Hagyományteremtés és hagyományőrzés
Adventi vásár Beregszászban – immár harmadszor
December 16., 17. és 18. igencsak mord időt szakasztott Beregszászra, ám a kedvezőtlen időjárás sem szegte kedvüket azoknak az árusoknak, akik a III. Beregszászi Adventi Vásáron is felállították sátraikat a város központjában, a Kossuth téren, várva a tél jeges leheletével dacoló városlakókat.
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács által szervezett háromnapos rendezvény megnyitóján elsőként Molnár László, a KMKSZ kulturális titkára köszöntötte a megjelenteket. Majd Lukács Angéla, Magyarország beregszászi konzulja szólt az egybegyűltekhez, s mint kifejtette, az adventi vásár lehetőséget teremt arra, hogy mielőtt az emberek belevetnék magukat a karácsony előtti bolt- és piacjárásokba, az ajándékvásárlási rohanásba, még egyszer megpróbálják megállítani a rohanó időt, a vásárban összefutó ismerősök elbeszélgethetnek egymással, s feltöltekezhetnek egymásnak ajándékozott jókívánságaikkal, egymás iránti szeretetük megnyilvánulásaival.
Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke és a Beregszászi Járási Tanács elnöke kifejtette: a karácsonyt az különbözteti meg a többi ünnepünktől, hogy a rokonok ezekben a napokban közelebb kerülnek egymáshoz, s együttlétük, közel kerülésük eredményeként örömmel, optimizmussal töltekeznek fel. Ám sajnos, a megélhetés kényszere miatt sok földink ma távol dolgozik otthonától, s nem tudjuk, hazajönnek-e karácsonyra. Pedig szükségünk van rá, hogy közösségben éljük meg az ünnepet, melyen nem az ajándékok a fontosak, hanem az egymással való foglalkozás, az együttlét. Hisz közösség nélkül nem élhet az ember, ezért meg kell őriznünk közösségeinket, ahogy hagyományainkat is. Zárszavában pedig a felszólaló reményét fejezte ki a szülőföld megtartó ereje iránt, és aziránt, hogy távolra szakadt honfitársaink mégis hazatérnek, s itthon maradt szeretteikkel közösen ülik majd meg karácsony szent ünnepét.
Karmacsi Zoltán a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács képviseletében felidézte, hogy az első adventi vásárt Pécsett tartották meg, 720 évvel ezelőtt, mellyel hagyományt teremtettek, s egyúttal példaként is szolgáltak más városok – Prága, Varsó, Bécs, Buda, Graz, újabban pedig kisebb városok – hasonló rendezvényei számára is. Kárpátalján Beregszászban bonyolították le az első adventi vásárt, még 2014-ben, s azóta is évről évre megszervezik a rendezvényt, melynek egyik fő célja a hagyományos kézműves mesterségek felkarolása. S a felszólaló megjegyezte: egy egyedi kézművesmunka értékesebb ajándék a fa alatt, mint a tabletek, okostelefonok és egyéb műszaki cikkek. Végezetül pedig Darcsi Karolina, a Beregszászi Városi Tanács magyar frakciójának vezetője is köszöntötte az egybegyűlteket.
A vásárlókat pedig gazdag és változatos kínálat fogadta a standokon, melyeket felkeresve, többük tulajdonosával is beszédbe elegyedtem.
– Akác-, hárs- és vegyes virágmézzel, gyömbéres mézzel, viaszgyertyákkal és propoliszos termékekkel érkeztem – mondja a Mezőkaszonyból érkezett Szűcs Zoltán, a Kárpátaljai Magyar Vállalkozók Szövetsége (KMVSZ) méhészeti tagozatának koordinátora. – A tagozatunk két éve alakult meg, 67 taggal, mára pedig 144 főre nőtt a létszám. Ugyanakkor viszont – az orosz piac lezárulása miatt – összességében, sajnos, csökkenőben van a kárpátaljai magyar méhészek száma, sokan kivándoroltak Magyarországra. Én azonban maradni szeretnék.
A benei cserkészcsapat standján változatos alakú mézeskalácsok és formás mézes házikók várták a vevőket.
– 2012-ben alakultunk meg, 6 gyermekkel, a létszámunk azóta 40-re emelkedett, s már harmadik éve sütünk mézeskalácsokat, melyeket a benei, a nagymuzsalyi és a sárosoroszi templombúcsúkon értékesítünk – közli Ferku Sándor, a cserkészcsapat vezetője. – S miért vágtunk bele a mézeskalács-készítésbe? Szeretnénk megőrizni és továbbvinni ezt a szép hagyományt…
A KMVSZ borászati tagozatának sátrában jótékonysági célokra gyűjtötték a borok eladásából befolyt bevételt, az adventre való tekintettel pedig 10-15 százalékos árkedvezménnyel árusították boraikat.
– Kilenc borászunk összesen 14 féle borát kínáljuk megvételre, zömében száraz fehér- és vörösborokat, de félédes, illetve ürmös borokat is hoztunk, s a kínálatunkból megemlíteném Szent Márton száraz vörösborunkat, melyet a Szent Márton-emlékév alkalmából készítettünk – magyarázza Jakab Sándor, a KMVSZ turisztikai-borászati tagozatának a vezetője.
A vásár zárónapján pedig megtudtam, hogy jótékonysági akciójuk során 4000 hrivnya folyt be a borok eladásából, mely összeget a beregszászi városi szegénykonyhának adományozták.
A vásár érdekes színfoltja volt a tavalyelőtt megalakult beregszászi Mi Érted Civil Szervezet.
– A régi mesterségek és ízek megismertetését tűztük ki célként – fejti ki Homa Katalin, a szervezet elnöke. – Régi magyar recepteket keresünk a városban, illetve a környező falvakban, és ezek alapján készítünk lapcsánkát, derelyét (gyermekeket is tanítunk az utóbbi elkészítésére), mézeskalácsot, bejglit, vagy éppen krampampulit, ezt a régi italféleséget, amit déligyümölcsök, mazsola, tea, forralt bor, mézeskalácsfűszer, cukor és kevés rum hozzáadásával főzünk. S hogy melyik termékünk fogy a leginkább az adventi vásárokon? A bejgli, a mézeskalács és a krampampuli.
A nagydobronyi „Princess: szépség és alkotás” szervezet standján többek közt kerámiaékszereket, adventi gyertyákat kínáltak eladásra. A szintén nagydobronyi Norzia könyvesbolt sátrában főleg a gyermek-, ezen belül a gyermekeknek szánt vallásos könyvek keltették fel a vevők érdeklődését. Ivano-Frankivszk megyéből érkezett árusok pedig brinzával, valamint gyapjúból készített, jó meleg bekecsekkel és lábbelikkel fogadták a vásárlókat.
Reméljük, évről évre egyre népszerűbbé válik a vásár a vásárlók körében, amihez viszont a gazdasági helyzet stabilizálódása is szükségeltetnék.
Lajos Mihály