A magyar kormány a NATO Ukrajna-politikájának felülvizsgálatát kezdeményezte

A magyar kormány új Ukrajna-politikát kezdeményezett az Észak-atlanti Szerződés Szervezeténél (NATO) a kárpátaljai magyar kisebbség védelmében. Lengyelország közvetíteni szeretne a konfliktusban, amelyből a NATO szeretne inkább kimaradni.

A magyar kormánynak múlt héten a Szövetség főtitkárához és a tagországokhoz eljuttatott, az MTI által ismertetett memoranduma szerint a NATO, az EU, az IMF, a Világbank és számos állam részéről nyújtott soha nem látott politikai és pénzügyi támogatás ellenére az ukrán kormányból hiányzik a politikai akarat és kapacitás a nemzetközi adományozók által megkövetelt alapvető, az ország gazdasági, politikai és társadalmi rendszerének átalakítását célzó reformprogramok végrehajtásához.

Budapest úgy látja, a fejlődés hiánya kulcsfontosságú reformterületeken és a kisebbségi jogokat érő folyamatos támadások az állam részéről az instabilitás veszélyes szintjéhez vezettek. Ezért – mint kiemelték – „Ukrajna biztonsági kihívást jelent szomszédai számára, beleértve Magyarországot is”.

A dokumentum kitér arra is: a magyar kormány következetesen jelezte aggodalmait az ukrán oktatási törvény 7. cikkelyével kapcsolatban, amely súlyosan korlátozza a kisebbségi nyelvhasználatot az oktatás terén. Ukrajna viszont mostanáig sem folytatta le a szükséges konzultációkat a nemzetiségi kisebbségek képviselőivel, emellett az ukrán kormány nem volt nyitott Magyarország megoldási javaslatára. „Az ígéretek ellenére, az ukrán kormány azonnali hatállyal megkezdte a diszkriminatív szabályozás végrehajtását” – szögezi le a memorandum.

A magyar kormány felhívja a figyelmet, hogy a NATO jelenlegi Ukrajna-politikája sem hozta meg az elvárt eredményeket. Ennek kapcsán felidézték Kijev azon döntését, hogy katonai csapatokat vezényel a NATO-határhoz, azután, hogy évekkel ezelőtt kivonult a területről. Mindez azt jelzi: „Ukrajna nem képes teljesíteni kötelezettségeit a különböző nemzetközi szervezetekben” – fogalmaznak.

Budapest szerint a NATO integrációs folyamatának fenntartása érdekében elengedhetetlen, hogy Ukrajna teljesítse a Szövetséggel szemben az éves nemzeti programban vállalt kötelezettségeit, köztük a kisebbségi jogok védelmét. Az ukrán törvényhozók által elfogadott vagy elfogadandó egyes törvények közvetlenül sértik a NATO tagországaihoz tartozó polgárok és kisebbségi csoportok jogait és érdekeit – teszik hozzá a magyar fővárosban.

Ezért Budapest azt javasolja: az ukrán kormány biztosítsa, hogy a NATO tagországaihoz tartozó kisebbségi csoportok mentesüljenek a nemzeti kisebbségek jogainak korlátozására vonatkozó törvények végrehajtása alól. Bár – mint megjegyzik a dokumentum szerzői – ez a megoldás nem felel meg a megkülönböztetés-mentesség követelményének, ugyanakkor lehetőséget nyújt arra, hogy Ukrajna a NATO-integráció útján maradjon.

Bár Kijev nem reagált érdemben a magyar felvetésre, a kormányhoz közeli sajtó írásaiból egyértelműen kitűnik, hogy az ukrán álláspont nem változott a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás szabályozását és az ukrán–magyar konfliktus kezelését illetően.

Az Ukrajinszka Pravda összeállításában rámutat, hogy a magyarországi parlamenti választásokat követően sem változott a budapesti politika Ukrajnát illetően, sőt a posztját megőrző Szijjártó Péter magyar külgazdasági és külügyminiszter most „támadásba lendült”.

Az európai ügyekben egyébként jól értesült Jevropejszka Pravda múlt héten csak egy névtelen NATO-tisztviselő szájába tudta adni a Kijev számára fontos üzenetet, miszerint a Szövetségben nincs napirenden a jelenlegi, Ukrajna támogatására irányuló politika módosítása. Ily módon – legalábbis a közeljövőben, rövidtávon – az új magyar kezdeményezés nem jelent veszélyt Ukrajnára – állapítja meg a portál.

Kedden, nem sokkal lapzártánk előtt Szijjártó Péter külügyminiszter találkozott ukrán kollégájával, Pavlo Klimkinnel New Yorkban, ahol az ENSZ Biztonsági Tanácsa az ukrajnai helyzetről tárgyalt. Az MTI tudósítása szerint magyar külügyek irányítója a találkozón újabb kezdeményezéssel állt elő: Magyarország azt javasolja az ukrán kormánynak, hogy hozzanak létre egy olyan kormányközi munkacsoportot a külügyi és oktatási tárcák, valamint a magyar kisebbség képviselőinek részvételével, amelynek feladata a Velencei Bizottság által Ukrajna számára megszabott feladatok végrehajtásának felügyelete lenne. A Velencei Bizottság ugyanis előírta, hogy a nemzeti kisebbségekkel egyeztetni kell és tartózkodni a már megszerzett jogok csorbításától – emlékeztetett.

Szijjártó Péter kitért rá: a magyar kormány mindig is nyitott volt a tárgyalásokra, ezt mutatja az is, hogy kedden nem Kijevben vagy Budapesten, hanem sok ezer kilométerrel távolabb, New Yorkban találkozik ukrán kollégájával. Hozzátette: a kárpátaljai magyar nemzeti közösség is mindig nyitott volt a tárgyalásokra, „a fair, tisztességes, valóban a tárgyra irányuló” egyeztetésre.

Vasárnap a lengyel külügyek irányítója is megszólalt az ukrán–magyar konfliktus okán.

„Ez családon belüli vita. Tanulmányozni kell a problémát, és olyan megoldást találni, amely minden kétséget eloszlat. Lehetséges, hogy célszerű volna bevonni egy segítő harmadik felet, például a NATO főtitkárát. Úgy gondolom, ő rendelkezik bizonyos eszközökkel a probléma megoldásához” – vélte Jacek Chaputowich, akit a Jevropejszka Pravda idézett.

A jelek szerint azonban a NATO nem kíván belefolyni a Budapest és Kijev közötti vitába – amint a Szövetség tagországainak többsége sem. Jens Stoltenberg főtitkár a szervezet parlamenti közgyűlésének hétfői varsói ülésén ismételten csak a reményét fejezte ki, hogy Kijev és Budapest a lehető leghamarabb megoldja ezt a problémát.

(zzz)