„A jövőt magyar nyelven írjuk!”

XXVI. Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem Felsőszinevéren

Történelmi küldetés, hogy a kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek, az őket törekvéseikben támogató anyaországi kormányzat, a civil szervezetek egy olyan stratégiát dolgozzanak ki, amely hatékony lehet a kárpátaljai magyarság megmaradásáért folytatott harcban – jelentette ki Barta József, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) és a Kárpátaljai Megyei Tanács alelnöke az ökörmezői járási Felsőszinevéren, ahol idén huszonhatodik alkalommal rendezték meg a Kárpátaljai Nyári Szabadegyetemet.

A Kisebbségekért – Pro Minoritate Alapítvány és a KMKSZ által szervezett, idén „A jövőt magyar nyelven írjuk!” mottóval július 5–8. között megrendezett esemény egyik legnagyobb érdeklődéssel várt programja a határon túli magyarság és a magyar kormányzat képviselői­nek részvételével megrendezett nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetés volt.

Barta József előadásában egyebek mellett rámutatott, hogy a kárpátaljai magyarság és érdekvédelmi szervezetei egyre gyanúsabbakká válnak az ukrán kormányzat szemében, mivel tenni akarnak közösségük biztonságáért, boldogulásáért. A KMKSZ alelnöke hangsúlyozta, magyarságunk sokak meglepetésére kész volt fellépni jogai védelmében, akár konfrontálódni is ennek érdekében a kormányzattal. Rámutatott: Ukrajnában a kárpátaljai magyarság emelte fel a leghatározottabban hangját az oktatási törvény nyelvi rendelkezései ellen. A magyar kormány közösségünk mögé állt ebben a küzdelemben, amit rossz néven vesz az ukrán vezetés – jelezte az előadó.

Az alelnök kitért arra is, hogy az anyaországi támogatásoknak köszönhetően sikerült megfékezni az emigrációt, sőt százas nagyságrendben vannak már azok az eddig külföldön munkát vállaló kárpátaljai magyarok, akik hazatérnek, ismét egyre többen képzelik el a jövőjüket a szülőföldjükön.

Szilágyi Péter, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkára elmondta, hogy munkájuk során napi kapcsolatban állnak a határon túli magyar közösségek képviselőivel, jó viszony alakult ki a diaszpóra szervezeteivel is. A helyettes államtitkár elismeréssel szólt a Minority SafePack akció sikeréről. Egyben jelezte, hogy a FUEN jövőre, az európai parlamenti választások után megalakuló új Európai Bizottságnak szándékozik benyújtani a több mint egymillió aláírással alátámasztott, az európai kisebbségek helyzetének jogi rendezését célzó kezdeményezést. A helyettes államtitkár szólt arról is, hogy az elmúlt nyolc évben nagyságrendekkel sikerült növelni a határon túli magyarok anyaországi kormányzati támogatását. A kormányzati politika három fő célja az identitás, a családok és a szülőföldön maradás támogatása – hangsúlyozta.

Zsigmond Barna Pál parlamenti képviselő, az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás Bizottságának tagja a visszahonosítást és a határon túli magyarság támogatásának új rendszerét nevezte az elmúlt nyolc esztendő legnagyobb sikerének a nemzetpolitika terén. A honatya a magyar egység kifejeződéseként értékelte a tavaszi magyarországi parlamenti választásokat, ahol a határon túli szavazók 96 százaléka a Fidesz–KDNP-koalícióra adta voksát.

A magyar–ukrán viszony a NATO-csúcs előtt címmel rendezett kerekasztal-beszélgetésen Sztáray Péter, Magyarország brüsszeli NATO-nagykövete emlékeztetett, Magyarország azért „vitte el” a NATO-ba az ukrajnai oktatási törvény, a kárpátaljai magyarság ügyét, mert ez nem a kétoldalú ukrán–magyar kapcsolatok kérdése, Ukrajna nemzetközi kötelezettségeinek, illetve saját alkotmányának betartásáról van szó. Magyarországnak korlátozott eszközei vannak arra, hogy befolyásolja az ukrán álláspontot, ezért a nemzetközi fórumokon is mindent megteszünk azért, hogy megpróbáljuk az ukrán felet jobb belátásra téríteni – tette hozzá.

Németh Zsolt, az Ország­gyűlés Külügyi Bizottságának elnöke előadásában jelezte, az ukrán–magyar viszonyban kis híján egy éve feszültséget okozó oktatási törvény nemcsak az oktatásról szól, hanem az ukrán demokrácia minőségéről is, és az, hogy miként menedzseli Magyarország ezt a konfliktust, a többi Kárpát-medencei magyar közösségre is hatással lehet, sőt geopolitikai vonatkozása van.

Németh Zsolt megerősítette, Magyarország 1991, tehát a kezdetek óta érdekelt Ukrajna szuverenitásában, stabilitásában és területi integritásában, s ebben nincs változás. Célunk, hogy a nemzeti kérdés ne elválassza, hanem összekösse Ukrajnát és Magyarországot – tette hozzá.

