Korlátoznák a kisebbségek anyanyelvhasználatát

Vita az új államnyelvtörvény tervezetei körül

Nem csitulnak a viták az Ukrajna államnyelvéről a parlamentnek benyújtott törvénytervezetek körül, melyek egyike jelentősen korlátozná a nemzetiségi kisebbségek, köztük a kárpátaljai magyarság nyelvhasználati jogait is.

A Legfelső Tanácsban január 19-én bejegyezték az 5670. számú törvénytervezetet az államnyelvről. A dokumentum értelmében az ukrán nyelv használata kötelezővé válna minden állami, közigazgatási és önkormányzati szervben. Az ukrán lenne a kötelező az iskola előtti, iskolai, úgynevezett iskolán kívüli és a felsőoktatási intézményekben is. Az iskolákban és óvodákban bizonyos körben még megengednék a nemzeti kisebbségek nyelvének használatát, a felsőoktatási intézményekben azonban erre már nem lenne mód. Az egyetemi oktatás kizárólag ukránul folyhatna, csupán néhány tárgynak az Európai Unió valamelyik hivatalos nyelvén való előadását engedélyeznék.

Valamennyi kulturális és tömegrendezvény esetében is kötelezővé tennék az ukrán nyelvet. Még a színházi előadásoknál is előírnák az ukrán nyelvű feliratozást. Filmet is csak ukrán nyelven lehetne forgatni Ukrajnában. Megengedhető lenne ugyan néhány idegen nyelvű párbeszéd beszúrása ezen alkotásokba, de csak ukrán feliratozással.

Az ukrán kötelezővé válna a tömegtájékoztatási eszközök számára. Előírnák a nem ukrán nyelvű műsorok szinkronizálását. A tévétársaságokat köteleznék a szinkrontolmácsolásra, ha a műsorok résztvevői nem ukránul szólalnak meg. Az internetes médiát ugyanakkor arra köteleznék, hogy ukrán változatban is jelenjen meg.

Az ukrán nyelv lenne a meghatározó a könyvkiadás és a kiadói tevékenység terén is. Az idegen nyelvű kiadványok példányszáma nem haladhatná meg az ukrán nyelvűekét. A szolgáltatások terén (üzletekben, éttermekben) is kötelező volna az ukrán nyelv használata.

A tervezetet beterjesztő 30 parlamenti képviselő a jogszabály megsértéséért az adózatlan minimális jövedelem 200–400-szorosának megfelelő (3400–6800 hrivnya) bírságot javasol kiróni a hivatalos szervek és költségvetési intézmények, az adózatlan minimális jövedelem 200–300-szorosának megfelelőt (3400–5100 hr) az oktatási szférában tevékenykedők és az adózatlan minimális jövedelem 400–500-szorosával megegyezőt (6800–8500 hr) a tömegtájékoztatási eszközök esetében.

A soknyelvűség bevezetésének kísérletéért az országban büntetőjogi felelősségre vonás járna, mivel azt ugyanúgy bírálnák el, akár az alkotmányos rend megdöntésére tett kísérletet. A törvény betartását speciális nyelvellenőrök felügyelnék.

Mikola Knyazsickij, a Legfelső Tanács kulturális bizottságának elnöke Facebook-oldalán jelezte, hogy jelenleg három államnyelvtörvény-tervezetet is vizsgálnak.

„Vagyis az államnyelvről három törvénytervezet létezik. Most megpróbálunk a bizottságban gyorsan kompromisszumra jutni és egy megfelelő tervezetet felajánlani a teremnek (a parlamentnek – a szerk.). Mindhárom tervezet hazafias” – írta a kulturális bizottság elnöke.

Elmondása szerint némelyik képviselőkollégája több törvénytervezetet is aláírt.

„Az ellentmondásos momentumok a média, a kultúra, a könyvkiadás, a számítógépes programok használatának szabályozására vonatkoznak. Teljes az egyetértés az államnyelvnek a köztisztviselők, az állami szervek általi használatát illetően” – jelezte Knyazsickij.

A TSZN beszámolója szerint a közösségi oldalak „egyes felhasználóit” felháborították a tervezetek bizonyos rendelkezései.

Az egyik, az UNIAN által közelebbről meg nem nevezett jogszabálytervezettel kapcsolatban például kifogásolták a kommentelők, hogy az ukrán nyelv felhasználásának korlátozása és akadályozása, az ukrán nyelv szándékos elferdítése az ukrán nyelvű dokumentumokban és szövegekben, az ukrán nyelvstandardok megsértése törvényi felelősségre vonással járna. Nehezményezték azt is, hogy nem engedélyeznék az ukrajnai földrajzi objektumok megnevezését lefordítani más nyelvekre, hanem előírnák, hogy – többek között a hivatalos dokumentumokban, tömegtájékoztatási eszközökben, kartográfiai, oktatási kiadványokban, kézikönyvekben, enciklopédiákban és egyéb szövegekben – a másik nyelv ábécéjének segítségével az ukrán hangzásnak megfelelően írják le azokat. Például magyarul Beregszász is csak Berehove lehetne Ukrajnában.

Az RBK–Ukrajina úgy tudja, a parlamentnek eddig benyújtott három törvénytervezet bizonyos vonatkozásokban eltér egymástól. Így Az ukrán nyelv államnyelvként való funkcionálásáról és az egyéb nyelvek alkalmazásának rendjéről Ukrajnában című tervezet, amelyet hét képviselő jegyez, kitér a kisebbségi nyelvek védelmére. A tervezet kidolgozói az államnyelv-védelmi megbízott funkcióját is úgy képzelik el, hogy feladatai közé tartozzék a kisebbségi nyelvhasználati jogok betartásának ellenőrzése.

Pavlo Hricenko, az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Nyelv Intézetének igazgatója a portálnak kifejtette, a parlamentnek a törvényben biztosítania kell az ukrán nyelv védelmét, továbbá azon nyelvek fennmaradását, amelyek hordozói nem rendelkeznek önálló államisággal Ukrajnán kívül, mint például a gagauz, vagy a krími tatár nyelv. Más megközelítést igényelnek véleménye szerint azok a nyelvek, amelyek rendelkeznek olyan területekkel Ukrajna határain túl, ahol felhasználásuk szabad, államnyelvnek minősülnek. Az ilyen nyelveket beszélőknek biztosítani kell a jogot, hogy szabadon használhassák nyelvüket, de ezek a nyelvek nem rendelkezhetnek az ukránnal azonos státusszal – teszi hozzá Hricenko.

Reagált a kárpátaljai magyarságot hátrányosan érintő kijevi törvénytervezetekre a hétfőn Moszkvában tárgyaló Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter, amit itt olvashat.

(unian.ua/korrespondent.net.ua/rbc.ua/hk)