítása – olvasható a jelentésben.

A rendőrségi dokumentum szerint a behívók kézbesítése mindenekelőtt a Vereckei-hágón és a Munkácsnál felállított ellenőrző posztokon történik. Az akció keddi első napján 88, míg szerdán 55 behívót adtak át – állította a megyei rendőrség.

Az eljárás a Zakarpattya Online szerint a következő. A közlekedésrendészet (DAI) felügyelője megállítja a gépkocsit. A hadkiegészítő parancsnokság munkatársa ellenőrzi a jármű vezetőjét vagy utasait az adatbázis alapján. Amennyiben az adott személyt érinti a mozgósítás hatodik hulláma, átnyújtják neki a behívót.

A portál szerint munkához láttak a körzeti rendőrök is a hadkötelesek lakóhelyein. A mozgósítási terv értelmében a körzeti rendőröket bízzák meg a mozgósítás alól kibújó személyek felkutatását végző csoportok vezetésével – emlékeztet a Zakarpattya Online. „Különös figyelmet fordítanak ebben a vonatkozásban a különféle csempészekre, a családban garázdálkodókra, akik a feleségeiket és a gyermekeiket terrorizálják, a rendőri felügyelet alá tartozó elemekre – idézi a portál Szerhij Knyazev rendőrezredest, a megyei belügyi főosztály vezetőjét. – Nem is szólva azokról, akik szeretnek terepszínű ruhában, álarcban szaladgálni békés váro­sok utcáin, másfélezer kilométerre a fronttól…”

Az ua-reporter.com kárpátaljai hírportálon megjelent tudósítás szerint ugyanakkor Petro Neveszelij őrnagy, a Kárpátalja megyei hadkiegészítő parancsnokság vezető beosztású munkatársa a sajtónak azt nyilatkozta, a katonai hivatalban nem tudnak arról, hogy behívókat kézbesítenének a közúti ellenőrző pontokon. Mint fogalmazott, nincsenek olyan adataik, hogy kedden 88 behívót adtak volna át. „Érthetetlen számunkra, honnan származik ez az információ, megpróbáljuk kideríteni, de mi örülnénk a legjobban, ha sikerült volna ennyi behívót kézbesíteni, hiszen az adataink szerint az elmúlt két napban mindössze 12 kárpátaljai hadköteles vette át a behívóját” – tette hozzá, megjegyezve, hogy a közúti ellenőrző posztokon nem teljesítenek szolgálatot a hadkiegészítő munkatársai.

„Az embereink csak a határátkelőhelyeken vannak jelen, ott a Kárpátaljai Megyei Állami Közigazgatási Hivatal védelmi tanácsának határozata értelmében tartózkodnak a hadkiegészítő parancsnokság munkatársai” – emlékeztetett Neveszelij. Elmondása szerint a munkatársaknál van azoknak a listája, akik kibújtak a sorozási (mozgósítási) kötelezettség teljesítése alól, s ha ilyen illető lépi át a határt, és önként felmutatja személyi okmányát, akkor átadják neki a katonai behívót. Korábban ugyanakkor a határőrség részéről még tagadták, hogy behívókat adnának át a határátkelőhelyeken.

Törvénytelen, hogy Kárpátalján a közúti ellenőrző pontokon adják át a hadköteleseknek a katonai behívókat – mondta a Hír TV Magyarország élőben című műsorában Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke.

„A törvény világosan szabályozza, hogy hol lehet átadni és milyen módon a katonai behívókat. Közúti rendőrök nem adhatnak át katonai behívókat, csupán a hadkiegészítő parancsnokság munkatársai, a behívottak otthonában vagy pedig a munkahelyükön” – mondta Brenzovics László.

A parlamenti képviselő bejelentette, hogy hivatalosan is tiltakozni fognak az intézkedés ellen.

Oleh Hrihorjev, a Legfelsőbb Tanács emberi jogi biztosának kárpátaljai megyei regionális koordinátora a mukachevo.net portál által ismertetett kommentárjában szintén arra hívja fel a figyelmet, hogy törvénytelen a behívók átadása a közúti ellenőrző pontokon. Az ilyen jogtalan intézkedést szerinte bíróság előtt kell megtámadni.

„Behívót csak lakó- vagy munkahelyen adhatnak át – hangsúlyozza. – A behívóban fel kell, hogy legyen tüntetve a mozgósítandó személy vezeték- és keresztneve, valamint az időpont és a cím, amikor és ahol a hadkötelesnek jelentkeznie kell. Kötelező a hadbiztos aláírása és a címeres pecsét is”.

A mukachevo.net szerint jogvédők rámutatnak, hogy nincs megfelelően szabályozva a behívók kézbesítésének eljárása A mozgósítási felkészülésről és a mozgósításról törvényben. Ugyanakkor A hadkötelezettségről és a katonai szolgálatról törvény 8. paragrafusa kimondja, hogy azoknak a besorozottaknak kell megjelenniük a hadkiegészítő parancsnokságon, akikhez eljutott a behívó. Ezenkívül a törvény kötelezővé teszi a tájékoztatást a lakhelyváltozásról, illetve előírja azon vállalatok vezetőinek, ahol a besorozottak alkalmazásban állnak, hogy biztosítsák a megjelenésüket a hadkiegészítő parancsnokságokon. Tehát ez a jogi norma a behívóknak a lakóhelyen vagy a munkahelyen történő átvételét irányozza elő – hangsúlyozza Oleh Hrihorjev.

„Sajnos, néha hézagokba ütközünk a jogszabályokban, vagyis a bizonyos társadalmi viszonyokat szabályozó normák teljes vagy részleges hiányába. Ezzel összefüggésben a jogalkotásban módszereket dolgoztak ki a jogalkalmazási hézagok kitöltésére, amelyek az analógia elnevezést kapták. A törvényi analógia kimondja, hogy egy adott ügyet, vagy jogi kérdést a hasonló esetekre vonatkozó jogi normák szerint rendezzenek” – magyarázza az emberi jogi biztos regionális koordinátora.

Mint rámutat, a törvényi analógiák alkalmazását az ukrán törvények írják elő (a Polgári törvénykönyv 8. paragrafusa, a Polgári perrendtartási törvénykönyv 8. paragrafusa, a Gazdasági eljárási törvénykönyv 4. paragrafusa, a Gazdasági törvénykönyv 305. paragrafusa, a Családi törvénykönyv 10. paragrafusa).

Az Adminisztratív eljárási törvénykönyv 8. paragrafusa kimondja, hogy a bíróságot döntéshozatalkor a jogállamiság elve vezérli, mely az embert, s annak jogait a legfelsőbb értéknek tekinti, s meghatározza az állam tevékenységének tartalmát és irányultságát. Így tilos elutasítani egy közigazgatási eljárás lefolytatását a vita tárgyát képező viszonyt szabályozó törvények hiányossága, kétértelműsége, ellentmondásossága vagy hiánya miatt – emlékeztet a szakember. Ugyanakkor az Alkotmány, a vonatkozó jogszabályok, a nemzetközi egyezmények és megállapodások biztosítják az ukrán polgároknak a szabad helyváltoztatáshoz és a szabad lakhelyválasztáshoz való jogot.

A jogi szabályozás hézagjait ilyen esetekben jogszabály-módosításokkal, új, tökéletesebb törvények elfogadásával kell kitölteni – mutat rá Hrihorjev.

(zakarpattya.net.ua/ua-reporter.com/mukachevo.net/mno.hu/MTI/ntk)