Alkotmánymódosítással kezdene a parlament

Heti belpolitikai szemle

2015. augusztus 26., 12:25 , 763. szám

Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa augusztus 31-én rendkívüli ülést tart – jelentette be Volodimir Hrojszman házelnök a 5 Kanal televíziós hírcsatorna műsorában múlt csütörtökön. Az Ukrajinszka Pravda a politikusra hivatkozva azt írja, hogy az ülés napirendjén várhatóan a decentralizációra vonatkozó alkotmánymódosítási tervezet szerepel majd. Ugyanakkor az országban mindenki tisztában van vele, hogy a politikusok gondolatai ezekben a napokban már szinte kizárólag az októberben esedékes önkormányzati választások körül forognak.

„Konzultálva Ukrajna népképviselőivel úgy határoztunk, hogy erre (a parlament ülésére) augusztus 31-én kerül sor, amikor is áttekintjük az Ukrajna Alkotmányának módosításával összefüggő soros, a hatalom decentralizációját érintő kérdést” – közölte Hrojszman.

A parlament elnöke hozzátette, hogy a tervek szerint már a következő ülésszakon második olvasatban is elfogadnák a törvényt: „Miután lefolytattuk a konzultációkat a képviselőkkel, sor kerülhet a 300 és több szavazatos végszavazásra az Alkotmánynak a decentralizációval összefüggő módosításáról. A következő ülésszak szeptember 1-jén kezdődik.”

A médiának e témáról nyilatkozó ukrán politikusok láthatóan egyetértenek abban, hogy az augusztus 31-i ülésen nem okozhat gondot az alkotmánymódosítás első olvasatban történő elfogadásához szükséges egyszerű többség, azaz legalább 226 szavazat garantálása. Második olvasatban azonban már kétharmados többség, 300 szavazat szükségeltetik az alaptörvény módosításához, ami bizonyos körülmények között problémát jelenthet a kormánykoalíció számára. Az okokról senki sem beszél nyíltan, de nem nehéz kitalálni, hogy a válasz mindenekelőtt a helyhatósági választások közeledésében keresendő, mellyel kapcsolatban erősen megoszlanak a koalíciós partnerek érdekei.

A kampány alakulását illetően eltérnek a vélemények az országban, azt azonban kevesen merik megkockáztatni, hogy kijelentsék, ezúttal minden másképpen alakul majd, mint a múltban. A Dzerkalo Tizsnya hetilap internetes változatának elemzője például meglehetősen cinikusan azt jósolja, hogy a hatalmon lévő önkormányzati vezetők ismét megpróbálják eljátszani a csak a településükért aggódó lokálpatrióták szerepét, akik ringbe szállnak, hogy kiszorítsák a populistákat a versenyből. „A polgármesterek olyanok, akár az orvosok – apolitikusak. Az utóbbiak arra tettek esküt, hogy bármilyen hatalmat meggyógyítanak, az előbbiek pedig arra, hogy bármilyen hatalom alatt irányítani fognak. A polgármestereknek mindig két dologra volt szükségük a hatalomtól: a költségvetési pénzekre és az erőszakszervezetek lojalitására. A hatalomnak pedig a helyi pénzkereseti lehetőségen túl mindig lojális vezetők kellettek. Ezért van sok túlélő polgármester házi levéltárában 3–5 pártkönyvecske is, időnként akár merőben ellentétes politikai erőké is” – írja Inna Vegyernyikova, a Dzerkalo Tizsnya szemleírója.

Ugyanakkor a civilszervezeteket, de magát az elnök pártját, a Petro Porosenko Blokkját (BPP) is aggodalommal tölti el mindaz, amit a nemrég a 205. számú zsitomiri választókerületben megtartott időközi parlamenti választásokon tapasztaltak. A BPP-nél állítólag máris előkészítették a választási törvény, a Büntetőtörvénykönyv és az Adminisztratív szabálysértési törvénykönyv módosítására vonatkozó indítványaikat. Reményeik szerint ezek a módosítások elejét veszik a szavazatvásárlásnak, a szakértők véleménye azonban megoszlik a tekintetben, vajon meglesz-e a szükséges politikai akarat a képviselőkben ahhoz, hogy a szóban forgó indítványokat még a választások előtt elfogadják, s azok valóban a remélt hatással lesznek-e majd azokra a regionális hatalmasságokra, akik a helyhatósági választások alkalmával rendszerint az országos pártok legnagyobb vetélytársainak bizonyulnak.

Érdekes módon némelyik szakértő ma úgy látja, nem biztos, hogy a grecskás beetetés – ahogyan a szavazatvásárlást mostanság, a 205-ös választókerületben történtek után egyesek nevezik – ezúttal is meghozza a kívánt eredményt. Irina Bekeskina, a Demokratikus Kezdeményezések Alap vezetője szerint előfordulhat ugyanis, hogy a szavazók pragmatikusaknak bizonyulnak, azaz elfogadják a megvesztegetést, majd mégis a hatalom kellően erős jelöltjére szavaznak, ha tőle további kedvezményekre, előnyökre számíthatnak.

Más elemzők viszont óva intenek attól, hogy különösebb szavazói tudatosságra számítsunk. Szerintük a nyomorgó, nélkülöző, atomizált választói tömegek ma kitettebbek a megvesztegetési kísérleteknek, mint bármikor korábban.

(pravda.com.ua/zn.ua/apostrophe.com.ua/zzz)