Kárpátalján tartott meghallgatást az Európai Tanács Független Szakértői Bizottsága
November 21-én az Európai Tanács Független Szakértői Bizottsága kerekasztal-beszélgetést tartott Ungváron a Kárpátalján élő nemzeti kisebbségek képviselőivel. A meghallgatáson többek között szó esett a nemzetiségi kisebbségek jogainak gyakorlatban való alkalmazásáról, azok szavatolásáról és a nemzetiségi jogokat érintő intézkedésekről Ukrajnában.
A korábbi sajtótudósítások alapján értesülhettünk olyan új fellépésekről a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben, melyek újra pengeélen táncoltatják a kisebbségek jogait. Ugyanis olyan tendenciák jelentek meg a nemzetiségi jogok csorbítását illetően, amelyek aggasztó helyzetet generálnak ránk, kisebbségben élőkre nézve.
Az elmúlt és az idei évben elfogadott, a közalkalmazottakról és a felsőoktatásról szóló törvények – melyek ellentétesek az Alkotmánnyal, a hatályban lévő regionális törvényekkel és az Ukrajna által is aláírt nemzetközi egyezményekkel – az ukrán nyelv kizárólagos használatáról rendelkeznek ezeken a területeken.
Barta József, a Kárpátaljai Megyei Tanács és a KMKSZ alelnöke elmondta, hogy az újonnan elfogadott, az állami hivatalnokokról és a felsőoktatásról szóló törvények nem egyeznek a nyelvtörvény által garantált jogokkal a nemzeti kisebbségeket illetően. „Az új felsőoktatási törvénytervezet kimondja, hogy az oktatás nyelve lehet a nemzetiségi kisebbség nyelve, az ukrán nyelvel együtt, valamint ott, ahol ez a kisebbség kompakt módon él. De a törvény nem magyarázza, hogy mit jelent az, hogy azzal együtt, és mit jelent az, hogy kompakt módon él.” Az alelnök szerint ezt a bürokraták úgy alkalmazhatják, ahogy akarják, ami a magyar nyelvű oktatási rendszert teljesen szétzúzhatja és likvidálhatja, valamint ellenkezik Ukrajna Alkotmányával, amely garantálja a nemzetiségeknek az anyanyelvükön való oktatást minden szinten.
Az aggodalmat azonban növeli, hogy az ukrán oktatási törvényben olyan módosításokat terveznek, amelyek veszélyesek a kárpátaljai magyar oktatásra nézve. A másik ilyen aggasztó támadás az ukrán nyelvpolitika alapjairól szóló nyelvtörvény ellen indult.
Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola tanára, a Hodinka Antal Kutatóintézet vezetője a nyelvtörvény ellen indult újabb támadás kapcsán elmondta: „A hatályos nyelvtörvény alapján minden olyan helyen, ahol a magyar anyanyelvűek elérik a 10%-ot, a magyar nyelv használható mind a közoktatásban, mind a hivatalokban.” Az intézetvezető szerint azonban számos olyan probléma van, aminek következtében sem a hivatalokban, sem az önkormányzatokban nem lehet a magyar nyelvet használni az államnyelv mellett egyenrangúan. „A nyelvtörvénynek egy másik nagy problémája az, hogy idén novemberben az alkotmánybíróság célul tűzte ki ennek a törvénynek a visszavonását, ami egyrészt káoszt eredményezhet a nyelvi jogok szabályozása terén, másrészt pedig nagyon jelentős jogszűkítést jelent számunkra” – mondta Csernicskó.
Ukrajna azzal, hogy vállalta, hogy elindul az európai integrációs úton, számos olyan kötelezettséget is vállalt, amelyek a kisebbségi jogok érvényesülése terén kellene, hogy megvalósuljanak. Így többek között aláírta a kisebbségi nyelvek regionális chartáját. A Regionális vagy Kisebbségi Nyelvek Európai Chartája az Európai Tanács egyezménye, amely a kisebbségi nyelveket védi és ösztönzi a használatukat. A Charta alapeszméje, hogy a regionális vagy kisebbségi nyelveket az őket megillető helyen, a nyelv kulturális funkcióját figyelembe véve, a többnyelvűség és a multikulturalitás szellemében részesítse védelemben. Ukrajna 2016 januárjában nyújtotta be az Európai Unióhoz saját jelentését a Charta végrehajtásáról. A független szakértői testület a Charta gyakorlatban való alkalmazásáról tájékozódott a régióban. Ennek kapcsán látogatott el az Európai Tanács független szakértői testülete Ungvárra hétfőn délelőtt, ahol a megyében élő nemzeti kisebbségek képviselőivel egyeztettek.
A zártkörű meghallgatást követően Darcsi Karolina, a KMKSZ kommunikációs titkára elmondta: a Chartáról szóló országjelentés elkészült, ehhez nyújtott be a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola, valamint a Hodinka Antal Kutatóintézet és a Lehoczky Kutatóintézet egy árnyékjelentést, amelyet eljuttattak a nyár folyamán az illetékeseknek Brüsszelbe. „A mai napon tájékoztattuk a bizottságot azokról a konkrét esetekről, problémákról, amelyek a Chartában le vannak írva. A delegáció tagjait tájékoztattuk azokról az élőkészületben lévő jogsértésekről, amelyek szintén a nyelvi jogok szűkítését, illetve az alkotmányos szintről való levételét célozzák meg, s az elmúlt egy hónapban indultak be. Bízunk benne, hogy eljut Brüsszelbe a felvetésünk, bízunk abban, hogy komoly figyelmet tudnak az EU politikusai fordítani arra, hogy Ukrajna tartsa be azokat a kötelezettségeket, amelyeket vállalt” – mondta el Darcsi Karolina.
A Charta szerint a regionális státuszra emelt nyelveket mind az oktatás területén, mind a helyi önkormányzatoknál, mind a bírósági eljárásoknál érvényesíteni kellene, és érvényesíteni lehetne, azonban Ukrajnában ezek a jogok egyelőre csak papíron szerepelnek, a végrehajtás és finanszírozás még várat magára. Bár az ország vezetése célul tűzte ki az Unióhoz való csatlakozást, mégis olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek ellentétesek a nemzetközi egyezményekkel, és hátrányosak a kisebbségekre nézve. Vajon az elkövetkező hónapok nagy nemzetiségi jogi csatái között a magát demokratikusnak mondó ország végre felismeri-e, hogy a kisebbségek jogainak csorbítása nem segít, hanem csak árthat az amúgy is instabil állapotú országnak?!
Váradi Enikő
