Brenzovics László vezetheti tovább a KMKSZ-t

XXVIII., tisztújító közgyűlés a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetségben

Újabb három évre Bren­zovics Lászlót választotta elnökévé a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) a Beregszászban, április 8-án megtartott XXVIII., tisztújító közgyűlésén. Az újraválasztott elnök a 28 éve töretlenül a kárpátaljai magyarságért küzdő KMKSZ-ről kijelentette: mára Kárpátalján megkerülhetetlen politikai erővé vált.

Hároméves elnökségét értékelő beszámolójában Brenzovics László hangsúlyozta: az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetséggel (UMDSZ) két éve kötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően a magyar képviselet megkerülhetetlen politikai erővé vált a Kárpátaljai Megyei Tanácsban.

Soha nem látott sikert hozott a két szervezet közös választási listája a 2015-ös önkormányzati választásokon, a kárpátaljai magyarok minden szinten erős képviselethez jutottak, számos vezető pozíciót szerezve mind a megyei tanácsban, mind a megyei végrehajtó hatalmi szervekben – mutatott rá.

A KMKSZ vezetője kifejtette: a rendkívül súlyos ukrajnai helyzet ellenére elnökségének három éve alatt – az újításoknak is köszönhetően – a szövetség megerősödött, a tagság 44,5 ezer főre bővült. Úgy vélte: a KMKSZ kifogástalanul bonyolítja le az anyaországból érkező támogatások elosztását, jól menedzseli a magyar kormány gazdaságfejlesztési támogatását kezelő Egán Ede Gazdaságfejlesztési Tervet és a Keleti Partnerség programot. Brenzovics László a kárpátaljai magyarság közösségként történő megmaradását tekintve kulcsfontosságúnak nevezte a támogatásokat, amelyek szerinte azt jelzik, hogy az anyaország, a magyar kormány „nem engedi el a kárpátaljai magyarság kezét”. A KMKSZ elnöke köszönetet mondott Magyarországnak, a magyar kormánynak a támogatásokért.

A politikus emlékeztetett arra, hogy a KMKSZ sikeresen képviseli a kárpátaljai magyarság érdekeit nemzetközi fórumokon, külön kiemelve és nagyra értékelve Bocskor Andreának, a Fidesz–KDNP kárpátaljai európai parlamenti képviselőjének a szerepét. Úgy vélte, az elmúlt három évben a KMKSZ Ukrajnában is megfelelően helytállt, aminek szerinte egyik bizonyítéka, hogy példátlanul sok, közel 65 ezer aláírás gyűlt össze a nemzetiségi jogok tervezett ukrajnai szűkítése elleni tiltakozásul.

Brenzovics László üdvözölte, hogy az Európai Unió megadta a vízummentességet Ukrajnának. Egyúttal elítélte, hogy az EU ezzel egy időben megszigorította a határellenőrzést, megnehezítve ezzel az eddig is körülményes átkelést az ukrán–magyar határon.

A kelet-ukrajnai konfliktusra utalva a KMKSZ-elnök rendkívül súlyosnak értékelte az ukrajnai helyzetet, és szerinte a kilátások sem jobbak, ha nem sikerül békés úton, a minszki megállapodások alapján rendezni a problémát. A konfliktusnak – mondta – nemzetiségi vetülete is van, mert ha a nemzetiségeknek nem biztosítják az őket megillető jogokat, akkor szerinte nem lesz megoldás. Ezzel kapcsolatban elítélte a nemzetiségi jogok korlátozására irányuló törekvéseket, és tiltakozását fejezte ki, amiért az ukrán titkosszolgálat és ügyészség indokolatlan ellenőrzésekkel zaklatja a Keleti Partnerség programot lebonyolító intézményt.

Brenzovics László kifejtette: Ukrajnában jelenleg kísérlet történik az 1991-ben kialakított államszerkezet újrafogalmazására. Mint mondta, akkor a kisebbségek számára kedvező törvényeket hoztak, nemzetközi megállapodásokat kötöttek. Ezzel szemben most – folytatta – alkotmányellenes, az ország által vállalt nemzetközi kötelezettségeket semmibe vevő jogszabályokat fogadnak el. „A KMKSZ elvárja, hogy Ukrajna tartsa be saját alkotmányát és törvényeit” – hangsúlyozta, megjegyezve, hogy az ukrán Alkotmány nemzetközi hírű jogtudósok szerint sem tiltja a többes állampolgárságot, és egyértelműen leszögezi, hogy senki sem fosztható meg ukrán állampolgárságától. Reményét fejezte ki, hogy a kérdésben a józan ész győz.

