Szavcsenko ismét rács mögött

2018. március 28., 10:30 , 897. szám

Szavcsenko ismét rács mögé került, az újságírók és a politikusok hovatovább a legártatlanabb történések mögött is választási előkészületeket sejtenek, így eseménydúsnak mondható hetet tudhat maga mögött az ukrán nagypolitika.

Az elmúlt napok meghatározó eseménye kétségkívül Nagyija Szavcsenko képviselő mentelmi jogának felfüggesztése volt a parlamentben múlt csütörtökön. A katonaként két éve orosz fogságból szabadult képviselőnő büntetőjogi felelősségre vonását a 450 fős ukrán törvényhozás 291 tagja támogatta. 277 képviselő szavazta meg őrizetbe vételének, 268 pedig letartóztatásba helyezésének engedélyezését.

Az indítványokat előterjesztő Jurij Lucenko főügyész a plenáris ülésen kijelentette: a képviselőnő Volodimir Rubannal, a Tisztikar elnevezésű, állítólagosan a Moszkva által támogatott kelet-ukrajnai szakadárok fogságába esettek kiszabadításával foglalkozó civil szervezet nemrég őrizetbe vett vezetőjével közösen tervelt ki az államrend megdöntésére irányuló terrortámadásokat. A főügyész szavai szerint azt tervezték, hogy aknavetővel tüzet nyitnak a törvényhozás és a kormány épületének is helyt adó kormánynegyedre a fővárosban lévő Truhanov-szigetről, vagy a Dnyeper folyóról, egy uszályról. Lucenko az ülésen titkosszolgálati eszközökkel rögzített hang- és videofelvételeket mutatott be a vád alátámasztására. Kijelentette, hogy azok a katonatisztek, akikkel Szavcsenko és Ruban tárgyalt terveikről, együttműködést színleltek, majd jelentették az Ukrán Biztonsági Szolgálatnak (SZBU) a készülő terrortámadást. Képviselői kérdésekre válaszolva a főügyész kijelentette: nem támogatja, hogy Szavcsenkót minősítsék mentálisan betegnek.

A képviselőnő beszédében leszögezte, hogy önként nem mond le sem a mandátumáról, sem az elnöktől kapott Ukrajna Hőse kitüntetésről. A honatyák közül a sajtóban többen is komolytalannak nevezték a Szavcsenko-féle összeesküvési terveket, néhányan legfeljebb a törvénytelen fegyvervásárlás miatt tartották elmarasztalhatónak képviselőtársukat, azért a mentelmi jog megvonásáról döntő parlamenti ülésen felszólalók közül senki nem vette őt védelmébe.

A képviselőnőt még aznap előállította az SZBU terrortámadás előkészítésének gyanújával, majd másnap a bíróság elrendelte előzetes letartóztatásba helyezését. Szavcsenko már-már rutinosan, ahogyan oroszországi fogsága idején tette nem egy alkalommal, ukrán címeres pólóban jelent meg a bíróság előtt, később bejelentette, éhségsztrájkba kezd.

Elemzők egy része politikai indíttatásúnak tartja az eljárást. Érvelésük szerint egyfelől az elnök- és kormánypárti oldal a híres-hírhedt katonanő elítélésével is bizonyíthatja, hogy sikeresen és kérlelhetetlenül harcol az ország ellenségeivel, másfelől az ellenzék is hasznot húzhat abból, ha a vizsgálat és a per elhúzódik, miáltal a közvélemény egy részének szemében még mindig népszerű képviselőnő ismét nemzeti hőssé válik, ezúttal mint a hatósági önkény áldozata.

Utólag az egyik hírportál arra is felhívta a figyelmet, hogy az ellenzéki Batykivscsina párt vezére, Julija Timosenko, aki jelenleg magabiztosan vezeti az elnökjelöltek népszerűségi rangsorát a KMISZ felmérésében, nem szavazott Szavcsenko mentelmi jogának megvonására a törvényhozásban, holott a volt katonanő éppen a Batykivscsina listáján jutott parlamenti mandátumhoz a legutóbbi választásokon. Az élénkebb fantáziájú olvasók ebből a hírből könnyen levonhatták a következtetést, hogy a Batykivscsinának esetleg ismét tervei lehetnek a fogollyal. Sokat levon azonban az újságírók igyekezetéből, ha beigazolódik, amit mások állítanak, hogy Julija Timosenko a szavazás napján nem is tartózkodott a fővárosban, így nem is szavazhatott.

Annyi bizonyos, hogy alig egy évvel az elnökválasztás előtt a napi történéseket egyre inkább áthatja a politika. Petro Porosenko hivatalban lévő elnök például egy vidéki útján mondott beszédében kijelentette, hogy szándékában áll kezdeményezni Ukrajna alkotmányának módosítását annak érdekében, hogy megszilárdítsa az ország európai és euroatlanti integrációs törekvéseit. Egyesek szerint a hivatalban lévő elnök ezzel értésre adta, hogy mely témákra kívánja építeni a választási kampányát. Mindjárt dicsérték is a témaválasztást, rámutatva, hogy az ígéretek végrehajtása nem igényel különösebb költségvetési ráfordítást, s elnökként hatalmában áll eljárni az ügyben. További pluszpont, hogy nyíltan fellépni az elképzelés ellen viszonyaink ismeretében legfeljebb az úgynevezett oroszbarát hátterű erők merhetnek.

Mások viszont egyre kétségesebbnek tartják, hogy a regnáló elnöknek pusztán európai jelszavakkal sikerülhet megnyernie a választásokat. Nem elég, hogy a kormányzat és a gazdaság teljesítménye a lakosság döntő hányadának szemében enyhén szólva sem kielégítő, hovatovább az európai irányultság vonatkozásában is kétségek merülnek fel – mutatnak rá. Az utóbbi  véleményt látszik alátámasztani, hogy bár a nyugati partnerek hosszú ideje és nyomatékosan kérték, a képviselők nem voltak hajlandók eltörölni múlt héten azt a jogszabályi rendelkezést, amely jelenleg a kormányzati és önkormányzati tisztviselők széles köre mellett a nem kormányzati korrupcióellenes szervezetek vezetőit is vagyonbevallásra kötelezi.

(pravda.com.ua/unian.ua/MTI/ntk)