A rektorok szerint az ukrán felsőoktatás középszerű, de nem náluk

Az ukrajnai rektorok többsége úgy tartja, hogy a felsőoktatás reformja elsődleges feladat, amellyel haladéktalanul foglalkozni kell – derül ki abból a felsőoktatási intézmények rektorainak körében végzett felmérésből, melyet az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap végzett, s amelyet a Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változata ismertet.

Ugyanakkor az oktatás jelenlegi minőségét meglehetősen középszerűnek tekintik a megkérdezettek, bár saját felsőoktatási intézményeikben többségükben magasnak tartják a képzés színvonalát (38-an mondták inkább, vagy nagyon magasnak).

A rektorok összességében támogatják az Oktatási és Tudományos Minisztériumnak a felsőoktatási intézmények számának csökkentésére vonatkozó kezdeményezését. Abszolút többségük (48 megkérdezett) a tavaly júliusban elfogadott új felsőoktatási törvényt általánosságban vagy teljesen pozitívan értékeli. Az egyetlen újítás, amely nem talált támogatásra a rektorok többségénél, hogy nem állami felsőoktatási intézmények is kaphatnak állami megrendelést.

A felsőoktatás fő problémáinak a rektorok általában az egyetemek és főiskolák gyenge anyagi bázisát tekintik (45 említés), valamint az intézmények elégtelen autonómiáját (30), kisebb mértékben pedig azt, hogy a diákok kevéssé érdekeltek a tanulásban (24), illetve hogy az előadóknál laza a kapcsolat az oktatás színvonala, s a munka bérezése között (21). Ugyanakkor a felsőoktatás aktuális problémáinak orvoslása érdekében teendő legfontosabb lépéseknek az előadók bérének emelését, a külföldi egyetemekkel folytatott együttműködés kialakítását tekintik.

A rektorok döntő többsége megértéssel viszonyult ahhoz az elképzeléshez, hogy a felsőoktatás gondjainak megoldásába bevonják az üzleti szférát: harmincan közülük úgy vélik, hogy az üzleti szférának a felsőoktatási intézmények teljes értékű partnerévé kell válnia, 20-an pedig úgy, hogy időszakosan kell bekapcsolódnia bizonyos problémák megoldásába.

A korrupció felsőoktatásbeli megjelenésének legfőbb okaként az előadók munkájának nem megfelelő bérezését nevezték meg (38 válasz), valamint az erkölcsi normáknak (33), és magának a felsőoktatásnak (30) az általános leértékelődését. Egyben többségük elismeri, hogy az írásos munkák megvásárlása vagy általános gyakorlat, vagy meglehetősen elterjedt jelenség a saját felsőoktatási intézményükben (összesen 47 említés).

Gyakorlatilag minden megkérdezett rektor (57) úgy véli, hogy a rektori és a dékáni hivataloknak kell magukra vállalni a felelősség oroszlánrészét a felsőoktatási intézményekben folytatott korrupcióellenes küzdelemben. Emellett 45 rektor a diákönkormányzatok, 26 pedig a rendvédelmi szervek szerepének fontosságára is rámutatott. „E küzdelem legjobb módszereiként a rektorok az előadók bérének emelését (36 válasz), a korrupcióért járó büntetés elkerülhetetlenné tételét (30), valamint a korrupciós esetek széleskörű nyilvánosságát (26) nevezték meg” – idézi a felmérést a Dzerkalo Tizsnya.

A relatív többség véleménye szerint a felsőoktatási intézményekben felvételkor a független külső értékelés (ZNO) eredményeinek kell a legnagyobb jelentőséggel bírniuk. Ugyanakkor a rektorok többsége nem támogatja a ZNO rendszerének alkalmazását a magisztratúrára történő jelentkezéskor (ezt csak 15 rektor támogatta) és a tudásszint tesztelésére a felsőoktatási intézmények végzőseinél (12).

A felmérést az ukrajnai felsőoktatási rendszer reformjának különböző aspektusairól 2015. június 18–23-án végezték a III-IV. akkreditációs szintű felsőoktatási intézmények rektorainak körében. Összesen 58 rektort kérdeztek meg a Vidrodzsennya (Újjászületés) Nemzetközi Alapítvány támogatásával.

A Dzerkalo Tizsnya emlékeztet, hogy a CEDOS elemző központ szerint összességében az országban idén minden szinten kevesebb szakembert fognak képezni állami költségen: molodsij szpecialiszt szintű szakemberekből (technikumok és kolledzsek végzősei) 13 százalékkal, bakkalaureátusokból 19 százalékkal, a bakkalaureátusi fokozatra épülő szpecialiszt diplomát szerzőkből 42 százalékkal, magiszterekből 13 százalékkal. Huszonhárom százalékkal kevesebb helyet finanszíroznak az állami megrendelés terhére a felnőttképzésben.

(zn.ua/Kárpátalja)