A közigazgatási szabálysértési jegyzőkönyvről

„Egy éttermi vita után a rend­őrök jegyzőkönyvet vettek fel, és azt mondták, ha gyorsan aláírom, már mehetek is haza. Én viszont láttam, hogy inkább annak a férfinak a pártját fogják, akivel összeszólalkoztam, hát nem írtam alá semmit, hiába erőltették. Jól tettem? Egyáltalán, mit kell tenni ilyen helyzetben?”

A legrosszabb, amit hasonló esetben az ember tehet, ha „gyorsan” írja alá a közigazgatási szabálysértésről felvett jegyzőkönyvet, vagyis anélkül, hogy előzőleg figyelmesen végigolvasta volna a dokumentumot. Ennél már az is jobb egy fokkal, ha megtagadja az aláírást. A legcélravezetőbb azonban az, ha figyelmesen végig­olvassa a jegyzőkönyv minden sorát, hiszen ezzel nagyban befolyásolhatja az ügy végkimenetelét. 

Kezdjük azzal, hogy a közigazgatási szabálysértésről felvett jegyzőkönyvet valójában nem egy, hanem négy helyen kell aláírni.

Az első aláírás a jegyzőkönyv első oldalára kerül, amivel a polgár tanúsítja, hogy ismertették vele az Alkotmány 55., 56., 59. és 63. cikkelyeit, valamint a Közigazgatási szabálysértési törvénykönyv 268. cikkelyét, illetve tájékoztatták őt arról, hogy mikor kerül sor ügyében a közigazgatási eljárás lefolytatására. Ritka, hogy a polgárokkal valóban ismertetnék ilyenkor a felsorolt jogszabályokat, nagyobb baj azonban, hogy sokszor kitöltetlenül marad az a hely az űrlapon, ahová a rend őrének be kellene írnia, hogy mikor folytatják le az eljárást. Ezért mielőtt aláírná ezt a részt, kérje meg a rendőrség munkatársát, hogy írja be a jegyzőkönyvbe az eljárás lefolytatásának dátumát. Ha erre nem hajlandó a hivatalos személy, az aláírás előtt saját kezével írja oda a sorok közé vagy a margóra mondjuk a következőket: „Az eljárás időpontjáról nem tájékoztattak, kérem, írásban tájékoztassanak a pontos dátumról és időpontról az alábbi címen.” Csak miután a lakcímét is feltüntette a dokumentumban, következhet az aláírás. Ne feledje: hiába tagadja meg az aláírást, utóbb „akadhat” két tanú, aki igazolja, hogy önnel ismertették a jogait, ráadásul lehetőséget ad a rendőröknek arra, hogy utólag azt írjanak be a jegyzőkönyvbe, amit akarnak. Például utóbb beírhatják az eljárás lefolytatásának időpontját is, amiről önt nem értesítik, így előfordulhat, hogy a távollétében határoznak az ügyében.

Ugyancsak az első oldalon kell feltüntetni az eset tanúinak nevét és adatait. Ha ezt a szabálysértési eljárás alá vont személy nem teszi meg a jegyzőkönyv aláírásakor, később nem lesz lehetősége tanúként beidézni azokat, akik igazolhatnák az igazát. Ha viszont a kihagyott sorok üresen maradnak, utóbb is be lehet írni bárki nevét ebbe a rovatba, például a rendőrség munkatársaiét. Ezért célszerű tollal kihúzni az üresen maradó helyet az űrlapon, hogy később más neve már ne kerülhessen oda. Ha olyan tanú nevével találkozik a jegyzőkönyvben, akinek a kilétéről fogalma sincs, esetleg ott sincs a helyszínen az illető, ezt szintén feltüntetheti a jegyzőkönyv margóján.

