Borkultúránk sokat köszönhet Eger hős védőjének

Dobó-szobrot avattak Szerednyén

Dobó István egykori szerednyei pincéjében ünnepélyesen leleplezték az egri hős mellszobrát, a keszthelyi Túri Török Tibor alkotását. A szobor Szerednyén történő felállítását Závoda Ferenc, a Békés Megyei Önkormányzat képviselője és Roják Mária, Császlóc község polgármestere kezdeményezte. A művész munkáját ingyen ajánlotta fel, Szerednye nagyközségben pedig örömmel fogadták.

Jurij Sesztakov, az egykori szerednyei Dobó-pincét hetven éve használó Leányka Borgazdaság igazgatója üdvözlő beszédében elmondta: „Ezek a pincék, amelyek 460 éve, 1557-ben épültek, annak az embernek köszönhetőek, aki saját életével, tetteivel egyesített három országot: Ukrajnát, Magyarországot és Szlovákiát. Azért gyűltünk ma itt össze, hogy megadjuk a tiszteletet, és leleplezzük mellszobrát Magyarország nemzeti hősének, a szerednyei borászat megalapítójának, Dobó Istvánnak. Történelmi jelentőségű, hogy az egri hős mellszobrának felavatása születésének 515 évfordulóján történik…”

A szobor leleplezése és meg­szentelése után, Buhajla József ungvári magyar főkonzul elmondta, hogy Szerednye és környéke Kárpátalja egyik legrégibb szőlő-, illetve bortermelő vidéke. Egy 1417-ből származó oklevél már híres szőlőtermő központként említette. A település évszázadokig volt fontos állomása, és a borkereskedelem központja az Ungvár–Lemberg útvonalon. Szerednyén található az a történelmi emlékhelyként számon tartott borpince, amelyet a hagyomány szerint a hős egri várvédő, Dobó István készíttetett török foglyokkal. Buhajla József a borpince kapcsán elmondta még, hogy a bortárolás szempontjából vett különlegességét részben az állandó levegőhőmérséklet adja, részben a vulkanikus sziklafal pólusain beszivárgó tiszta levegő által létrehozott egyedi mikroklíma. „Dobó István állítólag nagyon kedvelte a kis szerednyei várát. Számos alakalommal tartózkodott itt, és gyakran vadászott a környező Szinyák-hegység erdőségeiben. Itt is érte a halál, a pozsonyi börtönéből való szabadulása után 1572 májusában, 72 éves korában. Ma már romokban áll az egri hős szerednyei vára, és még egy emléktábla sem utal arra, hogy valaha a vár Dobóé volt. A pince falán viszont kőbe vésett, latin nyelvű felirat arról tudósít: »Kivájattatott a ruszkai jeles Dobó fivérek, Ferenc, István és Domokos, a szerednyei földbirtok és vár örökösei és tulajdonosai fáradságával. A pince védőfallal és árokkal erősíttetett meg a Krisztus urunk 1557. esztendejében«” – fűzte hozzá a főkonzul.

Horváth Róbert, az ukrán parlament képviselője az ukrán állam és Szerednye község lakossága nevében megköszönte Túri Török Tibornak a mellszobrot, amelyet – mint fogalmazott – „egy olyan híres magyar embernek állítottunk, aki megteremtette ezt a pincét, és ezzel együtt a kárpátaljai borkultúrát, ami nagyon fontos vidékünk számára, és nagyon sok itteni embernek adott munkát.”

Závoda Ferenc elmondta, hogy a Dobó család egykori pincéjében felállított mellszoborral kapcsolatos szervezésben, ügyintézésben Roják Mária polgármester asszony volt a segítségére. „Sok időbe telt, míg valóra vált az ígéretem, bízom benne, hogy méltó ajándékot hoztunk az óhazából. Legyen ez olyan emlék, amely jelképezi a magyarok összetartozását, egymás segítését és történelmi múltunk megőrzését.” Závoda Ferenc bemutatta az alkotót, a Balaton partján, Keszthelyen élő szobrászt, Túri Török Tibort, akinek alkotásai több magyar városban, de Erdélyben, Felvidéken és a Vajdaságban is láthatóak. Végül arra kérte a szerednyei magyarokat: „Legyen erejük, hitük és egészségük, hogy még az unokáik is magyarul köszöntsék a most felavatott Dobó-szobrot.”

Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke emlékeztetett: „Annak ellenére, hogy Dobó István itt halt meg Szerednyén, Kárpátalján nem volt még szobra, ez az első alkalom, hogy ilyen módon is tiszteleghetünk a magyar történelem egyik nagy alakja előtt. Őrzi ugyan nevét a Sislóci Középiskola – de én azt gondolom, hogy alakjának, aki ide, az Északkeleti Felvidékhez kötődik, sokkal nagyobb kultuszt kell teremtenünk, szerintem ez a mai nap ennek a kultuszteremtésnek a kiváló alkalma.”

Emerih Kricki, Szerednye polgármestere elmondta, hogy a nagyközség mai lakóinak csak 2010-ben jutott eszükbe, hogy a régiónak volt egy ilyen híres lakosa, azóta foglalkoznak az emlékének megőrzésével, aminek az egyik állomása a mellszobor avatása. 2010-ben már a KMKSZ és Magyarország Ungvári Főkonzulátusának kezdeményezésére elhelyeztek egy emléktáblát a Szerednyei Nagyközségi Tanács falán. Elmondta, dolgoznak azon, hogy az emberek szívében megtartsák Dobó István emlékét, ezért 2014-ben a helyi tanács határozatot hozott arról, hogy a település egyik központi terét Dobó István térnek nevezi el. Ennek megfelelően megkezdték az említett tér rendezését. Végül, az alkalmat kihasználva a polgármester felkérte Túri Török Tibort, egy a téren felállítandó Dobó István szobor elkészítésére. Elmondta még, hogy a KMKSZ és a főkonzulátus segítségével egy Dobó István múzeumot is létre kívánnak hozni Szerednyén.

Roják Tamás elmondta Dóbó Egri csillagokból ismert esküjét, majd a kulturális műsor következett, amelyben először az onokóci Kárpáti Hangok férfikar énekelt ruszin dalokat. A szobor alkotójának fia, Túri Török Vidor, a Szelindek együttes alapítója tekerőlanton játszott régi magyar dallamokat. Végül a Császlóci Csicsergő Csajok asszonykórus zárta a programot.

A felszólalókon és szereplőkön kívül a szoboravató ünnepségen jelen volt még Varga Ferenc ungvári és Vass György beregszászi magyar konzul, Lakatos Erika, a felvidéki Dobóruszka polgármester asszonya, Anatolij Szinisin, az Ungvári Járási Közigazgatási Hivatal elnöke, helyettese, Olekszandr Harnovgyij, Viktor Szinkáninec, az Ilosvai Járási Tanács elnöke.

Túri Török Tibor a szoboravató ünnepséget követően tudósítónknak elmondta, hogy a szerednyei nem az első általa megformált Dobó István-szobor. A felvidéki Nagyszelmencen és Dobóruszkán, valamint Balatonszentgyörgyön is van már, és egy Dobót ábrázoló domborműve Pesten is megtalálható. Összességében közel 30 szobra látható köztéren a Kárpát-medencében. Sajnos, az egri hősről nem maradt fenn korabeli ábrázolás, halála után 150 évvel készült róla a legrégibb litográfia. „Én az arc megformálásakor a legrégebbi és az azt követően ötven évvel készült rajzot követtem. Tehát az arc nem hiteles. De mi 500 évvel később élünk, a litográfiák készítői pedig 150 évvel, tehát ilyen szempontból remélem hitelesebb. Egy szép magyar arcot, egy héroszt igyekeztem ábrázolni – bízom abban, hogy ez fedi a valóságot.”

Badó Zsolt