Brenzovics László parlamenti képviselő, a KMKSZ elnöke jelezte, az oktatási törvény körül kialakult helyzet egy folyamat csúcspontja. Rámutatott, hogy 2014 óta szakadatlanul nőtt a feszültség a két ország között, ám ezt a feszültséget nem a magyarok generálták. Ukrajnában bújtatott alkotmánymódosítás folyik, egymást érik a kisebbségek jogait szűkítő jogszabályok és törvénytervezetek, amelyek közül az oktatási törvény a legjelentősebb hatású, hangsúlyozta  az elnök ezzel kapcsolatban.

A jelenről szólva a KMKSZ elnöke elmondta, hogy az ukrán parlament elé került az a kormány által előterjesztett módosító indítvány, amely az oktatási törvény záró rendelkezéseinek kiigazításával a jogszabály 2023-ig tartó fokozatos bevezetését indítványozza.

„Ez számunkra nem elegendő – szögezte le Brenzovics László. – Mi azt kértük a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban, hogy tolják ki a törvény bevezetését a nemzeti kisebbségek vonatkozásában öt évvel, mely idő alatt közösen munkáljunk ki egy olyan törvénymódosítást, amely megfelel az ukrán alkotmánynak, Ukrajna nemzetközi kötelezettségvállalásainak, az ukrajnai kisebbségek elvárásainak, és biztosítja, hogy az ukrajnai kisebbségek a megfelelő szinten el tudják sajátítani az államnyelvet.”

Az ukrán parlament képviselője jelezte, múlt szerdán a Legfelső Tanács emberi jogi és nemzetiségi bizottsága javasolta, hogy a kormány törvénytervezetét fogadják el első olvasatban, s egyben tegyék lehetővé, hogy ahhoz módosító indítványokat nyújthassanak be a honatyák, miáltal lehetőség nyílna az oktatási törvény módosítására annak érdekében, hogy a jogszabály az ország alkotmányának, nemzetközi kötelezettségvállalásainak, illetve a kisebbségek igényeinek is megfeleljen. A legutóbbi fejlemények tükrében ugyanakkor Brenzovics László úgy vélte, a mindinkább elmélyülő belpolitikai válság rá fogja nyomni bélyegét a választásokig hátralévő időszakra, s rendkívül csekélynek ítélte annak esélyét, hogy a parlament határozzon ebben a kárpátaljai magyarság számára igen fontos kérdésben.

A határ menti és határon átívelő együttműködésről rendezett fórumon Hennagyij Moszkal kárpátaljai kormányzó elismerte, hogy sok a probléma ezen a területen, egyértelművé tette azonban azt is, hogy őt „a kijevi vezetés álláspontjánál, Klimkin külügyminiszter és Hrinevics oktatási miniszter vitáinál” jobban érdekli Kárpátalja megye. Mint fogalmazott, mi mindig megtaláltuk a közös hangot (Magyarországgal). „Nem vettünk, nem veszünk és nem fogunk részt venni ebben a konfliktusban” – utalt a kormányzó Budapest és Kijev megromlott viszonyára. Egyben reményének adott hangot, hogy megmarad a Magyarország és Kárpátalja közötti jó kapcsolat, sőt tovább erősödik az újabb befektetési projektek megvalósulása által.

Tilki Attila, a Fidesz–Magyar Polgári Szövetség ország­gyűlési képviselője hangsúlyozta: „Csak akkor érhetünk el eredményt, ha állhatatosan, közösen próbálunk sikereket elérni.” Partnerek vagyunk az együttgondolkodásban – tette hozzá a képviselő.

A kárpátaljai és erdélyi magyar oktatás helyzetét boncolgató beszélgetésen Orosz Ildikó, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség (KMPSZ) és a Kárpátaljai Megyei Tanács oktatási bizottságának elnöke a tavaly szeptemberben elfogadott új ukrán oktatási törvénnyel kapcsolatban elmondta, hogy az házszabályellenesen lett elfogadva, továbbá nem vették figyelembe 64 ezer kárpátaljai szülő és pedagógus tiltakozó aláírását, amint a magyar szervezetek egységes fellépését is figyelmen kívül hagyták. Az oktatási törvény felrúgta azt a társadalmi szerződést, amit az ukrán állam kötött a kisebbségekkel Ukrajna függetlenné válásának folyamatában – jelezte az előadó. Az ukrán kormány ezzel egyoldalúan felmondta a szomszédos országokkal, Magyarországgal, Romániával és Moldovával kötött alapszerződéseket is, és az egészet úgy igyekeznek beállítani, mintha mindezt a kisebbségek érdekében tennék, hogy azok jobban elsajátíthassák az államnyelvet.

Orosz Ildikó szerint az elmúlt időszakban folytatott egyeztetéseknek egyelőre nem látni az eredményét, inkább iszapbirkózás zajlott eddig. Eközben az ukrán kormányzat a magyar szervezeteknek a kollektív jogaink védelmében folytatott küzdelmét szeparatizmusként állítja be. Mint a KMPSZ elnöke ironikusan megjegyezte: „Kárpátalján nincs szeparatizmus, pedig Kijevben nagy igény lenne rá.”

