„Fontos, hogy a kultúra napját kultúrával ünnepeljük”

Tárlatmegnyitóval méltatták a magyar kultúra napját

2017. január 25., 09:26 , 837. szám

Gogola Zoltán beregszászi festőművész kiállításának megnyitójával egybekötve méltatta a magyar kultúra napját a Keresztény Értelmiségiek Szövetsége (KÉSZ) a Pásztor Ferenc közösségi házban január 22-én.

A tárlat megnyitóján Molnár János beregszászi esperes, plébános köszöntőjében hangsúlyozta, a kultúra mindaz, ami mi vagyunk, ami minket magyarrá tesz. S ha ezen a napon a Himnuszra gondolunk, ne felejtsük el azt sem, hogy nemzetünket Szent István királysága óta áthatja a kereszténység és az istenhit. Népünk szívében és lelkében ott van az istenhit, az Istenben való bizalom és ráhagyatkozás, mert a Teremtő a már említett király óta vezette és oltalmazta a magyar nemzetet – fogalmazott Molnár János. „Én azt kívánom, hogy a továbbiakban is nemzetünk, népünk ugyanígy tapasztalja és érezze a mindenható Istennek vezetését, jelenlétét és legfőképpen áldását nemzetünkre” – zárta beszédét az esperes.

Gara Katalin beregszászi magyar konzul rávilágított, hogy a Himnusz az, ami összeköti a magyar nemzet tagjait. A konzul asszony úgy vélekedett, nagyon fontos, hogy a kultúra napját kultúrával ünnepeljük, ez esetben a festészet művészetével. Fontos, mivel így nemcsak szavakban, hanem tettekkel is a magyar kultúra mellett állunk. „Őrizzék a hagyományokat, őrizzék a nyelvünkön keresztül azt, amit őseink nekünk adtak, hogy úgy, ahogy mi büszkék vagyunk az őseinkre, úgy a következő generáció is büszke legyen ránk” – zárta beszédét Gara Katalin.

A köszöntőbeszédeket követően Bárdos Márk szavalta el Kölcsey Ferenc Himnuszát, őt Turjanica Teréz növendékei követték zenés előadásukkal. Fellépett Szabó Balázs, Szabó Anna, Bárdos Márk, Bence Barbara, majd Ciljó Sándor adta elő a Hazám című dalt. Őket Reményik Sándor Halotti beszéd a hulló leveleknek című műve követte Pógár Tamás előadásában.

Az előadások után Bárdos István, a KÉSZ képviselője nyitotta meg a kiállítást röviden ismertetve a művész életét. Mint tőle megtudtuk, Gogola Zoltán festőcsaládban született, dédapja, nagyapja és édesapja után ő a negyedik generáció, aki a festés művészetének hódol. Az Ivano-Frankovszki Nemzeti Egyetem munkácsi fiókintézetében szerzett diplomát képzőművész–tanár szakon. Tanárként dolgozott az akkor még működő Beregszászi 8. Számú Mikes Kelemen Középiskolában, jelenleg a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium és a Nagyberegi Középiskola rajztanára. 2003-tól tagja a Bereg Alkotóegyesületnek, így több, csoportos kiállításon is részt vett már alkotásaival. Munkáit bemutatták többek között Beregszászban, Nagyberegen, Munkácson, Ungváron, Nyíregyházán, Nagykállón, Kisvárdán, Fehérgyarmaton. Alapító tagja a 2011-ben alakult ArtTisza képző- és iparművészeti egyesületnek. 2012-ben a brüsszeli Balassi Intézet a Magyar Nemzeti Kisebbségek Európai Érdekképviseletéért Alapítvány és Magyarország Beregszászi Konzulátusa által közösen szervezett tárlaton Brüsszelben is bemutatta festményeit. Gogola Zoltán fest tájképeket, életképeket, csendéletet, városképeket. Tájképein Kárpátalja változatos és csodás vidékeivel találkozhatunk, városképeiből pedig tükröződik szülővárosa, Beregszász iránti szeretete. A kiállítás egyik érdekességeként megtekinthető volt a művész dédapjának, Gogola Ferencnek egy festménye is.

rsz