A leggyakrabban a kéményekkel és szellőzőkkel van baj

Drágább gáz mellett is legfontosabb a biztonság

Ungváron már az idei télen is voltak áldozatai a hibásan működő gáztüzelésű fűtőberendezéseknek. Beregszászban Mészáros Zsolttól, a Zakarpathaz Rt. nagyszőlősi igazgatóságának beregszászi részlegvezetőjétől aziránt érdeklődtünk: mi az, amire leginkább oda kell figyelnünk a saját és családtagjaink biztonsága érdekében, illetve mit vizsgálnak meg munkatársai ellenőrzéskor?

– Évente egyszer igyekeznek bejutni ellenőrzés céljából minden magánlakásba a munkatársaink. Cégek esetében évente két alkalommal szoktunk ellenőrzést végezni. Ilyenkor az épületben lévő gázvezetéket ellenőrizzük, hogy nincsen-e szivárgás. Továbbá a készülékeket, hogy hogyan működnek, a használattal kapcsolatban adunk tanácsot, valamint ellenőrizzük a kéményeket és a szellőzőket. Tapasztalatunk szerint a legnagyobb probléma mindig a kémények és a szellőzők tisztán tartásával van. A jogszabályok értelmében minden tulajdonos saját maga felel a saját gázvezetékéért, a készülékéért ugyanúgy, mint a kémény és a szellőző működőképességéért. Tudni kell azt is, hogy hivatalosan a felsorolt berendezéseket csak olyan cég építheti be, amelyiknek erre licencált engedélye van, és csakis ők végezhetik a karbantartást is. Ilyen karbantartó munkát mi sem végezhetünk, a mi dolgunk csak az ellenőrzés.

– Mi a leggyakoribb probléma a kéményekkel és a szellőzőkkel, mi az, amit ellenőriznek a munkatársai?

– Azt ellenőrizzük, hogy van-e megfelelő huzat a kéményben. Az új házaknál pedig, vagy azoknál, ahol most szerelték be a gázfűtést, azt nézzük meg, hogy a kémény és a szellőző megfelel-e az állami építési szabályoknak. A legtöbb probléma a szellőzőkkel, kéményekkel általában a fűtési szezon elején szokott lenni. Van úgy, hogy a kéményt évtizedekig senki nem tisztítja, ősszel pedig egyszerűen csak bekapcsolják a kazánokat. A kémények tisztán tartásának szabálya egyébként ugyanúgy vonatkozik azokra is, akik nem gázzal, hanem hagyományos szilárd tüzelőanyagokkal fűtenek. Mindenkinek ajánlom, hogy ellenőrizze a kéményét, szellőzőjét saját maga. Ha gázkészülék van hozzákapcsolva, semmiképp nem gyufával, gyertyával, nyílt lánggal! Előfordulhat ugyanis gázszivárgás, ha huzat nincs, a gáz megáll a kéményben, elég egy szikra, és megtörténik a baj. Az ajánlott módszer az, hogy egy egyszerű fehér lapot tegyenek a kémény, vagy a szellőző nyílásához: ha van megfelelő huzat, akkor a lap szinte odatapad, ha a papírlap nem tapad oda, leesik a földre, akkor az azt jelenti, hogy ott probléma van.

– Mi a helyzet a gázfűtésnél a kéményben keletkező kondenzvízzel?

– Az építési szabályok engedélyeznek téglából épített kéményt, tömör betonból készültet, valamint ónozott lemezből hajtottat is, de a lemezből készült kéménycsöveket öt centiméter vastagon kell szigetelni. Továbbá engedélyezett még a cserépcsövekből készült kémény is, de azokat az előző hárommal ellentétben félévente ellenőriznünk kell.

A kondenzvízről el kell mondjam, hogy 42-43 ºC-on van egy úgynevezett harmatpont, ezen a hőmérsékleten és az alatt a kémények falára kicsapódik a vízpára és visszafolyik. Ezzel alapesetben nincs semmi gond, az építési szabályzat a bekötés helyétől lejjebb, minimum 20-25 centiméter mély zsebeket ír elő, alatta pedig egy kormolólyuknak kellene lennie. A lényeg az, hogy a kéményben keletkező kondenzvíz ne folyjon vissza a gázkészülékbe, mert az nem tiszta víz, keveredik a gáz égéstermékeivel és rendkívül maró hatású.

Gázkazánokhoz azért tartom célszerűbbnek az acéllemezből készült kéményt, mert azt egyszerűbb bizonyos időközönként kicserélni. Sokkal nagyobb problémát okoz, ha a házba beépített téglakéményt marja szét a kondenzvíz. Nyugaton emiatt a téglakéményeket a korróziónak jól ellenálló lemezekkel bélelik ki, így védve a téglát. Azért kell például az acélkéményeket öt centiméter vastag üvegvattával szigetelni, mert ennek a hőszigetelésnek a következtében jelentősen csökkenthető a kémény falára kicsapódó kondenzvíz mennyisége.

