Magyarország érdeke a politikailag és gazdaságilag erős Ukrajna

2016. február 24., 18:58 , 790. szám

Ha van olyan ország, amely érdekelt abban, hogy Ukrajna politikai és gazdasági szempontból is erős legyen, és béke legyen az ország egész területén, akkor az egészen biztosan Magyarország – mondta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter múlt szerdán Budapesten, miután egyeztetett a munkalátogatás keretében Budapesten tartózkodó ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel.

A magyar tárcavezető kiemelte: alapvető érdek, hogy a felek mielőbb mindent megtegyenek, hogy a minszki megállapodások teljes egészében teljesüljenek, ez a feltétele annak, hogy a jelenleg érvényben lévő szankciós politikát átadhassák a múltnak, ami mindenkinek az érdeke. Ez a politika nemcsak azoknak okoz kárt, akik ellen irányul, hanem másoknak is – mutatott rá.

Szijjártó Péter kifejtette: a magyar gazdaságpolitika, külpolitika és nemzetpolitika fontos törekvése, hogy folyamatosan erősítse az együttműködést és a kapcsolatokat Ukrajnával, ugyanis Magyarország érdeke, hogy erős szomszédjai legyenek, továbbá fontos érdek az ott élő 150 ezres magyar közösség biztonsága is. Az Ukrajna területén zajló háború és annak következményei biztonsági kockázatot hordoznak és komoly gazdasági károkat okoznak, a kétoldalú kereskedelmi forgalom az elmúlt két évben a felére csökkent – magyarázta.

A miniszter közölte: Magyarország azon országok közé tartozik, amelyek nemcsak beszélnek Ukrajna támogatásáról, hanem tesznek is érte. Magyarország támogatja Ukrajna európai integrációs törekvéseit, a vízummentesség megadását, ha az ország teljesíti a korábban megszabott feltételeket, továbbá igyekszik az energiabiztonságát is segíteni. Emellett Magyarország a V4-es keretekben is támogatja a reformokat, valamint Kárpátaljának eddig összesen 2,3 milliárd forint, további ukrán területeknek pedig 230 millió forint értékben adott támogatást – sorolta. Hozzátette: Magyarország a sebesült ukrán katonák ellátásában is segít.

Szijjártó Péter üdvözölte, hogy kiegyensúlyozott a viszony a kárpátaljai magyar pártok, szervezetek és az ukrán kormány között, valamint a kárpátaljai többségi nemzet és a magyar közösségek között. Magyarország mindig annyit és azt kéri az ukrán kormánytól, amire iránymutatást kap a kárpátaljai magyaroktól, és a jövőben is így tesz – mondta.

Információink szerint a magyar külgazdasági és külügyminiszter megköszönte vendégének, hogy a mozgósítás során a magyar nemzetiségű hadkötelesek bevonultatása nem volt aránytalan. Kedvező fejlemény lenne, tette hozzá, ha az ukrajnai decentralizáció során létrejöhetne egy magyar többségű járás Beregszász központtal.

Arra is kitért, hogy fordulatot kell elérni a magyar–ukrán gazdasági együttműködésben, ezért az Eximbank 27 millió dolláros hitelkerettel segíti a magyar és ukrán vállalatok kapcsolatépítését, Beregszászban és Ungváron képviselőház nyílt, továbbá átjárhatóbbá akarják tenni a magyar–ukrán határt új határátkelőhelyek nyitásával és a meglévő átkelők kapacitásának bővítésével.

A magyar külügyminiszter jelezte, országa kész befektetni Ukrajnában, pénzügyileg támogatni a kárpátaljai infrastruktúra fejlesztését. Magyarország hajlandó pénzügyileg támogatni az aknaszlatinai sóbánya környezetkárosító hatásainak felszámolását célzó kutatási programokat is.

Magyar részről felvetették, kívánatos volna a Beregsurány–Luzsanka (Asztély) határátkelőhely bővítése és a közös határellenőrzés bevezetése ott, valamint egy új határátkelőhely megnyitása Nagyhódos–Nagypalád között.

Pavlo Klimkin ukrán külügyminiszter üdvözölte, hogy Magyarország mindig azt az álláspontot képviseli, hogy maradéktalanul teljesíteni kell a minszki követelményeket, ugyanis ez az egyetlen út a béke biztosításához. Hangsúlyozta: az ukrajnai helyzet egész Európa biztonságát érinti.

Arról beszélt: Ukrajna egyes részein folytatódnak a harcok, több régió elérhetetlen, humanitárius segítségnyújtásra van szükségük azoknak, akik embertelen körülmények között élnek itt.

Az ukrán külügyminiszter üdvözölte Magyarország támogatását, amelyet országa európai integrációjához, a vízummentesség eléréséhez nyújt, továbbá a magyar és ukrán vállalatok együttműködését sürgette.

Vendéglátójának egy magyar többségű kárpátaljai közigazgatási egység létrehozására vonatkozó felvetésére reagálva az ukrán külügyminiszter közölte, hogy a decentralizáció során nem a nemzeti kisebbségek, hanem a személyek döntenek a települések önkéntes egyesüléséről, a decentralizáció nem a járások átrajzolását jelenti.

Pavlo Klimkint fogadta Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, valamint Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere, akivel megállapodást írtak alá arról, hogy szeptembertől száz ukrajnai diák tanulhat magyarországi felsőoktatási intézményekben a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram keretében.

(MTI/unian.ua/hk)