Közlekedés: jönnek a kamerák és a pontrendszer

2015. november 11., 09:37 , 774. szám

November 7-ével, az új rendőrségi törvény hatályba lépésével párhuzamosan lépnek életbe az Adminisztratív szabálysértési törvénykönyv változásai a közlekedési szabálysértések vonatkozásában.

A legfőbb újdonság, hogy ezentúl automatikusan is rögzíthetik a közúti szabálysértéseket a hatóságok (fotót vagy videofelvételt készíthetnek). A jogszabályok emellett úgy rendelkeznek, hogy az automatikus üzemmódban rögzített közúti szabálysértésért minden esetben azok a jogi és természetes személyek viselik a felelősséget, akiknek a nevén az adott közlekedési eszköz a nyilvántartásban szerepel. Ilyenkor a szabálysértési eljárás a felelősségre vont személy távollétében is lefolytatható, minekutána a hatóságok kivethetik a bírságot.

Ami a bírságokat illeti, a jogszabályok módosítása nem vonta maga után újabb büntetési tételek megjelenését, viszont megszüntette a mérlegelési lehetőséget a már meglévők esetében, ahol erre eddig a törvény lehetőséget adott. Így mostantól valamennyi bírság esetében a minimális büntetési tétel vált érvényessé. Például a biztonsági öv és a motoros bukósisak használatára vonatkozó szabályok megsértéséért eddig 51 és 85 hrivnya közötti bírság volt kivethető, ami mostantól egységesen 51 hrivnya lett.

Változott az adminisztratív szankciók rendszere, bevezették a büntetőpontot. Minden járművezetésre jogosult személynek minden évben – a vezetői jogosítvány megszerzésének időpontjától számítva – 150 pontot „számítanak fel”. Vagyis amennyiben valaki például július 15-én kapta meg a vezetői jogosítványát, számára ettől az időponttól kezdve, a következő év július 15-ig terjedő időszakra számítják a 150 pontot. A járművezető az új rendszerben büntetőpontok levonásával „fizet” az automata üzemmódban rögzített szabálysértésekért. Pénzbeli bírságot így csak azt követően kell fizetnie, hogy mind a 150 pontja elfogyott. Fontos, hogy ezek a pontok csupán az automata üzemmódban rögzített szabálysértésekért vonhatók le, illetve akkor is csak abban az esetben, ha a járművezető elismerte a vétkességét vagy nem tudta bizonyítani a bíróság előtt ennek ellenkezőjét. A fel nem használt pontokat nem lehet átvinni a következő esztendőre.

Az automatikus üzemmódban rögzített szabálysértésekről hozott határozatot és az ennek alapján kirótt bírság fizetési csekkjét a fotó- vagy videóbizonyítékokkal együtt postázzák a járműtulajdonosoknak. (A tulajdonos kérvényezheti a Belügyminisztérium illetékes részlegénél, hogy a jogsértés automatikus üzemmódban történt rögzítéséről mobiltelefonon vagy elektronikus levélben is tájékoztassák.) A határozatot a meghozatalától számított három napon belül ajánlott levél formájában adják fel a járműtulajdonos nyilvántartott lakcímére vagy – jogi személy esetében – hivatali címére. A levél (s így a határozat) kézbesítési dátumának a postai értesítés kézbesítésének dátumát tekintik. Amennyiben valaki megtagadja az értesítés átvételét, az erre vonatkozó aláírt nyilatkozatát tekintik a kézbesítés dátumának az eljárás szempontjából. Természetes személyek esetén az értesítés a címzettnek vagy felnőtt családtagjának adható át.

Bevezeti a törvény az új bírságfizetési rendszert, amelyet alkotói amolyan rugalmas ösztönző rendszernek szánnak. Az automatikus üzemmódban rögzített szabálysértés ügyében született közigazgatási határozatot például „végrehajtottnak” tekintik, ha a vétkes a határozat kézhezvételétől számított öt napon belül befizeti a kiszabott bírság legalább 50 százalékát. Amennyiben viszont a járműtulajdonos 30 napon belül sem fizeti be a kirótt bírságot, az összeg kétszeresének megfelelő késedelmi kamatot vetnek ki rá. Hatvan nap után az ügyet a végrehajtó szolgálatnak adják át, a járművezetőnek pedig fél évre bevonhatják a jogosítványát. Egyébként szabálysértésért a jogosítvány csak bírósági határozat alapján vonható be.

Az ügyében született közigazgatási határozatot mindenkinek jogában áll megfellebbezni az illetékes rendőrhatóságnál vagy a bíróságon. Fellebbezni ilyen esetekben 10 napon belül lehet. A jogszabály kimondja továbbá, hogy a jármű tulajdonosa mentesül a közigazgatási eljárás alól automatikus üzemmódban rögzített szabálysértés esetén, amennyiben igazolni tudja, s ezt 14 napon belül jelzi is a hatóságoknak, hogy más személyek törvénysértő cselekményei folytán a jármű kikerült az ellenőrzése alól, vagy mások jogtalanul használták annak rendszámát.

A kamerák egyebek mellett a következő szabálysértéseket rögzítik: megengedett sebesség túllépése, a kereszteződéseken való áthaladás szabályainak megsértése, kikapcsolt biztonsági öv, a megállás, várakozás, parkolás szabályainak megsértése. Alapvetően olyan esetekről van tehát szó, amelyekben önmagában a rögzített kép elégséges a szabálysértés tényének megállapításához.

Az automatikus rögzítés bevezetése nem jelenti azt, hogy a rendőrjárőrök a jövőben ne állítanák meg a járművezetőket. Ugyanakkor a korábbi 12-vel szemben eztán csak kilenc okuk lehet erre (minden más esetben törvénysértést követnek el, ha így tesznek):

1. közlekedési szabályok megsértésekor;

2. ha a jármű műszaki hibájának nyilvánvaló jeleit látják;

3. ha a járművezetőnek vagy utasainak közlekedési szabálysértésben, bűnügyben vagy adminisztratív törvénysértésben való érintettségére vonatkozó információkkal rendelkeznek;

4. ha az adott közlekedési eszköz körözés alatt áll;

5. ha szükségessé válik a járművezető vagy utasainak kihallgatása olyan közúti baleset, bűnügy vagy közigazgatási szabálysértés esetén, amelynek tanúi voltak vagy lehettek;

6. ha szükség van a közlekedési eszköz vezetőjének bevonására a közlekedésben részt vevők megsegítésébe, vagy tanúként való kikérdezésére közigazgatási jegyzőkönyv összeállításakor;

7. ha az illetékes államhatalmi szerv elrendeli a forgalom korlátozását vagy leállítását;

8. ha a jármű szállítmányának rögzítése veszélyezteti a közlekedőket;

9. ha a jármű megsérti a speciális fény- és hangjelzések megválasztásának és használatának rendjét.

(unian.ua/pravda.com.ua/karpatnews.in.ua/24tv.ua/szcs)