A KRESZ-változtatások nem mindegyike lépett életbe

A kormány még tavaly novemberben úgy határozott, hogy újévtől óránkénti 50 km-es sebességkorlátozást vezet be lakott területen belül az eddig megengedett 60 km/h helyett. Ám nem minden eltervezett változtatás lépett életbe január 1-jétől azok közül, amelyekkel a közlekedési szabályok betartására igyekeznek rászorítani a járművezetőket a hatóságok.

A lakott területen belüli sebességkorlátozás fő célja, hogy biztonságosabbá tegyék a közlekedést, csökkentsék a közlekedési balesetek sérültjeinek és áldozatainak rendkívül magas számát Ukrajnában. Azt a kormány sem hiszi, hogy önmagában attól lényegesen kevesebben halnak meg útjainkon, ha 10 kilométerrel csökkentik a járművek megengedett haladási sebességét, ezért további intézkedések egész sorát dolgozta ki a Belügyminisztérium.

A csomag egyik eleme, hogy módosították a vezetői jogosítványok kiadásának rendjét. A vonatkozó rendelet értelmében mostantól az első járművezetői jogosítványt két évre állítják ki. Amennyiben ez idő alatt a dokumentum tulajdonosa nem követett el három vagy több közlekedési szabálysértést, megkaphatja a következő, 30 évre szóló igazolványát. Ellenkező esetben a polgárnak újra kell vizsgáznia a közlekedési szabályok ismeretéből.

A kormány ezenkívül ugyancsak határozott tavaly a közlekedési szabályok megsértéséért kiróható büntetések szigorításáról. Így a jelenlegi 510 hrivnyáról 3400 hrivnyára emelnék a megengedett sebességhatár több mint 50 km/h-s túllépéséért járó bírságot. A baleset helyszínének elhagyásáért ugyancsak 3400 hrivnya büntetést róhatnak ki a jövőben – a korábbi 225 hrivnya helyett –, amit pótbüntetésként a járművezetéstől való eltiltással is kiegészíthetnének legfeljebb hat hónap időtartamra. Az eddigi húszszorosára, 10 200 hrivnyára emelkedne a jogosítvány nélküli járművezetésért kiszabható bírság, míg az ismételt szabálysértésért már 40 800 hrivnyát kellene befizetnie a vétkesnek. Hasonlóan szigorú büntetésre számíthatnának azok is, akik úgy ülnek volán mögé, hogy korábban eltiltották őket a járművek irányításától.

A kormányzati tervek között szerepel továbbá a Büntetőtörvénykönyvben az ittas vezetők által elkövetett, személyi sérüléssel járó vagy emberéletet követelő közlekedési balesetek okozásáért kiróható büntetések szigorítása. Emellett a jelenlegi három hónap helyett egy évig állna jogában a hatóságoknak közigazgatási felelősségre vonni az ittas vezetőket, és változatlanul tervezik a közlekedési szabályok megsértésének digitális, azaz fotón vagy videofelvételen történő automatikus rögzítésének bevezetését.

Csakhogy még a szabálysértésekért kiróható közigazgatási büntetések szigorítására vonatkozó kormányrendelet végrehajtása sem kezdődhetett meg január 1-jétől. A Belügyminisztérium indoklása szerint ehhez előbb a Legfelső Tanácsnak módosítania kell a Közigazgatási jogsértési törvénykönyvet, ami máig nem történt meg. A digitális rögzítés sem több egyelőre tetszetős elképzelésnél – hiába született meg a vonatkozó törvény –, hiszen a rendőrségnek nem állnak rendelkezésére kellő számban a megfelelő technikai eszközök. Arról nem is szólva, hogy egyes szakértők szerint az automatikusan rögzített felvételek alapján lefolytatandó közigazgatási eljárás jogszabályi háttere sem tisztázott minden részletre kiterjedően, vagyis a végrehajtása esetleg megtámadható az Alkotmánybíróság előtt. Ezek után nem csoda, hogy az UNIAN hírügynökségnek a témáról készült összeállításából kitűnik: az év első napjainak baleseti statisztikái arra vallanak, önmagában a sebességkorlátozás nem vezetett a közúti balesetek számának csökkenéséhez az országban.

A szakértők emellett rámutatnak arra is, hogy Európa boldogabbik felében sem egyedül a sebességhatár korlátozásának tudható be, hogy a személyi sérüléssel járó közlekedési balesetek száma lényegesen alacsonyabb, mint Ukrajnában. Nyugaton ugyancsak jelentős szerepet játszik a sérülési és halálozási statisztikák alakulásában, hogy a járművezetők biztonságtechnikai szempontból is lényegesen jobb utakon közlekedhetnek, mint honfitársaink.

Emellett azokon a forgalmas útszakaszokon, ahol az alacsonyabb haladási sebesség problémákat okozhat, a nyugati közlekedési hatóságok „nem átallnak” szükség esetén – és a megfelelő feltételek biztosítása mellett – 60–90 kilométerre emelni a megengedett sebesség felső határát. Arról nem is szólva, hogy általában mód van a településeket elkerülő utakon kikerülni a forgalmas utcákat, amire Ukrajnában távolról sem minden esetben nyílik lehetőség. Talán emlékszik rá az olvasó, tavaly az ukrán hatóságok is jelezték a tervezett sebességkorlátozás kapcsán, nálunk is lehetőség lesz arra, hogy a helyhatóságok döntése nyomán egyes útszakaszokon szükség esetén az 50 km/h-t meghaladó sebességű közlekedést engedélyező övezeteket alakítsanak ki. Sajtóértesülések szerint azonban erre január 1-jéig gyakorlatilag sehol nem került sor.

Ezzel együtt a leglényegesebb különbség Ukrajna és a Nyugat között vélhetően mégsem az eltérő gazdasági lehetőségekben van, hanem abban, hogy nálunk még mindig nem sikerült elérni a jogszabályok feltétel nélküli betartását, azt, hogy a törvények anyagi és társadalmi helyzetüktől függetlenül egyformán vonatkozzanak az ország valamennyi polgárára.

(ntk)