A reintegrációs törvényről vitázik a parlament

2018. január 17., 08:06 , 887. szám

Az ideiglenesen megszállt területekről rendelkező úgynevezett reintegrációs törvényről tárgyalt második olvasatban a Legfelső Tanács kedden, idei első ülésnapján. A jogszabály miatt ezúttal nem az ülésteremben szabadultak el az indulatok, hanem a parlament falai alatt.

A Rada épülete előtt kora reggeltől gyülekeztek azok a radikális érzelmű tüntetők, akik szerették volna elérni, hogy a parlament fogadja el a szerintük az orosz agresszió elleni határozottabb és egyértelműbb fellépést lehetővé tevő törvényt, amely egyben agresszornak minősítené Oroszországot. Az akció szervezői a terrorellenes műveletben részt vett veteránok, illetve az általuk alapított szervezetek voltak, amelyek korábban az Oroszország és Ukrajna közötti kereskedelem civil blokádja során is hallattak magukról. Egyesek látni vélték a parlament épületénél Miheil Szaakasvili híveit is. A híradások szerint a kormánynegyedben mintegy 3,8 ezer rendőr vigyázott rájuk és a rendre.

A tiltakozók elégettek néhány gépkocsi-abroncsot, s Oroszország zászlaját is meggyújtották. A karhatalmi erők igyekeztek megakadályozni az abroncségetést, s eközben néhányszor összecsaptak a tüntetőkkel. A demonstrálók utcakövekkel dobálták a rendőröket, akik közül legalább egy ember megsérült. Egy tüntetőt a közrend megsértéséért előállítottak. A Vöröskereszt helyszínen tartózkodó aktivistái szerint mintegy húszan kérték a segítségüket a bevetett könnygáz miatt, komolyabb sérülést azonban nem kellett ellátniuk.

A parlamentben ezenközben igen lassan haladt Az állami politika sajátosságai Ukrajna állami szuverenitásának biztosítása terén az ideiglenesen megszállt területeken Donyeck és Luhanszk megyékben című törvénytervezet vitája. Délig a jogszabályhoz benyújtott 673 módosító indítványnak közel a felét tekintették át a honatyák, ezért Andrij Parubij házelnök igyekezett gyorsabb munkára ösztökélni kollégáit elkerülendő, hogy a kormányzat által elvi jelentőségűnek tekintett dokumentum végszavazása szerdára, illetve csütörtökre csússzon át.

A parlament elnöke élt a gyanúperrel, hogy azok a képviselők, akik az illetékes nemzetbiztonsági bizottság elutasítása után is ragaszkodtak a módosításaik parlamenti előterjesztéséhez, azon munkálkodtak, hogy elodázzák a szavazást. Ugyanakkor Jurij Levcsenko független képviselő furcsának nevezte Parubij vádjait. Mint rámutatott, a honatyák kitartanak amellett, hogy a Legfelső Tanács szavazzon a módosító indítványaikról, amire a parlament ügyrendje is lehetőséget biztosít a számukra.

A jelen lévő képviselők ugyanakkor pártállástól függetlenül szemmel láthatóan nem kívántak támogatni semmiféle módosító indítványt. Sokatmondó, hogy Parubij 480 módosítás áttekintése után úgy zárta le a délutáni ülést, hogy a nap folyamán egyetlen indítványt sem szavaztak meg a honatyák.

A törvénytervezet agresszornak minősíti Oroszországot, s egyben háborúnak mondja ki az immár negyedik éve tartó kelet-ukrajnai fegyveres konfliktust. A politikusi nyilatkozatokból ítélve a jogszabályt megalkotói amolyan keretdokumentumnak szánták, amelynek rendelkezéseit további törvényeknek kell kibontaniuk. Az ellenzék ugyanakkor számos kifogást fogalmazott meg a tervezettel kapcsolatban. A nemzeti oldal szerint a dokumentum nem elég radikális és szókimondó, mások úgy vélik, túl sok hatalmat ad az elnöknek.

Elsősorban azt vetették a dokumentumot jegyző államfő szemére, hogy abban említés sem történik az ugyancsak megszállt Krímről. Emellett több ellenzéki honatya igyekezett felhívni kollégái figyelmét arra, hogy szerintük a tervezet elfogadása esetén lehetőséget adna az elnöknek a fegyveres erők bevetésére a megfelelő parlamenti kontroll nélkül, ami ellenkezik az Alkotmánnyal.

Bár az ellenzék több észrevétele megalapozottnak tűnt, nagyban megkérdőjelezte a hozzáállásukat a törvényhez, hogy maguk sem szavazták meg egységesen ezeket a módosító indítványokat. A nap folyamán jellemzően 50-60 támogató szavazatot kapott a teremben egy-egy indítvány, ami még akkor is szánalmasan kevés, ha tudjuk, hogy az ellenzék mennyire megosztott.

A szakértőknek nincs kétségük afelől, hogy a parlament szerdán, lapzártánk után áttekinti a még hátralévő módosító indítványokat, csütörtökön pedig meglesz a szükséges számú szavazat a reintegrációs törvény elfogadásához. Ha így történik, nem ez lesz az első eset az utóbbi fél évben, hogy erkölcsileg is két vállra fekteti az ellenzéket a függetlenek és ellenzékiek szavazataival megerősített kormánykoalíció.

(zzz)

Három frakcióközi képviselőcsoport alakult a parlamentben

Három frakcióközi képviselőcsoport megalakulását is bejelenthette Andrij Parubij házelnök kedden az új év első plenáris ülésén a Legfelső Tanácsban.

Közlése szerint a Koalíció a gazdaságfejlesztési és befektetési terv, a Marshall-terv Ukrajnának támogatására frakcióközi képviselőcsoport vezetőjévé Hanna Hopko független képviselőt választották meg.

Parubij ugyancsak bejelentette a Jogvédő koalíció frakcióközi képviselőcsoport létrehozását. Szavai szerint az új csoport társvezetőivé Olena Szotnik képviselőt (Szamopomics frakció) és Ihor Lucenkót (Batykivscsina frakció) választották meg.

Megalakult továbbá az Ivóvíz (Pitna voda) frakcióközi képviselőcsoport, melynek vezetője Andrij Reka képviselő (Narodnij Front frakció) lett.