Sok bort hozzon a három „ác”!

Május havát a vidéki közösségekben főként mezőgazdasági munkák, az egyházi életben pünkösd időszaka jellemzi. Ünnepek, jeles és neves napok, népi időjóslások sora kötődik hozzá.

Május elsejének elmaradhatatlan „tartozéka” a tavaszt és a megújulást jelképező májusfa, melyet némely helyen csak pünkösdkor bontanak le, a legtöbben viszont csak másnapig hagyják fenn. A középkori hagyomány Fülöp vagy Jakab apostol vértanúságát említi a májusfaállítás kialakulásának magyarázataként. A székelyek például a Fülöp és Jakab napjának virradójára állított fát Jakab- vagy hajnalfának nevezik.

Alapvetően a lányokkal szemben táplált nemes érzelmek kifejezésére alkalmazták, alkalmazzák, de sok fiú, főleg kisebbek állítnak fát közeli leányrokonaiknak, szomszédaiknak.

Hogy milyen fajtájú fát állítanak, az a helyi lehetőségek függvénye. Nyárfát, nyírfát, orgonaágat vagy más virágzó faágat egyaránt találhatunk a kapura erősítve. A „helyi sajátosságokhoz” hozzátartozik az is, hogy számos település közelében már nem lehet az adott hely szokásainak megfelelő fát találni. Ezért a hatóságok az erdők védelme érdekében tiltják a fák ez okból történő kivágását. A mostanság egyre „menőbbé” váló, luftballonokkal, csokoládéval, pezsgővel teleaggatott májusfa „ősét” egyszerű színes papírcsíkok, esetleg cukorka, sőt, Topolyán akár fésű és tükör is díszítette.

Guton (Beregszászi járás) azok a lányok kaptak májusfát, akiknek udvarlójuk volt. A komoly udvarlók éjjelizenét is adtak a lánynak, aki meggyújtott egy gyertyát az ablakban, hogy jelezze, elfogadja azt, de a házból nem ment ki. Ha a fiúk valamilyen rossz tulajdonsága miatt nem kedveltek egy lányt, akkor bokrokról levágott ágakkal aggatták tele a kapuját. Néhol még tövisbokrot is kapott bosszúból a leány. Tiszapéterfalván (Nagyszőlősi járás) a fiútestvérek állítottak fát, ha a lány nem kapott, hogy húguk/nővérük ne maradjon szégyenben.

A májusfaállítás szokásának mozzanatai szinte falvanként változnak. Néhol egyáltalán nincs szokásban a szerenád, holott két faluval odébb május éjszakáján zengenek az utcák. Míg egyes helyeken a lány semmiképp nem ment ki a fiú(k)hoz, másutt még meg is vendégelik őt, illetve a legényeket, akik segítettek felállítani a fát.

A népi időjóslás szerint május elsejének időjárása mutatja, milyen lesz a következő tél.

Május 4., Flórián-nap. Flórián a tűzoltók, tűzzel dolgozók, kéményseprők védőszentje, illetve a tűztől óvó védőszent. Flórián ugyanis gyermekkorában csupán imádsággal mentett meg egy égő házat az elhamvadástól. E napon a tűztől való védelem érdekében vízzel locsolták meg a házakat. Némely helyen Flóriánkor egyáltalán nem raknak tüzet, másutt pedig nem az asszonyok, hanem a férfiak gyújtják meg. A tűzzel dolgozók, például kovácsok számára egyes vidékeken ez munkaszüneti nap.

Május 5., áldozócsütörtök. A húsvét utáni 40. napon Urunk mennybemenetelét ünnepeljük. A húsvéti szentáldozás határnapjának tekintették, innen az áldozócsütörtök megnevezés. Az ősegyház a IV. századig pünkösddel együtt ünnepelte. A Magyar katolikus lexikon szerint a XVIII. században „a sárospataki plébániatemplomban a prédikáció után a mennybe menő Krisztust ábrázoló szobrot kötéllel a magasba húzták, ahol angyalszobrok várták égő gyertyákkal. Ezt követően ajándékokat szórtak alá a híveknek.”

