A parlament előtt a nyugdíjreform törvénytervezetei

2017. június 22., 17:33 , 859. szám

A miniszteri kabinet múlt héten véglegesítette, majd benyújtotta a Legfelső Tanácsnak azt a négy törvénytervezetet, amely a kormánynak a nyugdíjreformra vonatkozó elképzeléseit tartalmazza. A szakértők elkeseredett küzdelemre számítanak a dokumentumok parlamenti vitája kapcsán.

Volodimir Hrojszman miniszterelnök mindenesetre optimista a reform fogadtatását illetően, amennyiben jelezte, kormánya pozitív változásokat remél a benyújtott törvénytervezetektől.

„Küzdünk az ukrán nyugdíjasok szegénységével, s gyakorlatilag megtaláltuk a leküzdésének módját. Korszerűsítjük és emeljük a nyugdíjakat. Ismét igazságossá tesszük a rendszert, a nyugdíj az adott személy munkával töltött éveinek számától függ majd. Egyetlen lépést sem teszünk a nyugdíjkorhatár emelésének irányában. Megszüntetjük a dolgozó nyugdíjasok nyugdíjának megadóztatását. A törvény elfogadásának pillanatától a dolgozó nyugdíjasok 100 százalékos nyugdíjat kapnak majd. Felszámoljuk a Nyugdíjalap hiányát” – jelezte a kormányfő a múlt szerdai, a nyugdíjreformról döntő kabinetülés után.

Volodimir Hrojszman szerint kiegyensúlyozott törvénytervezetekről van szó, amelyek igazságos nyugdíjrendszerhez, és kilencmillió nyugdíjas esetében a nyugdíjak emelkedéséhez vezetnek október 1-jétől.

Sajtóhírekből azt már korábban is tudni lehetett, hogy a nyugdíjreformnak a kormány által kidolgozott tervezete nem irányozza elő a nyugdíjkorhatár emelését, viszont növeli a nyugdíjazáshoz szükséges társadalombiztosítási időt. Jövőre annak, aki 60 éves korában kíván nyugdíjba vonulni, 25 év biztosítási idővel kell majd rendelkeznie. A továbbiakban a minimális biztosítási időt 12 havonta egy évvel szándékoznak emelni egészen 2028-ig. Ennek megfelelően 2028-ban annak, aki 60 éves korában szándékozik nyugdíjat igényelni, már 35 év biztosítási idővel kell majd rendelkeznie.

A 15 és 25 év közötti biztosítási idővel rendelkezők 63 éves korukban kérhetnék a nyugdíjazásukat, a 15 évnél kevesebb biztosítási időt felmutatók pedig 65 éves korukban.

Ugyanakkor azok, akik nem rendelkeznek biztosítási idővel, 63 éves koruktól szociális nyugdíjra tarthatnának igényt. A nyugdíj összegét ilyenkor a nyugdíjas családjának jövedelmei alapján állapítanák meg.

Ugyancsak sajtóhírek szerint a kormány reformtervezete egyben lehetővé tenné, hogy a lakosság legfeljebb öt év biztosítási időt „vásároljon” magának. Ha már most lehetőség volna a biztosítási idő megvásárlására, az első évért 16 896 hrivnyát kellene befizetni. Emellett a reform eltörölné a köztisztviselők nyugdíjának a szolgálati évek alapján történő megállapítását, valamint a speciális nyugdíjakat, s egységes képletet vezetne be a nyugdíjilletmény kiszámítására. A képlet az eddigiekhez viszonyítva annyiban módosulna, hogy kisebb súllyal esne latba a munkával (társadalombiztosítás fizetése mellett) töltött évek száma, ugyanakkor nőne a nyugdíjért folyamodást megelőző három év ukrajnai átlagkeresetének jelentősége. A kormányfő által említett október 1-jei nyugdíjemelés is abból adódhat egyebek mellett, hogy a nyugdíjasok bizonyos kategóriáinál annak az együtthatónak az alapján számolnák újra az illetményeket, amelyeket a 2017-ben nyugdíjba vonulóknál alkalmaznak.

Máris tudható, hogy a reformcsomaggal, illetve a végrehajtásával kapcsolatban jelentős véleménykülönbségek vannak a különböző politikai erők között, s itt nem csupán az ellenzéki pártokra gondolhatunk. Korábban még az elnök által létrehozott Nemzeti Reformtanács is azt javasolta a kormánynak egyebek mellett, hogy halassza el 2020-ig a nyugdíjellátáshoz szükséges biztosítási idő 15-ről 25, majd 35 évre emelését. Ám a kabinet részéről közölték, hogy nem változtattak az elképzelésen. Andrij Reva szociálpolitikai miniszter azzal magyarázta a kormány „makacsságát” egy minapi sajtótájékoztatón, hogy a biztosítási idő emelésének elodázása egyfelől késleltetné a Nyugdíjalap hiányának felszámolását, másfelől ezt a változást a Nemzetközi Valutaalappal is el kellene fogadtatni.

Mindebből a szakértők arra következtetnek, hogy a kormánynak rendkívül nehéz dolga lesz, amennyiben át akarja erőszakolni elképzeléseit a populista parlamenten, amely köztudottan nem híve a népszerűtlen megszorító intézkedéseknek, különösen választások előtt nem.

(unian.ua/pensii2017.ua/ukrinform.ua/epravda.com.ua/ntk)