XXIV. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem: Lehetőségek a határ menti együttműködésben

A felsőszinevéri tábor utolsó hivatalos programjaként a határ menti együttműködés lehetőségeit, valamint a Tisza Európai Területi Társulásban és a Tisza-stratégiában rejlő lehetőségeket tekintették át.

Elsőként Perényi Zsigmond, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetközi helyettes államtitkára elmondta, hogy a határ menti együttműködési alap egy kisebb uniós alap, de számunkra, magyarok számára annál fontosabb. Mert az egyetlen olyan alap, amely lehetőséget teremt arra, hogy a határ két oldalán valósítsanak meg belőle fejlesztéseket. Nekünk ez nagyon fontos, körülbelül 350-400 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre az alapban, amelyből a két ország együttműködésével fontos fejlesztések valósulhatnak meg Kárpátalján.

Például a Magyarország–Szlovákia–Románia–Ukrajna négyes határ menti program segítségével több sávossá bővítik a Záhony–Csap határátkelőhelyen a hidat. Ugyancsak jelentős beruházásként árvízvédelmi létesítményeket, víztározókat is építenek majd vidékünkön ennek a programnak a finanszírozásával, a két ország együttműködésében.

Perényi Zsigmond elmondta, számos, régóta megoldandó feladat megoldása válhat lehetővé az említett uniós program segítségével: közös árvízvédelem, kárpátaljai szennyvíztisztító telepek felújítása, kulturális örökségek megmentése, vagy akár a közlekedés és a gazdasági kapcsolatok fejlesztése, hidak, kerékpárutak építése stb. Ugyanakkor erre a programra sem magánszemélyek, sem cégek nem pályázhatnak, viszont egyesületek, történelmi egyházak, szakminisztériumok igen.

Tilki Attila, a Kárpátaljával határos magyarországi terület országgyűlési képviselője, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke a határ menti területek konkrét együttműködéséről, az együttműködésben rejlő, még ki nem aknázott lehetőségekről beszélt. Majd a tervezett új határátkelőhelyekkel kapcsolatos elképzeléseket ismertette. Az új határátkelők a jelenleginél szorosabbá tehetnék a határ két oldalán élők kapcsolatát, például a munkaerő ingázása is lehetővé válna a határon. A képviselő a Kárpátalján élő lakosok egészségügyi ellátását is ésszerűbbnek látná Fehérgyarmaton és Kisvárdán, mint egy magyar pénzen fenntartott kárpátaljai kórházban. Ez utóbbiban sok kárpátaljai ismerőse is egyetért vele.

Kovács Sándor, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Közgyűlés elnöke az idén létrehozott Tisza-ökorégió névre keresztelt együttműködést mutatta be a hallgatóságnak, amely a Tisza vízgyűjtő területén lévő megyei önkormányzatok határon átnyúló regionális együttműködését szeretné megvalósítani. A megállapodást Magyarország, Szerbia, Ukrajna és Románia tíz megyéje: Kárpátalja, Vajdaság, Szatmár, Bács-Kiskun, Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megye írta alá, akik célul tűzték ki a térség gazdasági felzárkózásának előmozdítását, a belföldi és a határon átnyúló közlekedési útvonalak korszerűsítését, a Tiszán való átkelési lehetőségek bővítését. Együttműködnek továbbá az árvízvédelemben, a biztonságos és racionális vízkészlet-gazdálkodásban, az árapasztó tározók kialakításában és működtetésében, az élményt kínáló turisztikai attrakciók kialakításában. Az aláírók ösztönzik a térség üzleti és civil szervezetei között a kapcsolatok elmélyítését.

Az együttműködés nem titkolt célja, hogy a Duna-stratégiához hasonlóan létre akarják hozni a Tisza-statégia fejlesztési és együttműködési programot. Ennek továbbfejlesztéséhez kérte a magyar kormányzat és parlament támogatását.

Szabó István, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Közgyűlés alelnöke a Kisvárda Város Önkormányzata, a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat és a Kárpátaljai Megyei Tanács által létrehozott Tisza Európai Területi Társulás céljáról elmondta, hogy határon átnyúló együttműködési programokat, infrastrukturális fejlesztési projekteket szeretnének megvalósítani, az egymással szomszédos Szabolcs megyében és Kárpátalján.

Volodimir Csubirko, a Tisza ETT felügyelőbizottsági elnöke, a Kárpátaljai Megyei Tanács korábbi elnöke az előzmények kapcsán elmondta, sokat gondolkodtak azon Brenzovics Lászlóval és Bocskor Andrea EP képviselővel, hogy miként lehetne Kárpátalján uniós támogatással jelentős fejlesztéseket megvalósítani, míg végül ezt a mechanizmust megtalálták. Végül, köszönhetően a szomszédos megye vezetőinek, és a magyar kormánynak, sikerült létrehozni a Tisza ETT-t, bevonva minket, akik nem vagyunk az EU tagjai. Mivel Ukrajna az EU-integrációra törekszik, ezt a társulást Kijev is támogatja. Az ukrán politikus egyúttal köszönetet mondott Kovács Sándornak, akinek köszönhetően Kárpátalja is csatlakozhatott a Tisza-stratégia nevű nemzetközi kezdeményezéshez, ami ugyancsak sok fejlesztést tehet lehetővé vidékünkön. Csubirko Kárpátalján szeretné megmutatni egész Ukrajnának, hogy milyen Európa, és azt reméli, hogy az ukránok Kárpátalja által jutnak majd be az Európai Unióba.

Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke elmondta, hogy a Volodimir Csubirko és Brenzovics László által megkezdett határon átnyúló együttműködést a megye jelenlegi vezetése ugyanúgy folytatja, ahogy elődeik tették. Az együttműködés segítségével szeretnék az életkörülményeket javítani, a régiók közötti szakadékot áthidalni. A határ menti kapcsolatok fejlesztése Barta József szerint katalizátora lehet Ukrajna EU-integrációjának is.

A konkrét elképzelések között felsorolta a megyei tanács alelnöke a meglévő határátkelőhelyek korszerűsítését, ezáltal a határon történő átkelés felgyorsítását, a határ irányába vezető utak felújítását és újak építését. Ezek közé tartozik a Beregszászt elkerülő út megépítése is, ahol az úthoz szükséges földek kisajátítása a következő feladat.

Barta József elmondta, hogy a Kárpátaljai Megyei Tanácsban egyetértés van azzal kapcsolatban, hogy a megyének nagyobb önállóságra, több jogkörre van szüksége ahhoz, hogy fejlődhessen. Remélhetőleg az Ukrajnában meghirdetett decentralizáció nem centralizáció lesz – jegyezte meg. Rossz döntésnek nevezte a kárpátaljai szabad gazdasági övezetek megszüntetését, és szükségesnek véli a befektetésekkel kapcsolatos törvények liberalizálását. Fontosnak tartanák, hogy a mostani kishatárforgalmi, 50 kilométeres övezetet kiterjesszék egész Kárpátaljára.

Badó Zsolt