A románokat is nyugtalanítja az ukrán oktatási törvény
A konkrét megoldások azonosításáig Románia napirenden tartja a kétoldalú kapcsolatokban az ukrajnai oktatási törvény kérdését – jelentette ki Teodor Melescanu román külügyminiszter csütörtökön, miután az ukrajnai Csernyivciben találkozott Pavlo Klimkinnel, az ukrán diplomácia vezetőjével.
A bukaresti külügyminisztérium a találkozóról kiadott közleményében rámutat: a román fél tartós megoldást vár, amely tiszteletben tarja az Ukrajnában élő románok jogát az anyanyelvű oktatáshoz minden szinten, ehhez pedig kész megosztani Kijevvel a kisebbségi oktatás terén felhalmozott tapasztalatát.
A Jevropejszka Pravda szerint Melescanu Csernyivciben tett látogatása során kijelentette, hogy az ukrán oktatási törvény nyelvi cikkelye negatív hatással van az országban élő nemzeti kisebbségekre. Közölte továbbá, nem lát problémát abban, hogy Románia „útleveleket ad ki” Ukrajna állampolgárainak annak ellenére, hogy azt tiltják az ukrán törvények.
Klimkin a maga részéről jelezte, hogy Ukrajna nemzeti kisebbségei csak azáltal érik el az európai integrációt, hogy az ország belép az Európai Unióba, s nem más országok útleveleinek megszerzése révén.
Melescanu a két tárcavezető közös sajtóértekezletén emlékeztette a kijevi vezetést, hogy a kétoldalú kapcsolatok legmagasabb szintjén vállalt kötelezettséget a kisebbségek anyanyelvű oktatásában előidézett problémák helyrehozására a Velencei Bizottság észrevételei alapján.
Az ukrán–román külügyminiszteri találkozón Liviu Pop román és Lilija Hrinevics ukrán oktatási tárcavezető is részt vett, akik megállapodtak arról, hogy kidolgoznak egy 2020-ig szóló tárcaközi együttműködési szerződést, amelybe beépítik az egymás országaiban élő kisebbségek anyanyelvű oktatására vonatkozó garanciákat.
A két román és két ukrán miniszter jelenlétében múlt csütörtökön egy 1,3 millió euróból épült új román iskolát avattak fel a Csernyivci megyei Iordanesti faluban az ott élő kétszáz román ajkú gyermek számára.
Románia korábban számos csatornán kifejezte aggodalmát amiatt, hogy az új ukrán oktatási törvény drasztikusan korlátozza az Ukrajnában élő román közösség jogát az anyanyelvű oktatáshoz. Klaus Iohannis román államfő lemondta tavaly októberre tervezett ukrajnai látogatását a jogszabály elfogadása miatt, a román parlament pedig nyilatkozatban sürgette a törvény módosítását.
Az ukrajnai Csernyivci megyében a román oktatási tárca szerint 63 román tannyelvű iskola működik, ezek közül 3 gimnáziumban és 19 elemi iskolában ukrán tannyelvű osztályok is vannak. Kárpátalján további 12 önálló anyanyelvű iskolája van a román közösségnek. A román külügyminisztérium adatai szerint (a románnal azonosnak tekintett moldovai nyelvűeket is beleértve) Ukrajnában 400 ezer román él.
A Petro Porosenko elnök által 2017. szeptember 25-én aláírt új ukrán oktatási törvénynek az oktatás nyelvéről szóló 7. cikkelye miatt több szomszédos ország is tiltakozott, köztük Magyarország, Románia és Lengyelország. A jogszabály ezen része – amely egyébként csak 2020 szeptemberétől lépne hatályba – kimondja: Ukrajnában az oktatás nyelve az ukrán. Ennek megvalósítása mellett a nemzeti kisebbségek anyanyelvű oktatása csak az első négy osztályban lesz engedélyezett, és csupán az önkormányzati fenntartású tanintézetek külön osztályaiban vagy csoportjaiban. Az 5. osztálytól kezdve minden tantárgyat ukránul oktatnak majd, viszont engedélyezi a törvény egy-két vagy több tantárgy oktatását bármely európai uniós tagország nyelvén.
Az UNIAN hírügynökség emlékeztet, hogy az Ukrán Oktatási és Tudományos Minisztérium korábban Az oktatásról törvény 7., az oktatás nyelvét szabályozó cikkelye bevezetésének három változatára tett javaslatot. A tárca szerint ezeket az elképzeléseket Az általános középfokú oktatásról törvény tervezetében fejtik ki részletesen, a dokumentum várhatóan tavasszal kerül a parlament elé.
(MTI/eurointegration.com.ua/unian.ua/Kárpátalja)
