Az 1956-os forradalom és szabadságharc emlékjelét avatták az Ungvári Nemzeti Egyetemen

2016. október 19., 08:35 , 823. szám

Az 1956-os forradalom és szabadságharc 60. évfordulójának alkalmából a témával foglalkozó konferenciára és emléktábla-avatásra került sor október 17-én az Ungvári Nemzeti Egyetemen. Az eseményt a KIÚT Térségfejlesztési Egyesület támogatta.

Az ünnepi emléktábla-avatón Rákóczi András, a KIÚT Térségfejlesztési Egyesület elnöke elmondta, az 1956-os események hatvanadik évfordulójának alkalmából a magyar kormány emlékbizottságot alakított, amely meghirdette Büszkeségpontok kialakítása elnevezésű pályázatát. A KIÚT Térségfejlesztési Egyesület, amely az elnök elmondása szerint részt vesz a határ menti kapcsolatok fejlesztésében, sikeresen a pályázott, hogy az elnyert támogatásból az Ungvári Nemzeti Egyetemen emléktáblát állítson és konferenciát szervezzen. Rákóczi András rámutatott, az emléktábla az emlékezés mellett a nemzeti identitást hivatott erősíteni. Hangsúlyozta, hogy bár a táblát a múlt előtt tisztelegve állítják, azt szeretnék, hogy a ma és az elkövetkezendő generációk is méltón emlékezzenek 1956 szellemére.

A rendezvényen a Kikelet együttes és az ungvári egyetem diákjai egy rövid irodalmi-zenés műsorral tisztelegtek a forradalmárok emléke előtt.

Mihajlo Kolodko szobrászművész, az emléktábla megalkotója még a leleplezése előtt segített értelmezni a műalkotást. Az emlékjel egy négyszögletes gránittábla, amelybe aranyozott betűkkel vésték a szöveget. A gránittömbben egy lyuk tátong, ami hiányérzetet kelt, így arra ösztönöz, hogy közelebbről megvizsgáljuk, hogy mégis mi az, ami a csiszolt gránitlap harmóniáját megtöri. Közelebbről nézve már láthatjuk a felszedett kockaköveket, a kiégett tankot és a szétszedett barikádokat, ami azt sugallja, egy hatalmas ütközetre került sor. A szobrászművész elmondása szerint a tankon olvasható „Oroszok, haza!” felirat ad értelmet a „lyukban” látható képnek, és teszi azt az elnyomás ellen felkelő szabadságeszméjének szimbólumává.

A szobrászművész rövid előadása után Buhajla József ungvári főkonzul, Volodimir Szmolanka rektor és Rákóczi András elnök leplezte le az emléktáblát, majd ezt követően a vendégek elhelyezték az emlékezés koszorúit.

Dr. Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke az M1 tévécsatorna kérdésére válaszolva elmondta, 1956 rendkívül fontos fordulópontja volt Közép-Európa történelmének. Ekkor mondta ki először egy nép, hogy elég volt a szovjethatalom elnyomásából. Mint fogalmazott, ennek a forradalomnak az emléke valamennyiünk számára rendkívül fontos kell, hogy legyen. Hiszen ma is egy átmeneti korban élünk, amikor szükséges emlékeznünk arra, hogy igenis érdemes kiállni a szabadság, a nemzeti érdekek és a fejlődés mellett. Az Ungvári Nemzeti Egyetem ’56-os emléktáblájának kapcsán az elnök úgy vélekedett: az emlékeztet arra, hogy az ifjúság mindig is fontos szerepet játszik egy adott kor történelmében.

A KIÚT az ungvári egyeteméhez hasonló két másik „büszkeségpontot” alakított ki október 18-án és 19-én Técsőn, illetve Aknaszlatinán.

Szaniszló Róbert