Az ukránok elégedetlenek, többségük mégis boldog volt tavaly

2018. január 7., 12:15 , 886. szám

Amolyan évértékelő-hangulatjelző felmérést készített az elmúlt esztendő végén az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap és a Razumkov Központ szociológiai szolgálata az ukrán polgárok körében. Összehasonlítási alapul e két szervezet, illetve a Kijevi Nemzetközi Szociológiai Intézet által a korábbi években végzett hasonló tárgyú felmérések eredményeit használták a kutatók.

Az elmúlt esztendő fő politikai eseményének a megkérdezettek az európai uniós vízummentesség megadását jelölték meg (26%) – derül ki a felmérésről az Iljko Kucseriv Demokratikus Kezdeményezések Alap weboldalán közölt beszámolóból. Emellett a „Szaakasvili-ügyet” (10%), a kelet-ukrajnai háborút (9%) és a nyugdíjreformot (6%) emelték ki a legtöbben 2017 belpolitikai történései közül. Ugyanakkor a válaszadók negyede egyetlen politikai eseményt sem tudott megnevezni.

Azok körében, akik a vízummentességet emelték ki, 83% pozitívnak nevezte ezt a fejleményt, amint a nyugdíjreform megítélése is döntően pozitív volt (64%). A háborút érthetően negatív eseménynek minősítették (96%) az emberek, a „Szaakasvili-ügy” megítélése viszont nem volt egyértelmű: a válaszadók 38%-a tekintette a Miheil Szaakasvili ellenzéki politikus körüli eseményeket pozitívumnak, míg 42% negatívumként könyvelte el a történteket, további 18% pedig negatívumokat és pozitívumokat egyaránt felfedezni vélt bennük.

Az év fő külpolitikai eseményeként a megkérdezettek Donald Trump amerikai elnök beiktatását nevezték meg (17%). Említették még a szíriai háborút (8%), a háborúkat általában (5%) és a világban bekövetkezett terrorcselekményeket (4%) is. Viszont a válaszadók 40%-a egyetlen eseményt sem tudott felhozni.

A háborúkat és a terrorcselekményeket az emberek negatívan ítélték meg. Trump beiktatását ugyanakkor 31% könyvelte el pozitívumként, 23% tekintett rá negatívumként, 38% szerint pedig egyértelműen sem pozitívumnak sem negatívumnak nem tekinthető az esemény.

A 2017-es esztendő politikusaként a legtöbben Petro Porosenkót nevezték meg (10%), – akárcsak tavaly (9,5%). A további sorrend: Miheil Szaakasvili (7%), Julija Timosenko (6%), Oleh Ljasko (5%), Volodimir Hrojszman (5%), Vagyim Rabinovics (4%). A megkérdezettek 43%-a egyetlen személyt sem említett.

A lakosság 74%-a szerint rossz irányban haladnak a dolgok Ukrajnában (2015-ben 68%, 2016-ban 67% vélekedett ugyanígy). A megkérdezettek 14%-a bizonyos abban, hogy a megfelelő irányban haladnak a dolgok (2015: 15%, 2016: 16%), míg 12% (2015: 17%, 2016: 17%) nem foglalt állást.

Akik szerint Ukrajna a helyes irányban halad, álláspontjukat azzal indokolták, hogy az ország az európai integrációt célozta meg, s vízummentességet kapott (76%); ha nem is gyorsan, de végbemennek a szükséges reformok (47%); megerősödött az ukrán hadsereg, amely ellen tudott állni az agresszornak (34%); folyik a decentralizáció, amely több jogot biztosít a helyi közösségeknek (33%); emelték a nyugdíjakat (29%); nőtt az emberek társadalmi aktivitása, terjed az önkéntesség (25%).

Azok viszont, akik szerint Ukrajna nem a helyes irányban halad, azzal érveltek, hogy Keleten tovább tart a háború (74%); nőnek az árak, miközben a bérek nem emelkednek (50%); magas a korrupció szintje (47%); az emberek bizonytalanok a jövőt illetően (31%); nőttek a kommunális szolgáltatások díjai (25%); az országot változatlanul az oligarchák kormányozzák (22%); a reformok gyakorlatilag leálltak (22%); nagyon rossz az egészségügyi ellátás (20%).

A döntő jel, hogy az ország a helyes irányban indult meg, a lakosság szerint az lenne, ha véget érnének a harcok és sikerülne békét teremteni a Donyec-medencében (75%), általános növekedésnek indulna az emberek életszínvonala (42%), büntetőjogi felelősségre vonnák a korrupt embereket (46%), új munkahelyeket hoznának létre (30%).

Csupán a lakosság 21,5%-ka bizonyos abban, hogy Ukrajna képes leküzdeni a fennálló problémákat és nehézségeket a közeljövőben (igaz, 2016-ban még kevesebben, 17%-nyian vélekedtek így). A megkérdezettek 49%-a szerint ez hosszabb távon történhet meg, 15%-uknak pedig meggyőződésük, hogy az ország nem képes erre.

A polgárok szerint az élet legtöbb területén jelentősen romlott a helyzet 2017-ben Ukrajnában. A legnegatívabb változások a többség szerint a kommunális szolgáltatások díjainak alakulása terén (87%), a gazdasági helyzetben (72%) és a stabilitás szintjében (72%) következtek be.

Mégis, 2017-ben összességében az ukránok 59%-a érezte magát boldognak, vagy jobbára boldognak. Az ország régiói közül egyedül a Donyec-medencében voltak többen (64%) azok, akik saját bevallásuk szerint nem, vagy jobbára nem voltak boldogok az elmúlt esztendőben.

(dif.org.ua/Kárpátalja)