Tartható lesz-e a 2018-ra elfogadott költségvetés?

A Legfelső Tanács csütörtökön elfogadta Ukrajna 2018. évi költségvetését. Sokan dicsérik a dokumentumot, legalább ugyanannyian viszont azt firtatják, hogy tartható-e a büdzsé.

A törvényre 273 honatya szavazott igennel a minimálisan szükséges 226 helyett, vagyis a kormánykoalíciónak sikerült biztosítania a megnyugtató szavazattöbbséget a parlamentben. Megfigyelők arra is felhívják a figyelmet, hogy ezúttal elmaradt a korábbi években megszokott nyíltszíni alkudozás, melynek során a képviselők az utolsó pillanatig próbálták feljebb srófolni szavazatuk „árát” különböző költségvetési engedmények kicsikarása formájában. A szakembereknek nincs kétségük afelől, hogy idén is folyt az alkudozás, ám vélhetően jobbára a színfalak mögött zajlott. A korábbi évek nem éppen európai gyakorlatára mindössze annyi emlékeztetett ezúttal, hogy a végszavazást megelőző pillanatokban a Rada ismét jó néhány szóbeli módosító indítványt fogadott el az ülésteremben, amelyek tartalmát és várható hatását majd csak azután ismerhetjük meg, hogy közzétették a büdzsé végleges szövegét.

Annyi bizonyos, hogy a főbb költségvetési számok többsége nőtt valamelyest az első olvasatban benyújtott tervezethez képest. A dokumentum második olvasatban tárgyalt változata így 913,613 milliárd hrivnya bevétellel számol jövőre, ami 18,5%-kal több, mint amennyi (770,967 milliárd) az idei költségvetésben szerepel. A kiadásokat 988,634 milliárd hrivnyában rögzítették, ez 17,5%-kal haladja meg a 2017. évi számot. A költségvetésből folyósított hitelek figyelembe vételével a büdzsé hiánya jövőre 81,849 milliárd hrivnyát tesz ki, ami a GDP 2,46%-ának felel meg. A dokumentum 3%-os GDP-növekedéssel számol 2018-ban 9%-os infláció mellett. A hrivnya dollárhoz viszonyított árfolyamát éves szinten 29,3 hrivnyában állapították meg.

Az államadósság kezelésére 2018-ban 130,2 milliárd hrivnyát terveznek fordítani, azaz 16,932 milliárd hrivnyával többet, mint amennyi az idei esztendőre lett betervezve. Összességében az államadósság után jövőre aktuális kifizetések 305,926 milliárd hrivnyát tesznek ki, amiből 193,364 milliárd esik a belső és 112,562 milliárd a külső államadósságra. Ezzel a nemzeti valutában számított államadósság 2018 végére eléri az 1,999 trillió hrivnyát, ami a GDP 61,5%-ának felel meg.

A hangsúlyt a szociális szabványokra helyezték a dokumentum összeállítói. Ennek folytán január 1-jétől 16,3%-kal 3723 hrivnyára nő a minimálbér, majd, ha a gazdaság első negyedévi teljesítménye ezt lehetővé teszi, tovább emelnék ezt az összeget, amely az elnök javaslatának megfelelően elérheti a 4100 hrivnyát. Az egy főre számított havi létminimum ugyanakkor az év elejétől 1700 hrivnyára, majd júliustól 1777 hrivnyára, december 1-jétől pedig 1853 hrivnyára nő.

Szociális kiadásokra 141,37 milliárd hrivnya jut, ezen belül 71 milliárd a közüzemi díjak fizetésére igénybe vehető lakossági szubvencióra, 59,872 milliárd az alacsony jövedelmű családok kedvezményeire, 2,7 milliárd pedig a lakosság által vásárolt szilárd tüzelő ellentételezésére.

A védelmi kiadások 2018-ban 165,3 milliárd hrivnyára nőnek, ami a GDP 5%-ának felel meg. Az oktatásra 217,5 milliárd hrivnyát szán a jövő évi büdzsé, az egészségügyre pedig további 112,5 milliárdot. Útjavításra 46,7 milliárd hrivnyát fordítanak, ebből 32,6 milliárdot az Állami Útalap terhére.

A költségvetés megszavazását követően Volodimir Hrojszman kormányfő és Petro Porosenko elnök büszkén emlékeztették a közvéleményt: az elmúlt években nem volt rá példa, hogy az ország hetekkel újév előtt elfogadja a jövő évi büdzsét. A szakértőket viszont jobban érdekelné, vajon tartható-e a költségvetés. Elismerik, hogy a büdzsé megfelel a Nemzetközi Valutaalap (IMF) elvárásainak, s első pillantásra összességében realisztikusnak tűnik. Néhány költségvetési tétel ugyanakkor kritikus lehet – mutatnak rá az elemzők.

Például a kormány 15,1%-kal 556,1 milliárd hrivnyára növelte a helyi költségvetések tervezett forrásait, amihez a helyi bevételeknek 22,3%-kal 253,1 milliárd hrivnyára kell nőniük. Kérdéses azonban, hogy minden önkormányzat meg tud-e majd felelni a fővárosi elvárásoknak, s mi történik, ha mégsem. Az is előfordulhat, hogy amennyiben jövő tavasszal jelentősen nő a földgáz, s ennek nyomán a távfűtés ára, kevésnek bizonyul a lakossági szubvenciókra elkülönített összeg.

Nőtt a helyi költségvetéseknek az egészségügy és a szociális kiadások finanszírozására elkülönített állami támogatása, illetve több lett a régiófejlesztésre fordítható forrás. A pótlólagos kiadásokat fedezni hivatott, például az állami vállalatoktól, a vállalati adóból, a korrupciós ügyek nyomán a bíróságok által elkobzott javakból stb. befolyó bevételek teljesülése azonban nem garantált. Nem zárható ki, hogy a hiányzó összegeket az infláció révén igyekeznek majd pótolni Kijevben. Ez különösen azért aggasztó, mivel vannak elemzők, akik az idei mutatók fényében amúgy is indokolatlanul optimistának tartják a kormány jövő évi inflációs előrejelzését (9%).

(zzz)