„Felkészítjük a gyermekeket a magyar iskolai tagozatra”
Magyar református egyházi óvoda Szolyván
Munkácstól 30 kilométerrel északkeletre, a Latorca bal partján, a Szolyva-patak torkolatánál, a Sztrij-hegy tövében terül el az ukrán–ruszin többségű, de 5,4 százaléknyi magyar kisebbséggel is rendelkező Szolyva. A városnév hallatán a legtöbb kárpátaljai magyarban méltán ébrednek gyászos érzések az 1944-ben itt létrehozott hírhedt gyűjtőtábor miatt. Viszonylag kevesebben tudják, hogy romokon nőtt virágokként magyar nyelvű óvoda és iskolai tagozat is működik a településen, melyek az asszimilációs folyamatok ellenében igyekeznek hatni. A két intézmény közül elsőként a magyar, egyházi óvodát mutatjuk be.
– A gyermekintézmény tulajdonosa a Kárpátaljai Református Egyházkerület (KRE), és a szülők nevében is nagyon hálásak vagyunk Zán Fábián Sándor püspöknek, illetve Nagy Bélának, az egyházkerület gondnokának az óvoda fenntartásáért – indítja beszélgetésünket Plutyinszki Gerzsenyi Ibolya, az intézmény vezetőnője. – Az a célunk, hogy felkészítsük a gyerekeket a Szolyvai 10. Sz. Oktatói-Nevelői Intézményben működő magyar iskolai tagozatra, és azzal a feltétellel vesszük fel a gyermekeket, hogy szüleik a nevezett magyar tagozatba íratják majd be az óvodánkat befejezett kisfiaikat, kislányaikat. Megjegyezném: Szolyván jelenleg 800-1000 magyar él, és mind többükben ébred fel a magyar öntudat. Huszonnyolc-harminc gyermek jár az óvodánkba, egy vegyes csoportba, és még többet íratnának be hozzánk, ám a helyhiány, illetve az anyagi hiányosságok miatt nem tudunk többet felvenni.
Mint beszélgetőtársamtól megtudom, az óvoda épületét – mely addig a Szolyvai Vegyigyár tulajdona volt – 1999-ben ajándékozta az egyházkerületnek a Szolyvai Városi Tanács, azzal a feltétellel, hogy közérdekű intézményt alakítanak ki benne. Az egyházkerület pedig úgy döntött, hogy óvodát létesít itt. Az épületet rendkívül rossz állapotban kapták meg. Teljes egészében ki kellett cserélni a tetőt, kerítéssel kellett körbevenni az addig körülkerítetlen épületet, új külső vakolatot kellett felvinni a leomlott régi helyébe. A távfűtésről leváltak, saját fűtési rendszert hoztak létre, és új víz-, valamint szennyvízcsatorna-rendszert építettek ki. A munkálatok elvégzéséhez rendkívül nagy anyagi segítséget kaptak a Határon Túli Magyarok Hivatalától és a Dunakeszi Református Egyházközségtől. Holland testvéreiktől pedig bútorzatot és edényeket kaptak.
– Előbb teljes egészében az egyházkerület működtette az óvodát, ám később már nem bírta fizetni a munkabéreket, így 2005-ben együttműködési szerződést kötött a Szolyvai Polgármesteri Hivatallal, melynek értelmében a fizetéseket a nevezett hivatal, míg a gyermekek étkeztetését, az épület karbantartását és a (nagyon magas) rezsiköltségek kifizetését a KRE biztosítja – magyarázza Plutyinszki Gerzsenyi Ibolya. – Az egyházkerület pályázatokat nyújt be a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-hez, már két éve meg is nyeri azokat, s újabban így biztosítja a működésünket.
Az óvoda személyzete: két nevelőnő, egy zenetanár-nevelő, illetve egy-egy szakács, dada, udvarmester és őr. A szülők az óvónőkre bízzák, hogy gyermekeik számára visszatanítsák a magyar nyelvet, mert a szülők már nem beszélik, vagy csak törve beszélik azt, s még jó, ha van nagyapa vagy nagymama, akitől otthon is hallottak/hallanak több magyar szót. Akiknek van magyar nagyszülejük, könnyebben megtanulnak magyarul, de akiknek nincs, azok úgy jönnek ide háromévesen, hogy nem ismerik a nyelvünket. Öt-hat éves korukra azonban alapszinten megtanulnak magyarul, bár egymás között ukránul beszélgetnek. A foglalkozások viszont magyar nyelven folynak, az óvodások magyar körjátékokat, verseket, mondókákat tanulnak. A nap folyamán két foglalkozás van: egy beszédkészség-fejlesztéssel kapcsolatos (mese, vers, környezetismeret, matematika) és egy kézügyességet fejlesztő (kézimunka, rajz, festés). Hitoktatásra is sor kerül, bibliaóra formájában, magyar református egyházi énekeket is tanulnak, étkezések előtt és után magyarul imádkoznak, és az óvodában – természetesen a nyelvünkön – megünneplik a karácsonyt, a húsvétot, az anyák napját, valamint az óvodai búcsúünnepséget.
– Alaptankönyvünk a Kiliki a Földön. I. kötet. Magyar nyelvkönyv gyerekeknek – mondja a vezetőnő. – A játékokat vagy mi vásároljuk meg, vagy az egyházkerület, vagy a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., illetve pár magyarországi református gyülekezet ajándékozza azokat nekünk, és meséskönyveket, tankönyveket, felszereléseket is kapunk. S milyen nyelven beszélnek otthon a vegyes házasságokból született gyermekek? Van, aki a magyar szülőjével magyarul, az ukránnal ukránul beszél, de olyan család is akad, ahol a magyar szülő magyar kérdésére a gyerek ukránul válaszol. De lehet, elérjük, hogy többet beszéljenek a nyelvünkön. Több dolog is inspirálhatja szüleiket: már hét, a tanulást nálunk, illetve a magyar iskolai tagozatban kezdő gyerek folytatja tanulmányait a Nagydobronyi Református Líceumban, és a magyar állampolgárság megszerzése is inspiráló erővel hat…
Reméljük, az elvetett mag kicsírázik, és szárba szökken a magyarnyelvűség növénykéje – fűzheti hozzá mindehhez az újságíró.
Lajos Mihály