A KMKSZ elnöke köszönetet mondott a kárpátaljai magyaroknak azért, hogy a súlyos helyzet ellenére kitartanak, nem hagyják el szülőföldjüket.

Potápi Árpád János, Magyarország Miniszterelnökségének nemzetpolitikáért felelős államtitkára méltatta a két kárpátaljai magyar szervezet, a KMKSZ és az UMDSZ két évvel ezelőtti összefogását, kulcsfontosságúnak nevezve azt a kárpátaljai magyarság megmaradásának szempontjából. „Ez az összefogás hosszú távú, stratégiai jelentőségű, amely utat és példát mutat a Kárpát-medence más magyar politikai erőinek is” – hangsúlyozta. Hozzátette: „Ez az az út, amelyen továbbra is járnunk kell.”

A politikus, utalva arra, hogy a Kárpát-medence magyarsága összefogott a kárpátaljai nemzetrész érdekében, kiemelte: a kárpátaljai magyarság nehéz helyzete összekovácsolta a magyar nemzetet. Kifejtette: a magyar kormány felismerte, hogy a kárpátaljai magyarság körében a legnagyobb probléma a demográfiai helyzet kedvezőtlen alakulása és az elvándorlás, ezért széles körű szociális és gazdaságfejlesztési támogatásokat indított el, amelyeknek köszönhetően a gyermekétkeztetés mellett bérkiegészítő támogatásban részesülnek a pedagógusok, egészségügyi és művelődési dolgozók, lelkészek, újságírók. A gazdaságfejlesztési támogatás keretében tavaly kétmilliárd, idén ötmilliárd forintnyi vissza nem térítendő támogatásban részesülnek, és 20 milliárd forintnyi kedvezményes hitelhez juthatnak a kárpátaljai magyar vállalkozók, aminek köszönhetően munkahelyek ezrei jönnek létre, s így családok ezreinek a megélhetése javul – mondta.

Németh Zsolt, a Magyar Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke hangsúlyozta: az, hogy más állampolgárság ellentétben van-e Ukrajna egységével, nem a mi dolgunk, de abban biztosak vagyunk, hogy a magyar állampolgárság nem fenyegeti Ukrajna egységét.

Ezért is állapodtunk meg Petro Porosenkóval, Ukrajna elnökével, az ő felvetésére, hogy kétoldalú megállapodást fogunk kötni erről a kérdésről – tette hozzá, megjegyezve, hogy „ez rendkívül örvendetes fejlemény”.

A kisebbségi, köztük a nyelvhasználati és az anyanyelvű oktatáshoz fűződő jogok ukrajnai szűkítésére irányuló folyamatokról és a kárpátaljai magyar intézmények hatósági zaklatásáról szólva hangsúlyozta: ez elfogadhatatlan és ellentétes az 1991-es magyar–ukrán alapszerződéssel. Magyarország figyelemmel kíséri a kárpátaljai magyarság helyzetének alakulását – mondta, kiemelve: a kárpátaljai magyarok csattanós választ adtak a „kútmérgezők törekvésére” több mint 64 ezer tiltakozó aláírásukkal. Azt javasolta, hogy a vajdasági magyarok példájára a kárpátaljai magyarság is dolgozzon ki kisebbségi akciótervet.

Szili Katalin miniszterelnöki megbízott hozzászólásában emlékeztetett, a kárpátaljai magyarság közösségként csak akkor tud megmaradni, ha megvalósulhat a közösségi önrendelkezése, önigazgatása. „Nem elég Európáról beszélni, európainak is kellene látszani. S az európaiságba nem fér bele az, ha valakik a kisebbségi közösségi jogokat csorbítják. Nem fér bele az, ha a kisebbség zászlaját megtépázzák, az oktatását elveszik, a megélhetését nem biztosítják” – mondta el helyzetünket értékelve, hangsúlyozta, hogy senkinek nincs joga ahhoz, hogy elvegye a kárpátaljai magyarság jövőjét.

