Vigyük tovább Szent István örökségét

Vasárnap, augusztus 20-án harmadik alkalommal rendezték meg a beregszászi járási Mezőkaszonyban az első magyar Árpád-házi királyunknak emléket állító rendezvényt, a Szent István-napot.

A fesztivál a kaszonyi református egyház kórusának rövid műsorával kezdődött, majd színpadra vonultak a meghívott vendégek, hogy megosszák ünnepi gondolataikat az egybegyűltekkel.

– A Szent István-i örökség miatt is fontos az, hogy minden éven közösen ünnepeljük ezt a napot – kezdte köszöntőjét Kudlotyák Krisztina, a Pro Cultura Subcarpathica civil szervezet igazgatója. – Nekünk vannak közös hagyományaink, van közös múltunk, van jövőnk, és itt van egy nagy közös jelenünk, együtt! – folytatta optimistán. – Csak az számít, hogy akarjuk-e ezt vagy sem. Csak az számít, hogy megteszünk-e ezért mindent, amit megtehetünk – hangsúlyozta az igazgató, és elmondta, hogy Mezőkaszony nagy történelmi múlttal rendelkező település, amely kötődik Szent Lászlóhoz, neves történelmi eseményekhez, híres emberekhez és bátor tettekhez, de kötődik különböző jellegű termékekhez is.

Dr. Torzsa István, Magyarország beregszászi konzulja felolvasta az anyaországból érkező ünnepi üzenetet, melyben az államalapítás ünnepének alkalmából azokra a veszélyekre hívják fel a figyelmet, amelyeket a bevándorló migránsok jelentenek:

– Választás előtt állunk mi is, hogy Magyarországot magyar országnak vagy valami egész másnak akarjuk-e látni. Választanunk kell, hogy egy olyan országban élünk olyanokkal együtt, akik nem tisztelik, sőt támadják kultúránkat, a törvényeinket, ahol megszűnik a mindennapok biztonsága, vagy olyan országot akarunk, amely a Szent István-i alapokra, a kereszténységre és a nemzeti identitásra épül, amely több mint ezer éve otthont és biztonságot ad a magyarságnak.

Szent István tudta, hogy mindig lesznek olyan külső és belső ellenségei a nemzetnek, akik át akarják írni az ország határait, a nemzet történetét és más birodalmak részévé akarják tenni hazánkat. Most is vannak olyanok, akik erre törekednek, és annak örülnének, ha a magyarok is feltett kézzel hagynák, hogy idegenek szállják meg őket. Rajtunk is múlik, hogy hagyjuk-e – mondta végezetül a konzul.

Sin József, a Beregszászi Járási Tanács és a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének elnöke ünnepi beszédében kifejtette: egy igazi, erős közösségért mindenkinek sokat kell munkálkodnia. Ezt követően büszkén szögezte le:

– Ma jó magyarnak lenni, Magyarországon biztos kormányzás van, működik a jogrendszer, és segítik a külhoni magyarokat. Ezért azt szeretnénk elérni, hogy magunkról is elmondhassuk, jó külhoni magyarnak lenni. Köszönetet kell mondani a jelenlegi magyar kormánynak, hisz óvodák, iskolák, egészségügyi intézmények újulnak meg, támogatják szakembereinket, beindult a gazdaságfejlesztési program, és ezek mind arra késztetnek minket, hogy higgyünk magunkban, és ne hagyjuk el szülőföldünket.

Majd elmondta, hogy augusztus 24-én Ukrajnában is állami ünnep lesz, a függetlenség napja, és emlékeztette azokat az ukrán vezetőket, akik ilyen provokatív kérdéseket tesznek fel: „Miért beszélnek magyarul az iskolában?, Miért járnak annyian magyar iskolába?”, hogy egy ilyen soknemzetiségű országban nem lehet ezt művelni, főleg akkor nem, ha az Európai Unióba igyekszik az ország.

– Ukrajnában nagyon sokat kell még tenni azért, hogy itt jól érezze magát mindenki. Többek között határátkelőket nyitni, elfogadhatóvá tenni a szociális rendszert, hogy ne akarjanak elköltözni a fiatalok – emelte ki a járás vezetője, és Szent Istvánt idézve kihangsúlyozta, hogy gyenge és esendő az egynyelvű ország.

Ezután a rendezvény egyik főszereplőjéről, a magyarok nemes italáról esett szó. Kelemen Béla, a Szatmár-Beregi Pálinka Lovagrend alapítója a pálinkát, a lekvárt és a szörpöket kedvelőkhöz szólva ismertette a lovagrend történetét és küldetését. Mint mondotta, a hungarikumot, a pálinkát kell vigyázniuk, ügyelni a minőségre, mert lehet rossz tempóban fogyasztani, de lehet büszkén, magyarként inni.

– Adjuk meg a pálinkafogyasztás kultúráját, hisz a magyar pálinka szerepet vállal, ott a helye minden ünnepi asztalon, amelyik mellé magyarok ülnek le és koccintanak, legyen ez esküvő, fesztivál, vagy halotti tor – majd reményét fejezte ki, hogy a gyümölcspálinka méltó helyre kerül más ismert italok mellett, Kaszony pedig híres gyümölcstermesztő, -feldolgozó és -kóstoltató hellyé válik.

Daróczi Gábor, Barabás polgármestere, Pataki Gábor, a Gravis Mezőkaszony és Térsége Fejlesztéséért civil szervezet vezetője és Radvánszky Ferenc református lelkész is szólt az egybegyűltekhez.

A kissé hűvös és esős időjárás ellenére mindenki talált kedvére való foglalkozást. A felnőttek a versenyre benevezett 71, gyümölcsből készült terméket kóstolgatták, a gyerekek az attrakciókon szórakoztak vagy különleges népi mesterségeket sajátítottak el a több mint húsz sátorban. Közben a színpadon helyi és más településekről érkezett együttesek léptek fel. Koncertet adott a Sodró együttes és a Kokas Banda, majd a beregszászi Integrál együttes fellépésével végződött az ünnepség.

A legfinomabb gyümölcsből készült termék – lekvár vagy pálinka – készítői közül választották ki a Kaszonyi Gyümölcs Nagydíj nyerteseit. A látogatók Martonyi Magdolna birsalmalekvárját, Baraté Dénes szilvapálinkáját és Balogh Sándor málnamagos lekvárját találták a legízletesebbnek. A szakértőkből álló zsűri Váradi László törkölypálinkáját találta a legfinomabbnak.

A rendezvény a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megye és Kárpátalja Együttműködésének és Összehangolt Fejlesztési Feladatainak Kormányzati Koordinációjáért Felelős Kormánybiztosság és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával, a Gravis Mezőkaszony és Térsége Fejlesztéséért civil szervezet társszervezésben, a KMKSZ Mezőkaszonyi Alapszervezete, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Kaszonyi Polgármesteri Hivatal közreműködésével valósult meg.

Rehó Viktória