Nemzeti történelmünk sorsfordulói versben és dalban

2017. január 31., 19:33 , 838. szám

A magyar kultúra napját követő héten, január 25–26-án a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium (BBGMG) Diákönkormányzatának meghívására már sokadszor visszatérő vendégként Kárpátaljára érkezett Torma Mária Radnóti- és Latinovits-díjas előadóművész Krónikás ének című pódiumműsorával, és az előadásban közreműködő Szűcs Miklós népzenész-énekes, aki viszont először járt megyénkben. A neves előadóművészek január 25-én este a Nagyberegi Református Líceum (NBRL) diákjai és tanárai előtt léptek fel, másnap pedig a BBGMG-ben – mindkét helyszínen felejthetetlen élményt szerezve a hallgatóságnak.

A költészet és a zene egymást hatványozó erejére épülő műsor hangulatát kezdettől megalapozta a Szent István királyról szóló, XVI. századi egyházi ének, amelyet Szűcs Miklós adott elő, méghozzá kobozmuzsika kíséretében. S folytatódott a varázslat, amikor Torma Mária szívekig ható, zengő hangján egymás után hangzottak el a magyar történelem sorsfordulóit idéző költemények. Csodálatos, drámai erejű, mégis lírai időutazás részesei lehettünk, mert a műsorban elhangzó szövegek megidézték az államalapítást és a török veszedelem elleni küzdelmet, a reformáció korát és a reformkort, a világháborúkat és a közeli múlt évtizedeit. Különleges élmény volt a művésznő mély átéléstől áthatott előadásában hallani az ismert történelmi eseményekről a korabeli magyar nyelven megszólaló műveket, rácsodálkozni, hogy ma is tökéletesen megértjük több száz évvel ezelőtt élt elődeink minden szavát. Nyolc évszázad magyar lírájának gyöngyszemei ragyogtak fel, hisz egy sor erejéig a Halotti beszéd szavai is felhangzottak, s a XX. század legnagyobbjainak a nemzeti történelmünk ihlette művei zárták a sort. Megdöbbentő volt átérezni, hogy Ady Endre, József Attila, Nagy László, Ratkó József, Bella István, Buda Ferenc, Ferenczes István mellett Zrínyi Miklós, Berzsenyi Dániel vagy Széchenyi István szavai is mennyire időszerű, a mában élőkhöz szóló üzenetet hordoznak. A versek közben többször szólaltak meg a különböző korokat idéző dalok Szűcs Miklós előadásában, saját koboz-, majd hegedűjátéka kíséretében.

Az előadásokat követő kötetlen beszélgetések során a diákok még többet tudhattak meg az elhangzott művekről és a két előadóművészről. Torma Mária vegyészmérnök-hallgatóként, a Műegyetem Debreczeni Tibor vezette Vári Irodalmi Színpadának tagjaként jegyezte el magát egy életre a költészettel és az előadó-művészettel, s lett a Radnóti- és Latinovits-díj mellett még számos rangos elismerés birtokosa. Szűcs Miklós elnyerte a Népművészet Ifjú Mestere címet, alapítója volt a Dalamáris együttesnek, rendszeresen fellép a Szeres és a Jánosi együttessel. Hat gyermeke van, akik mindannyian kötődnek valamilyen módon a népzenéhez. A diákok számára nagyon érdekes volt a beszélgetésnek a kobozt bemutató része is, hisz a legtöbben most láttak először ilyen hangszert.

A Krónikás ének című műsor a diákok és a tanárok számára egyaránt elgondolkodtató és sokatmondó üzenetet közvetített: a magyarság minden megpróbáltatás ellenére olyan történelemmel és kultúrával rendelkezik, amelyre méltán lehetünk büszkék, amelynek gazdag tárházából és tanulságaiból minden kor erőt meríthet saját problémái megoldásához, és amely arra kötelez, hogy méltó tagjai legyünk nemzetünknek.

Öröm tudni azt, hogy elhivatott emberek a mai világban is foglalkoznak szellemi értékeink megőrzésével, mellette pedig szívesen továbbadják ezt a tudást mindenkinek.

Mivel magyarságunk fenntartása nagyon fontos, ezért örülhetünk, hogy vannak ilyen alkalmaink, melyeken jobban megismerkedhetünk nemzetünk történelmével.

Köszönjük Torma Máriának és Szűcs Miklósnak az igazán felejthetetlen élményt, és bízunk abban, hogy máskor is ellátogatnak még Kárpátaljára.

BBGMG–NBRL