Legalább ennyire fontos az a mező, amelyben a tényállást kell rögzíteni. Figyelmesen olvassa el, mit írt oda a rendőrség munkatársa, mert esetleg olyasmit is feltüntethetnek ebben a rovatban, ami nem felel meg a valóságnak. Ha nem ért egyet a rendőr megfogalmazásával, jogában áll ugyanott, vagy hely hiányában egy külön papírlapon részletesen leírni az eseményeket úgy, ahogyan azok ön szerint történtek, illetve azt is rögzítheti, hogy mivel nem ért egyet a rendőr által leírtakból. Figyeljünk oda, hogy ebben a rovatban pontosan tüntessék fel az eset dátumát, időpontját és helyszínét.

Nem érdemes olvasás nélkül aláírni azt a rovatot sem, amelyben tételesen felsorolják, hogy mit koboztak el öntől a helyszínen vagy – előállítása esetén – a rendőrségen. Ha ugyanis ez a rovat üresen marad, s alatta ott szerepel az aláírása, utóbb olyan tárgyakat is beírhatnak oda – kést, lőfegyvert, kábítószert stb. –, amelyeknek a birtoklása törvénysértő. Amennyiben viszont értéktárgyakat koboztak el öntől (például mobiltelefont, készpénzt stb.), azoknak mindenképpen szerepelniük kell a jegyzőkönyvben. Ez már csak azért is fontos, mivel közigazgatási szabálysértési eljárás esetén a hatóságoknak nincs joguk elkobozni értéktárgyakat. Ha motozásra kerül sor, figyeljen oda, hogy tanúkként olyan személyeket tüntessenek fel a jegyzőkönyvben, akik valóban jelen voltak az esetnél.

Ugyancsak fontos rovat a közigazgatási eljárás alá vont személy magyarázata (пояснення особи, яка притягується до адміністративної відповідальності) . Ezt a rovatot csak azután javasolt kitölteni, hogy a jegyzőkönyvben feltüntették, konkrétan mivel, s minek az alapján gyanúsítják önt. A gyakorlatban sokszor előfordul, hogy a szabálysértéssel gyanúsított személy elé tesznek egy üres papírlapot, s felszólítják, írjon magyarázatot. Ha pedig a gyanúsított megtagadja ezt, kérik, adja írásba, hogy lemondott a magyarázatírás lehetőségéről. Ne feledje azonban, hogy önmagában a jegyzőkönyv felvétele, a polgár előállítása, bekísérése a rendőrségre nem ok arra, hogy magyarázatot követeljenek tőle. Mielőtt tehát magyarázatot adna, tisztázza az illetékesekkel, hogy pontosan mit rónak fel önnek, majd a magyarázatot írva tüntesse fel, kinek a felszólítására (írja be a rendőrség munkatársának nevét), és milyen váddal kapcsolatban ír magyarázatot. Ha nem a jegyzőkönyvbe, hanem egy külön lapra írt magyarázatot, annak tartalmát javasolt röviden összefoglalni a jegyzőkönyvben is, befejezésül utalva rá, hogy a részletes magyarázat a jegyzőkönyvhöz csatolt külön lapon (vagy több lapon) szerepel. Ha nem ért egyet az önnel szemben felhozott vádakkal, magyarázata kezdődhet például ezekkel a szavakkal: „Nem követtem el az ellenem felhozottakat” (adott esetben: jogtalanul lettem előállítva).

Ugyancsak fontos a kérelmek és petíciók rovat. Itt javasolt kérni, hogy ismertessék meg önt a közigazgatási szabálysértési eljárás anyagaival, idézzék be az ön igazát alátámasztó tanúkat. Indítványozhatja azt is, hogy engedélyezzék a sajtó jelenlétét az eljárás lefolytatásakor, valamint kérheti az eljárás elhalasztását egy önnek megfelelő időpontra.

A jegyzőkönyvben érdemes rögzíteni, hogy amennyiben előállították, az hol és pontosan mikor történt, így a rendőrség utóbb nem tagadhatja le akár az előállítás tényét, akár azt, hogy arra hol és mikor került sor.

hk