Nem elég hatékony a korrupcióellenes harc Ukrajnában

2016. december 14., 10:44 , 831. szám

Nyugaton fogytán a türelem Ukrajnával szemben, hatékony korrupcióellenes fellépést várnak Kijevtől.

Az Egyesült Államok, Kanada és az Európai Unió kijevi külképviseletei a korrupcióellenes küzdelem nemzetközi napja alkalmából minap kiadott közös nyilatkozatukban jelezték, hogy a Nyugat a magas rangú ukrán csinovnyikok e-bevallásainak megbízható ellenőrzését várja Ukrajnától.

„Nyomatékosan sürgetjük a benyújtott digitális bevallások független és megbízható ellenőrzését” – olvasható egyebek mellett a közleményben.

A felszólítás nem véletlen, hiszen 2016. október 31-én lezárult a 2015. évi digitális vagyonbevallások benyújtásának első szakasza a felelős hivatalt betöltő személyek számára. Az ukrán tisztségviselők ennek során 30 milliárd hrivnya értéket vallottak be, aminek közel a fele készpénz. A csinovnyikok ezenkívül jelentős ingó és ingatlan vagyont is deklaráltak, melynek becsült értéke nyilvánvalóan felülmúlja az állami szolgálatban szerezhető hivatalos jövedelemét.

Az ukrán Legfőbb Ügyészség egyébként a nyugati figyelmeztetéstől függetlenül hozzálátott az e-bevallások ellenőrzéséhez, s egy minapi közleményük szerint már végeztek is a parlamenti képviselők közel felének bevallásával. Tájékoztatásuk szerint 53 esetben az ellenőrzés eredményét továbbították a Nemzeti Korrupciómegelőzési Ügynökséghez (NAZK). Az ügyészség egy esetben a vagyonnyilatkozat határidőn túli benyújtása, 28 esetben adathiány miatt, 11 ügyben összeférhetetlenség okán, az ajándékok elfogadására vonatkozó korlátozások megsértése miatt pedig két esetben javasolt intézkedést. Hozzátették azonban, hogy a szóban forgó 53 képviselő ellen csupán adminisztratív és nem büntetőeljárás indulhat, mivel a bevallott és a tényleges vagyon közötti különbség nem haladja meg a minimálbér 250-szeresét, s a nyilatkozatokban felfedezett többi szabálytalanságért is adminisztratív felelősségre vonás jár. Az adminisztratív felelősségre vonás esetükben 850 és 1,7 ezer hrivnya közötti bírságot jelenthet, valamint vagyonelkobzást, azoknál pedig, akik nem választott tisztséget töltenek be, a hivataluktól való eltiltás is szóba jöhet legfeljebb egy év időtartamra.

Nyilvánvaló, hogy miközben nemegyszer milliós vagyonokról beszélhetünk a tisztségviselők és honatyák esetében, a fizetendő bírság mértéke nevetségesen szerénynek tűnik, az állam szigora pedig ebből következően tettetettnek. A híreket olvasó átlagpolgár frusztráltsága ugyanakkor leginkább arra vezethető vissza, hogy a jelek szerint a hatóságokat nemigen érdekli a bevallott vagyonok eredete – legalábbis egyelőre nem túl gyakoriak az erre vonatkozó híradások.

A hivatalnokok adóbevallásai szabadon hozzáférhetők, s vannak, akik élnek a lehetőséggel és számolnak. A Prosud projekt például hétfőn közölte Facebook-oldalán, hogy az ukrán bírák több mint egymilliárd hrivnyával rendelkeznek készpénzben.

„Egy kis statisztika: a 2015. évi e-bevallások értelmében 1 055 562 917 hrivnyát őriznek a bírák és családtagjaik készpénzben” – idézi a portált az Ukrajinszka Pravda.

A projekt aktivistái összeállították a legtöbb készpénzzel rendelkező bírák és családtagjaik Top 10-es listáját. Ezek szerint a legtöbb készpénzzel – 23 328 400 hrivnyával – Viktorija Dzsarta, a Kijevi Gazdasági Bíróság bírája rendelkezik. A második a rangsorban 13 120 000 hrivnyával Hanna Bondarenko, aki ugyancsak a Kijevi Gazdasági Bíróság bírája. Egyébként a Top 10-es listán szereplő valamennyi bíró nyolcmillió hrivnyánál több készpénzt birtokol.

Az idézett számok fényében érthető, ha a Nyugat legalábbis gyanakodva tekint a korrupció elleni harc ukrajnai fejleményeire. A Dzerkalo Tizsnya (DT) hetilap internetes változata minap idézte a német Die Welt Ukrajnával foglalkozó cikkét. A kiadvány szerint az Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az ország többi támogatója eddig szemet hunyt a korrupció és az oligarchák felett, azonban fogytán a türelmük. A Nyugat első ízben kezdett kételkedni az Ukrajnának nyújtott támogatása hatékonyságában, írják, utalva rá, hogy nem csak a Donald Trump elnökválasztási győzelmét követően felálló új amerikai vezetésről van szó.

Hatija Dekanoidze, a nemzeti rendőrség grúzból ukránná lett, de nemrég lemondott vezetője a Die Pressének nyilatkozva minap azt mondta, hogy szerinte az ukrán vezetésből hiányzik az akarat a reformok keresztülviteléhez.

„A Majdan után Ukrajnában egy rövid ideig megvolt a lehetőség a reformokra. Sajnos, ez nem történt meg” – jelentette ki az osztrák lapnak.

A DT emlékeztet, hogy az Európai Számvevőszék nemrég a kontinens legkorruptabb országának minősítette Ukrajnát, s ajánlásokat fogalmazott meg az ország támogatói számára, egyebek mellett fokozott elvárásokat javasolva az államnak nyújtott támogatások hasznosítása és a reformok megvalósításának üteme terén. Felidézi a portál azt is, hogy korábban az IMF kulcsfontosságú feltételnek nevezte a korrupció elleni harcot az ország nemzetközi támogatásának folytatásához. Ugyanakkor az Alap részéről jelezték, hogy elégedettek az ország által foganatosított korrupcióellenes intézkedésekkel, többek között az e-bevallási rendszer elindításával.

(zn.ua/pravda.com.ua/unian.ua/hk)