– Igaz-e, hogy abba a helyiségbe, ahol gázkazán működik nem szabad felszerelni páraelszívót?

– Ez ebben a formában nem igaz. A mifelénk turbókazánnak nevezett hermetikusan zárt gázkazánok mellé, amelyek kívülről szívják az oxigént, és a falon kívülre nyomják az égésterméket, nyugodtan felszerelhetőek. Viszont nem szerelhető fel olyan hagyományos kazánok mellé páraelszívó, amelyek a huzat segítségével, kéményen keresztül bocsátják ki az égéstermékeket.

– Vannak olyan elektromos készülékek, amelyek jelzik a szén-monoxid jelenlétét a levegőben. Ezekről mit kell tudni?

– Kötelező az úgynevezett szignalizátor használata minden olyan helyiségben, ahol a gáztűzhely mellett bármilyen, forró víz előállítására vagy fűtésre használt gázkészülék üzemel. Ezeket a kis készülékeket a helyiség falán, minél magasabban kell elhelyezni, és csatlakoztatni az elektromos hálózatba. A szignalizátor jelzi a szén-monoxidnak és a gáz egyik összetevőjének, a metánnak a jelenlétét is a levegőben, ezáltal életeket menthet. A cégeknél ezeket a szignalizátorokat kombinálják lekapcsoló szelepekkel, amelyek a levegőben lévő 0,05 ezrelék égéstermék vagy gáz esetében automatikusan lekapcsolják a gázt. Gázérzékelőt kellene felszerelni minden tömblakás pincéjébe, a különböző vezetékek kereszteződéseinél, mert ha gázszivárgás van, a metán eljuthat a kanalizációs vezetékeken keresztül a pincébe, ami óriási katasztrófát okozhat. Ezért ellenőrzik munkatársaim heti rendszerességgel a tömbházak pincéit. De mint mondtam, az lenne a jó, ha a lakók riasztókat szerelnének fel.

Olyan helyiségekbe viszont, ahol turbókazán, vagy konvektor van felszerelve, tehát olyan készülék, amelyik kintről szívja az oxigént és oda fújja ki az égésterméket, nem kötelező szignalizátort felszerelni. Ezekben a helyiségekben szén-monoxid biztosan nem lesz, viszont gázszivárgás bármikor előfordulhat. Emiatt azt javaslom, hogy ha megtehetik, saját és családtagjaik biztonsága érdekében ne sajnálják rá a pénzt.

– Előfordul, hogy a legnagyobb hidegben elromlik a gázóra. Mi ennek az oka, és mi ilyenkor a teendő?

– Van olyan típusú gázóra, amely 5-10 év után elhasználódik, függően a hőingadozástól és a fogyasztástól. A fogaskerekek fele műanyag, egy idő után elkopnak. A gyár ad rá 25 év szavatosságot, de én nem hiszem, hogy bármelyik gázóra ki fog bírni ennyi időt.

Ha megállt a gázóra, azonnal jelenteni kell nekünk, felteszünk helyette egy ideiglenes órát, a fogyasztó óráját pedig elküldjük egy független laboratóriumba. A gázóra cseréje és a laboratóriumi vizsgálat is a gázszolgáltató költségére történik. Csak a gázórát kell kifizetni, abban az esetben, ha újat vesz. Ezzel kapcsolatban azt javasolnám, hogy gázórát csak olyan helyeken vásároljanak, ahol garanciát is vállalnak érte, semmiképpen ne piacokon, vagy kéztől. Csak olyan új gázórát szerelhetünk fel, amelyik benne van az állami nyilvántartásban. Felszerelés előtt mi az új gázórákat is bevizsgáltatjuk saját költségünkön, laboratóriumban, utána szereljük fel és plombázzuk le a fogyasztónál. Most dolgozunk azon, hogy nálunk is lehessen kapni gázórát, amiért mi vállalunk majd garanciát. Erre eddig nem volt lehetőség.

Végezetül türelmet szeretnék kérni azoktól a fogyasztóktól, akik szubvencióval kapcsolatos ügyekben fordulnak hozzánk. Egyszerre most nagyon sok ügyfél jelentkezik nálunk, hatalmas munka ennyi adatot feldolgozni. Emiatt sokszor hosszú sorok alakulnak ki, de munkatársaim igyekeznek pontosan és gyorsan elvégezni a munkájukat.

Badó Zsolt