Május 12–14., Pongrác, Szervác, Bonifác. Az említett személyeket fagyosszenteknek nevezzük. Fagyos, mert a három „ác” napjára a megfigyelések szerint többnyire erősen lecsökken a hőmérséklet, gyakorta esik az eső, sőt, fagy is lehet, ami rossz termést eredményez; és szent, ugyanis az emléknap három keresztény vértanú ünnepe. Pongrác, Szervác és Bonifác egyes források szerint keresztény hitük miatt haltak vértanúhalált, más források arról szólnak, hogy megfagytak, mert ruháikat a szegényeknek adták. Egy topolyai „elmélet” szerint „Pongrác kánikulában subában megfagyott, Szervác a Tisza közepén víz nélkül megfulladt, Bonifácot pedig agyoncsipkedték a szúnyogok”, s névnapjukon emiatt akarják a rossz idővel bosszantani az embereket. Ha viszont napjukon jó idő van, az jó termést ígér. Hogy a fagyosszentek okozta kárt csökkentsék, általában várnak egyes növények veteményezésével május 14-e utánig. Egy időjósló rigmus szerint:

Eső nélküli Pongrác, Szervác, Bonifác, szőlősgazdáknak nagy áldás. Sok bort hoz a három „ác”, Szervác, Pongrác, Bonifác, ha felhőt egyiken se látsz!

Május 15., pünkösd. Mozgó ünnep, melynek időpontja a húsvét utáni 50. napra esik. A keresztények e napon a Szentlélek eljöveteléről emlékeznek meg.

A naphoz kötődő egyik legismertebb szokás a pünkösdi király és királyné megválasztása. A pünkösdikirály-választáson az ifjú legényeknek különböző ügyességi próbákon kell helytállniuk. A győztes a pünkösdi király címen kívül különböző privilégiumokat is nyert: meghívták a lakodalmakba, ingyen ihatott a kocsmában stb. Persze ezeket a jogokat, akár a királyi címet, csak egy évig birtokolhatta.

Fancsikán (Nagyszőlősi járás) pünkösd ünnepén a házat és a templomot zöld ágakkal, leginkább hársfa vagy virágzó akác ágával díszítették fel. Ezek az örömet és az életet is jelképezték. Tiszaújlakon (Nagyszőlősi járás) pünkösd ünnepén a Szent Ilona tiszteletére felszentelt római katolikus templomban körmenetet tartottak, melynek ideje alatt a fiatal lányok és a ministránsok rózsaszirmokat hintettek a földre. Virágdíszbe öltözött a templom is, egészen az oltárig virágokkal díszítették fel. Margaréta, tulipán, rózsa szépsége és illata emelte az ünnep fényét. A virágok a békét, megnyugvást, jóságot és szeretetet jelképezték.

Szokás erre a napra zöld ággal díszíteni a kapukat is.

Május 16., Nepomuki Szent János, Csehország, továbbá a hajósok, halászok, vízimolnárok védőszentjének napja. Nepomuki Szent János a gyóntatás mártírja. Az akkori király fenyegetései ellenére sem volt hajlandó elárulni, mit gyónt meg neki az uralkodó hűtlenséggel megvádolt felesége, ezért a király elfogatta, megkínoztatta, majd a folyóba vettette. Szobrait főként víz közelében emelik, emléknapján virággal és gyertyával díszítik azokat.

Május 25., Orbán napja. Orbán a szőlősgazdák, kocsmárosok, kádárok védőszentje. Ha e napon szép idő van, az jó szőlőtermést ígér. Ha viszont rossz az idő, az leginkább a szőlőnek árt. Nagyobb szőlőültetvényeken szobrot állítanak tiszteletére, amit a napján körmenetben felkeresnek, s ha jó az idő, megkoszorúzzák vagy borral locsolják, ha rossz, kővel dobálják meg, esetleg pálcával elverik. Ha a szobor fából vagy szalmából készült, akár el is égetik. Az Orbán napján megszentelt virágokból a présházakba is visznek, hogy oltalmazzon a villámcsapástól.

A népi megfigyelések szerint a májusi csendes eső növeli a vetést; a száraz május száraz esztendőt hoz; ha hangosan kuruttyolnak a békák, az esőt jelez; májusi meleg eső – nagy termés, hideg eső – rossz vendég.

Espán M.