Tőkés László, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnöke, európai parlamenti képviselő üdvözlő hozzászólásában kiemelte, hogy számunkra a legfontosabb feladat a helytállás, a helyben maradás, ez a legfontosabb öröksége elődeinknek. Meghatottan üdvözölte a kárpátaljai református egyháznak a reformáció 500. évfordulójára meghirdetett, a reformáció gyermekeiről szóló programját, mert mint fogalmazott: „Sokkal fontosabb, hogy vannak hordozói a hitnek, mint maga az elvont hit.”

Meszerics Tamás, a Lehet Más a Politika európai parlamenti képviselője kijelentette: „Az a helyzet, amiben Ukrajna, és ezen belül is a kárpátaljai magyarok vannak, az még mindig egy veszélyes helyzet (…) Egészen addig, amíg Ukrajna, az ukrán vezetés saját magát ostromlott várként értelmezi, addig nem tud mást csinálni, mint hogy szélsőséges nacionalistáira támaszkodik, ami önöknek mindenkor a legnagyobb veszélyt jelenti.” Az ellenzéki magyar politikus kijelentette, hogy nem csak az Európai Néppárt padsoraiban ülnek olyan politikusok, akiknek fontos a kisebbségek helyzete, akiknek fontos, hogy Európában van (a magyar – a szerk.) egy olyan nemzet, amelyik több országban él.

Beszédében Bocskor Andrea EP-képviselő kifejtette: az ukrajnai kisebbségi jogok szűkítése megrendítheti a kárpátaljai magyarok jövőképét, ezért minden lehetőséget meg fog ragadni, hogy a problémával kapcsolatos információk eljussanak az EU vezetőihez, döntéshozóihoz. Úgy vélte, Kárpátalján többet kellene tenni annak érdekében, hogy az EU-ból több forrás érkezzen a térségbe, mert szerinte sok a kihasználatlan lehetőség. Köszönetet mondott a magyar államnak a Kárpátaljának nyújtott átfogó támogatásokért, amelyek erősítik a fiatalokban a jövőképet.

Tilki Attila országgyűlési képviselő, a Fidesz Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei elnöke beszámolt az április 7-én az Európai Unió által bevezetett határellenőrzési szigorítás okozta hosszú sorban állásról, és sürgette újabb határátkelőhelyek megnyitását, valamint az ezzel kapcsolatos infrastruktúra fejlesztését.

Gyüre Csaba, a Jobbik Magyarországért Mozgalom országgyűlési képviselője kijelentette, hogy pártja támogatja Ukrajna Európai Uniós csatlakozását, de ez nem történhet meg egyoldalú gesztusként, „csupán a kárpátaljai magyarság jogbiztonságának garantálása és teljes körű területi autonómiájának megvalósítása esetén.”

Keskeny Ernő, Magyarország kijevi nagykövete beszédében emlékeztetett arra, hogy Ukrajnában az utóbbi időben szaporodnak az aggasztó jelek. Rámutatott, hogy Magyarország az elmúlt 25 évben folyamatosan támogatta Ukrajnát, de ez nem mindig talált viszonzásra. Úgy vélte, az ukrán sajtóban megjelenő cikkek táptalajt adhatnak a nacionalista erőknek, amelyek megronthatják Kárpátalján a nemzetiségek békés együttélését. A diplomata hangsúlyozta: Magyarország egy erős, stabil, egységes Ukrajnában érdekelt.

A határon túli testvérszervezetek vezetői közül köszöntötte a KMKSZ XXVIII. kongresszusának küldötteit Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke, Pataki Csaba, a Szatmár Megyei Tanács és az RMDSZ Szatmár megyei elnöke, Szilágyi Zsolt, az Erdélyi Magyar Néppárt elnöke, Felvidékről Köteles László, a Csemadok alelnöke, Furik Csaba, az MKP elnökségi tagja.