Sterr Attila, a Kárpátaljai Megyei Oktatási és Tudományos Főosztály megbízott vezetője a megyei nemzetiségi oktatás struktúráját vázolta. Jelenleg 118 nemzetiségi nyelven is oktató iskola működik Kárpátalján 20,5 ezer tanulóval, közülük 16 300 a magyar nyelven tanuló diák, tudhattuk meg. A megyei oktatási vezető elmondta még, hogy lesújtóak voltak idén az ukrán nyelvből és irodalomból rendezett külső független értékelés (ZNO) eredményei.

A magyarellenes megnyilvánulások a Kárpát-medencében, kisebbségvédelem az Európai Parlamentben címmel megrendezett fórum résztvevői többek között arra keresték a választ, hogy milyen lehetőségeink vannak az EU-ban a kisebbségvédelem terén. Bocskor Andrea európai parlamenti képviselő szerint az EU az értékek és az érdekek uniója, ahol a demokrácia, a szabadság értékeivel valamennyien egyetértenek, de ezeket sajátos módon értelmezik.

„Magyarországnak olyan alapértékbeli gondokat rónak fel, amelyek nem léteznek. Viszont ha a nyugat-európai érdekek úgy kívánják, ezeket a kritikákat az érdekek mentén fogalmazzák meg. Itt jön az, amikor az érdek felülírja az értéket. A kisebbségek esetében szintén ez a két kulcsfogalom játssza a főszerepet” – jegyezte meg a képviselő, hozzátéve, a kis lépéseknek is örülnek brüsszeli munkájuk során.

Az oktatási törvény kapcsán Bocskor Andrea elmondta, nehéz volt megértetni képviselőtársaival, hogy nem orosz bérencek, amikor a kárpátaljai magyar oktatás mellett emelnek szót magyar képviselőtársaival. A pozitívumok között említette, hogy sikerült erős támogatót találni Antonio Tajani EP-elnök személyében, aki olaszként ismeri a dél-tiroli példát. Fontos, hogy minden záródokumentumba bekerül a kisebbségi jogok védelmének szükségessége – tette hozzá.

Darcsi Karolina, a KMKSZ politikai és kommunikációs titkára, a Lehoczky Tivadar Társadalomtudományi Kutatóközpont munkatársa arról beszélt, hogy ebben a nyomasztó és ellenséges légkörben mit tehet a KMKSZ a kommunikáció terén nagyon erős Ukrajnában.

„Van egy megerősödött magyarellenes hangulat, ami egy több éve tartó lejárató és gyűlöletkeltő ukrán médiakampány eredménye. Az ukrajnai sajtóban központi témává váltak a kárpátaljai magyarok, akiket ukránul nem beszélő, már-már analfabéta szeparatistáknak állítanak be. Az ukrán médiában szinte kizárólagosan negatív tartalmú írások jelennek meg a »magyar származású ukránokról«. Hamis és megalapozatlan elméletekkel és vádakkal támadják a magyar közösséget, a magyar intézményeket és szervezeteket, a közösség vezetőit.”

Korábban a nemzeti kisebbségek jogai törvénybe voltak foglalva, bár nem mindig tartották be azokat. Most viszont alkotmányellenes döntéseket hoznak, és a magyarellenesség odáig fajult, hogy focistákat és traktoristákat neveznek szeparatistáknak – jelezte az előadó a magyarságot ért legutóbbi vádakra utalva.

A KMKSZ politikai és kommunikációs titkára elmondta, kigyűjtötték, és egy angol–ukrán–magyar nyelvű kiadványban közzétették a 2014 óta tapasztalt magyarellenes incidenseket. A kiadványból megtudhatjuk, hogy 2014 – a legutóbbi Majdan – és 2018 áprilisa között 182 magyarellenes megnyilvánulást jegyeztek fel. „Ebből nyilvánvalóvá válik, hogy a magyarságunkkal szemben folytatott ukrán állampolitika céltudatos és következetes módon magyar közösségünk asszimilációjára és ellehetetlenítésére törekszik” – mondta el Darcsi Karolina.

A Kárpátaljai Nyári Szabadegyetem keretében az említettek mellett olyan aktuális témák is terítékre kerültek, mint a magyar nyelvű elektronikus média helyzete, a nemzetpolitika jegyében folytatott gazdaságpolitika, vagy a fiatalok jövőképe és szerepük a közéletben.

A szinevéri rendezvényt idén is gazdag kulturális program fűszerezte. A résztvevőknek Pál István Szalonna és Bandája adott koncertet, amit táncház követett. A beregszászi Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház bemutatta RH+ Remete és a hatujjú című előadását, valamint levetítették a Nagy Zoltán Mihály azonos című műve alapján forgatott A Sátán fattya című filmet, amit közönségtalálkozó követett a film rendezőjével és szereplőivel.

(Báder Alexandra, Badó Zsolt, Rehó Viktória, ntk)