Magyar érettségi: „...nem lehet más a mérce, mint a magyarországi”

A középiskolai magyar érettségivel kapcsolatos aktuális kérdésekről tárgyaltak keddi találkozójukon a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a megyei tanügyi hatóságok képviselői Beregszászban.

A Kárpátaljai Megyei Pedagógus-továbbképző Intézet Beregszászi Fiókintézetében megtartott tanácskozáson jelen volt Orosz Ildikó, a KMPSZ elnöke, Berki Károly, a szövetség irodaigazgatója, Sterr Attila, a Kárpátaljai Megyei Állami Adminisztráció Oktatási és Tudományos Főosztályának helyettes vezetője, valamint Gabóda Béla, a házigazda megyei pedagógus-továbbképző intézet beregszászi fiókintézetének vezetője.

Orosz Ildikó bevezetőjében emlékeztetett, hogy amióta Ukrajnában bevezették a külső független értékelés rendszerét (2006), a magyar tannyelvű iskolák végzősei nem tehetnek emelt szintű érettségit (külső független értékelés, ZNO) az oktatás nyelvéből. Jelezte: idén sokáig úgy tűnt, hogy első alkalommal belső vizsgát sem tehetnek anyanyelvükből a magyar tanulók, mivel az iskolai érettségi vizsgák közül kimaradt az oktatás nyelve. Felidézte, a diákok és a pedagógusok még a tanév elején tájékoztatva lettek arról, hogy akinek a magyarországi felvételihez magyarnyelv- és irodalomvizsga szükséges, jelentkezzék be érettségire az anyaországi vizsgaközpontokba, ahol idén ingyenes volt a vizsga. Orosz Ildikó jelezte, sok kárpátaljai élt ezzel a lehetőséggel.

Április utolsó hetében az ukrán oktatási minisztérium megváltoztatta az érettségi szabályzatot, engedélyezve a nemzetiségi iskolák tanulóinak, hogy az oktatás nyelvéből is belső iskolai vizsgát tehessenek, azaz választható vizsgává lett a magyar nyelv is. A KMPSZ elnöke ugyanakkor jelezte, a minisztérium rendelkezése nem szüntette meg automatikusan a kárpátaljai magyar oktatás valamennyi problémáját.

Emlékeztetett, hogy a magyarországi felvételinél az ukrajnai iskolákban letett belső érettségi vizsga magyarból csak abban az esetben számítható be középszintű érettségiként, ha annak követelményrendszere 50+1 százalékban megegyezik a magyarországi követelményrendszerrel. A korábbi években a KMPSZ javaslatára a megyei pedagógus-továbbképző intézet közreműködésével az a gyakorlat alakult ki a kárpátaljai magyar iskolákban, hogy a diákok a magyar irodalmat választották érettségi vizsgaként, amely az irodalmiak mellett nyelvi kérdéseket is tartalmazott, így a vizsgát beszámították a Magyarországon felvételizőknek. Idén azonban az érettségi szabályzat egyértelműen kimondta, hogy magyar nyelvből kell érettségi vizsgát tenni, ami új helyzetet teremt – mutatott rá a KMPSZ elnöke.

Orosz Ildikó elmondta, az illetékes Magyar Oktatási Hivatallal a KMPSZ kezdeményezésére rendezett egyeztetésen felmerült: azok után, hogy a tanév elején a továbbtanulni szándékozókat magyarországi érettségire irányították, etikátlan volna utóbb elfogadni az Ukrajnában belső érettségi formájában letett, alacsonyabb színvonalú vizsgát. Aggodalmuknak adtak hangot a magyarországi szakemberek amiatt is, hogy az ukrajnai magyarvizsga követelményrendszere továbbra sem felel meg a magyarországi magyarnyelv- és irodalomvizsga kompetenciákat is vizsgáló követelményrendszerének. Végül az az ideiglenes megoldás született, hogy idén a magyarországi felvételinél el fogják fogadni középszintű érettségiként annak az Ukrajnában tett belső iskolai érettségi vizsgának az eredményét, amelynek a követelményrendszere 50+1 százalékban megegyezik a magyarországival.

Orosz Ildikó a történtek után úgy vélte, itt az ideje, hogy a szakmai szervezetek és a hatóságok mielőbb hosszabb távon is kielégítő megoldást találjanak a magyar érettségi problémájára. A KMPSZ elnöke a magyarországi szakemberek javaslatára reflektálva felvetette, vizsgálják meg az ukrajnai illetékesek, miként lehetne a középiskolai érettségi vizsga követelményrendszerét magyar nyelvből és irodalomból összhangba hozni a magyarországi középszintű érettségiével, miáltal az akár már jövőre elfogadhatóvá válnék az anyaországi felvételinél. Hozzátette: a magyar szakemberek az emeltszintű érettségit a jövőben is csak az anyaországi vizsgaközpontokban képzelik el.

Orosz Ildikó a beregszászi tanácskozáson átnyújtotta Sterr Attilának a 2017. január 1-jétől hatályos magyarnyelv- és irodalom vizsga követelményrendszerét – ehhez kellene hozzáigazítani a kárpátaljai magyar iskolák követelményrendszerét a helyi szakembereknek oly mértékben, hogy az Magyarországon elfogadható legyen. Az elnök a KMPSZ álláspontját ismertetve kijelentette: a kárpátaljai magyar iskolások számára anyanyelvből és magyar irodalomból nem lehet más a mérce, mint a magyarországi.

Sterr Attila válaszában jelezte: idén az oktatási tárca április végén érkezett engedélye nyomán a megyei tanügyi hatóság az iskolákra bízta a magyarvizsga megrendezését, vagyis amellett, hogy a magyar érettségit a diákoknak kell kérvényezniük, ahhoz az iskola tantestületének hozzájárulása is szükséges, amely maga dönthet arról, milyen formában és tartalommal bonyolítja le a vizsgát.

A tanügyi főosztály helyettes vezetője kifejtette, előzetes egyeztetései alapján a megyei tanügyi hatóság nem látja akadályát annak, hogy a kárpátaljai követelményrendszert a szükséges mértékben hozzáigazítsák a magyarországihoz. Jelezte azt is, amennyiben a magyart nem emelik be a külső független értékelésre választható tárgyak körébe, azaz választható iskolai vizsgatárgy marad, az nagyobb mozgásteret biztosít a helyi oktatásügyi hatóságoknak a tartalmi rész alakításában.

A KMPSZ kiáll amellett, hogy magyarból komplex, tehát nyelvi és irodalmi kérdéseket, illetve kompetenciamérő feladatokat is tartalmazó belső iskolai vizsgát lehessen tenni – közölte Orosz Ildikó. A szövetség ugyanakkor kiáll amellett is, hogy akárcsak az európai nyelvekből (angol, német, francia, spanyol) és oroszból, magyarból is emelt szintű idegennyelv-vizsgát (ZNO) tehessenek a nyelvet az ukrán tannyelvű iskolákban második idegen nyelvként tanulók – tette hozzá.

A KMPSZ ez irányú felkérésére reagálva Gabóda Béla jelezte, a megyei pedagógus-továbbképző intézet beregszászi fiókintézete kész kidolgozni egy olyan vizsgakövetelmény-rendszert magyar nyelvből és irodalomból, amely összhangban van az anyaországi elvárásokkal. Sterr Attilával egyetértve jelezte, az optimális az volna, ha a követelményrendszer mellett a következő évi érettségi vizsgákra központilag összeállított tesztsorokat is biztosítani tudnának.

hk