Zubánics László, az UMDSZ elnöke történelmi jelentőségűnek nevezte, hogy beszédet mondhat a KMKSZ közgyűlésén. Úgy vélte, ez a kárpátaljai magyarság önmagára találási folyamatának a része. Mint fogalmazott, a kárpátaljai magyarság megértette a kor üzenetét, amikor szervezetei összefogtak, tudatosult benne, hogy csak egy járható út van. Azt mondta, a kárpátaljai magyarság most ostromlott erődre hasonlít, s a megvédése érdekében koncentrálni kell az erőket. Egyúttal köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak a kárpátaljai magyar szervezetek összefogásának támogatásáért.

Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke a három éve újjászervezett, ma már 37 alapszervezettel rendelkező szervezetők működéséről számolt be.

Orosz Ildikó, a KMPSZ és a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola elnöke gratulált a KMKSZ elnökségének a három év alatt elért eredményeihez, „hiszen három év alatt a kárpátaljai magyarság több lehetőséghez jutott, mint az elmúlt 25 évben, és ez elsősorban az elnökség és Brenzovics László politikájának köszönhető” – szögezte le.

A felszólaló vendégeken kívül a közgyűlésen jelen volt még többek között: dr. Grezsa István, a magyar kormány Szabolcs-Szatmár-Bereg megye és Kárpátalja fejlesztési feladatainak kormányzati koordinációjáért felelős kormánybiztosa, Horváth Ferenc, a Muravidéki Magyar Önkormányzati Nemzeti Közösség elnöke, Buhajla József ungvári és Szalipszki Endre beregszászi magyar főkonzul, Zán Fábián Sándor, a Kárpátaljai Református Egyházkerület püspöke, Demkó Ferenc, a Munkácsi Görögkatolikus Egyházmegye Beregszászi Magyar Esperesi Kerületének esperese, Ljubka Katalin, a Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának osztályvezetője, Viktor Mikulin, a Kárpátaljai Megyei Közigazgatási Hivatal elnökhelyettese, a kárpátaljai megyei tanács magyar képviselői, Petruska István, a Beregszászi Járási Közigazgatási Hivatal elnöke, Babják Zoltán, Beregszász polgármestere.

A továbbiakban a közgyűlés meghallgatta és elfogadta a mandátumvizsgáló, a fegyelmi és az ellenőrző bizottságok jelentéseit. Megemlékeztek az elmúlt esztendőben elhunyt tagtársakról, megköszönték a leköszönt alapszervezeti elnökök munkáját, és köszöntötték az újonnan megválasztottakat.

Barta József, a KMKSZ és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke beszámolt a megye közgyűlésében a KMKSZ-frakció által elvégzett munkáról, majd Gulácsy Géza, a KMKSZ általános alelnöke, a KMKSZ Jótékonysági Alapítványának vezetője az alapítvány tevékenységéről és annak elmúlt évi működéséről számolt be. Elmondta, tavaly már kilencféle támogatási rendszeren keresztül juttattak anyaországi támogatást a kárpátaljai magyar embereknek.

Berki Marianna, az Egán Ede Jótékonysági Alapítvány igazgatója a gazdaságfejlesztési program tapasztalatairól beszélt a küldötteknek.

Ezt követően került sor a tisztújításra. Milován Sándor, a KMKSZ tiszteletbeli elnöke kortesbeszédében úgy értékelte, hogy a szövetség elmúlt három éve nehéz, de sikeres volt, ezért arra kérte a küldötteket, hogy „a KMKSZ hajójának parancsnoki hídjára” újabb három évre küldjék fel Brenzovics Lászlót. Ellenjelölt nem lévén a jelen lévő 458 küldött nyílt szavazással, ellenszavazat nélkül választotta a KMKSZ elnökévé az eddigi elnököt, alelnökké pedig Barta Józsefet és Gulácsy Gézát.

A közgyűlés a középszintű szervezetek javaslatai alapján megválasztotta a szövetség ellenőrző és fegyelmi bizottságának tagjait, valamint a KMKSZ Választmányát. A változó ukrán törvényeknek megfelelően módosították a szervezet alapszabályát, majd arról döntöttek, hogy megalapítják a KMKSZ Pro Probitate Díját. Végül a KMKSZ XXVIII., tisztújító közgyűlése nyilatkozat elfogadásával és a Szózat eléneklésével zárult.

mti/dózsa