Hogyan oszlik meg az elhunyt házastárs hagyatéka?
„Feleségem elhunyt, s nem hagyott hátra végrendeletet, meg sem fordult a fejünkben, hogy szükségünk lehet rá. Hagyatékának meghatározó részét lakásunk őt megillető hányada képezi, illetve egy egyszobás lakás, amelyet néhány éve az apja ajándékozott neki. A megboldogult feleségem első házasságából származó gyermeke, a mostohafiunk jelezte, hogy igényt tart az örökség rá eső részére. Mind a ketten tudattuk a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzővel, hogy elfogadjuk az örökséget. A mostohafiam ragaszkodik hozzá, hogy őt illeti meg a lakásunk fele, valamint az édesanyja nevén szereplő lakás teljes egészében. Én viszont úgy gondolom, hogy mindkét ingatlan a feleségemmel közös tulajdonunk, így azok fele automatikusan engem illet meg, s csak a fennmaradó két fél rész osztható fel a fiam és én közöttem, mint örökösök között. Ily módon mindkét lakás háromnegyede nekem jár. Miként dönt majd a közjegyző?”
– Válasszuk ketté a két ingatlan kérdését. Ami a közös otthonukat illeti, Ukrajna Családi törvénykönyve (Cstk.) 60. cikkelye 1. részének értelmében a házasság ideje alatt szerzett vagyon a férj és a feleség osztatlan közös tulajdonát képezi, függetlenül attól, hogy a házastársak milyen mértékben járultak hozzá annak megszerzéséhez. A férj vagy a feleség halálakor a házasságuk alatt szerzett közös tulajdont nem a törvény szerinti öröklési rendnek megfelelően osztják el, hanem a közös tulajdon megosztásának rendje szerint. A Polgári törvénykönyv (Ptk.) 370. cikkelye kimondja, hogy a tulajdonosok részesedése az osztatlan közös tulajdonból egyelő – hacsak a jogszabályok, szerződések, esetleg a bíróság másként nem rendelkeznek. Ebből következően az otthonuk fele mindenképpen önnek jár felesége halála után, s a másik, a feleségét illető tulajdonrész oszlik meg az örökösök között a törvény szerinti öröklés szabályainak megfelelően – amennyiben az elhunyt házastárs nem hagyott hátra végrendeletet. Az örökösök azonos köréhez tartozó személyek (lásd a Ptk. 1261–1265. cikkelyeit!) egyenlő arányban osztoznak a hagyatékon, így a lakásnak azon a felén is, amely az ön feleségét, a mostohafia édesanyját illeti meg a közös osztatlan tulajdonukból. Ön és mostohafia egyaránt az örökösök első köréhez tartoznak. Ha nem bukkannak fel további örökösök, fele-fele arányban osztoznak a fél ingatlanrészen. Hogy önön és a mostohafián kívül léteznek-e további örökösök, esetleg megillet-e valakit kötelező örökségrész, azt a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek kell tisztáznia a házastársa halálát követő hat hónapon belül, tehát az eljárás lezárásáig.
Ami a felesége nevén szereplő lakást illeti, fontos, hogy miként került az ingatlan a házastársa tulajdonába. Ha ugyanis ajándékozási szerződés révén cserélt gazdát az épület tulajdonjoga a felesége és az édesapja között, az ingatlan nem képezi közös tulajdonuk részét (lásd a Cstk. 57. cikkelyének 2. pontját!), s így tulajdonrész sem illeti meg abból önt.
Ugyanakkor a hagyaték megnyílásával túlélő házastársként ön első rendbeli örökössé válik, s jogosan tarthat igényt egyenlő részre a felesége örökségéből az örökösök első köréhez tartozó többi örökössel együtt. Vagyis a felesége tulajdonát képező lakás egyenlő arányban lesz elosztva ön és a fia között – amennyiben nincsenek más örökösök.
hk
