Nyolc év – 341 ezer pályázat

„KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány

Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy a „KMKSZ” Jótékonysági Alapítvány az elmúlt években fogalommá vált Kárpátalján. Mondhatják a szkeptikusok, hogy nem nehéz más pénzét osztogatni, a valóságban minden érintett számára embert próbáló feladat és felelősség éveken keresztül működtetni az ukrajnai viszonyok között egy olyan nem állami támogatási rendszert, amelytől nagyban függ a kárpátaljai magyar közösség fennmaradása. Ráadásul ebben a munkában nem szabad hibázni, hiszen egyfelől emberek boldogulása múlhat rajta, másfelől befolyásolhatja a kárpátaljai magyarság és érdekvédelmi szervezete, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) megítélését. Az Alapítvány munkájáról és a tervekről Gulácsy Géza igazgatóval, a KMKSZ alelnökével beszélgettünk.

– Milyen évet zár az Alapítvány?

– Röviden összefoglalva elmondhatjuk, hogy Alapítványunk az idei esztendőben mintegy húsz állandó és több mint száz bedolgozó munkatársával végezte tevékenységét, amit ezúton is köszönök nekik. Ennek eredményeképpen tíz pályázati kategóriában összességében több mint 40 ezer pályázatot fogadtunk be. Kárpátalján 2018-ban 21,8 ezer oktatási-nevelési, 8,3 ezer gyermekétkeztetési, 5,4 ezer oktatási dolgozói, 2,5 ezer egészségügyi dolgozói, 1,4 ezer kapcsolattartási s közel ezer más támogatási kérelmet nyújtottak be.

Jelentősebb növekedés az előző évhez képest az oktatási-nevelési és gyermekétkeztetési pályázatok területén, valamint a színészek-előadóművészek kategóriában mutatkozott. Számottevően, majdnem negyedére csökkent viszont a vízumtámogatást igénylők száma. (Az egyes támogatási kategóriák részletesebb adatait az Alapítvány honlapján találhatják meg az érdeklődők – http://www.kmkszalap.org).

Alapítványunk egyébként elsősorban a Bethlen Gábor Alapkezelő megbízásából 2010-től, azaz nyolc esztendeje végzi tevékenységét. Az első hat év statisztikai eredményeit egy külön kiadványban is összefoglaltuk. Egyik járulékos eredménye az Alapítvány tevékenységének, hogy elkészült a kárpátaljai magyarul beszélő egészségügyi dolgozók katasztere, amely szintén külön kiadványként jelent meg. Elkészítésébe bevontuk a Kárpátaljai Magyar Egészségügyi Dolgozók Társaságát is.

Működésünk nyolc éve alatt több mint 341 ezer pályázatot fogadtunk be, ami több mint 1,7 millió lapnyi dokumentum feldolgozását is jelenti egyebek mellett.

– Miként reagálnak a kárpátaljai magyar emberek arra, hogy Magyarország támogatásban részesíti őket?

– Véleményem szerint a magyar emberek alapvetően hálásak azért a támogatásért, amelyben a magyar állam részesíti őket, tudják, hogy számíthatnak Magyarország segítségére. Ahogyan az persze lenni szokott, mindig vannak elégedetlenek. Bár rengetegféle támogatás érkezik Kárpátaljára, mindenki nem részesülhet belőlük. Nyilvánvaló, hogy az anyaország a nemzetpolitikai szempontból fontos kategóriákat támogatja elsősorban, hiszen ők a nemzetrész megmaradásában alapvető szerepet játszanak. Mindemellett a támogatottak köre az elmúlt évek során Magyarország javuló gazdasági teljesítményéből fakadóan folyamatosan bővülhetett, s reményeink szerint tovább bővül majd a jövőben is.

– Milyen a megítélése az Alapítvány pályázatokat lebonyolító irodarendszerének, amely egész Kárpátalját átfogja, s amellyel az emberek közvetlenül érintkeznek nap mint nap?

– Nehéz erre válaszolni, hiszen azok, akik rendben megkapják a támogatást, s ezek vannak túlnyomó többségben, általában nem hallatják a hangjukat. Azok viszont, akiknek valamilyen okból elutasították a pályázatát, vagy akik nem tartoznak egyik támogatott kategóriába sem, annál inkább. Ezzel kapcsolatban elmondhatjuk, hogy Alapítványunk 2010-es indulásakor négy pályázati rendszert bonyolított, jelenleg viszont tíz, jövőre már tizenegy különböző rendszerünk működik majd. Ezzel együtt az elutasított pályázatok aránya ebben az évben – az előző évekhez hasonlóan – nem éri el az 1%-ot. Szeretnénk, ha mindenki megértené, hogy a pályázati felhívásokban meghirdetett kritériumok betartása számunkra kötelező.

Ugyancsak gyakori kérdés, hogy miért kell levonnunk az adókat, miért nem kaphatják meg a jogosultak a teljes támogatási összeget. Meg kell értenünk, hogy ekkora volumenű támogatást, amelynek összege a múlt évben is meghaladta az 1,8 milliárd forintot, csak törvényes keretek között lehet kezelni, lebonyolítani. Nem engedhető meg, hogy akár az Alapítványt, akár a támogatottakat bármiféle hátrány érje az ukrajnai jogszabályoknak való meg nem felelés következtében, ami a jelenlegi politikai helyzetben különös súllyal esik latba.

– Tekintettel az Egán Ede Kárpátaljai Gazdaságfejlesztési Központot ért közelmúltbeli támadásra, felmerül a kérdés: milyen a viszonyuk az ukrán hatóságokkal?

– Bár nem mondhatjuk, hogy a hatóságok nem „érdeklődnek” a munkánk iránt, olyan támadások, mint az Egán Edé-seket, egyelőre nem értek bennünket. Természetesen a mi működésünk, ahogyan az övék is, teljesen szabályos, s teljes egészében megfelel az ukrán törvényeknek. Mi sem bizonyítja ezt jobban, mint hogy a különböző támogatások után a tavalyi évben mintegy huszonegymillió hrivnya adót fizettünk be az ukrán államnak.

Itt kell megemlítenem, hogy a pályázati eljárás, a korábbiakhoz hasonlóan, minden részében ingyenes, s a jövőben is az lesz.

– Mit tervez Alapítványuk, illetve a magyar állam jövőre, esetleg hosszabb távon?

– Természetesen az anyaország határozza meg, hogy ki és milyen támogatást kapjon. A mi szerepünk ebben a folyamatban annyi, hogy érzékelve a helyi igényeket, javaslatokat terjesszünk elő a támogatandó kategóriákról, a támogatások differenciálásáról és a támogatási rendszerek egészével kapcsolatban, illetve lebonyolítjuk a pályázatokat a kiírt pályázati feltételeknek megfelelően.

Reményeink és az ígéretek szerint a támogatási rendszerek jövőre is működni fognak, mi több, kibővítve néhány újabb kategóriával s megemelt támogatási összeggel.

Alapvető változásként kiemelném, hogy jövőre a támogatásba bevonják a nyugdíjas pedagógusokat, orvosokat, nővéreket, művelődésszervezőket, könyvtárosokat, művészeti iskolai pedagógusokat. Bekerülnek a támogatottak körébe a közgyűjteményi dolgozók is.

Az egyes kategóriáknak jövőre nyújtandó támogatás konkrét összegéről még nem született végleges döntés, azonban elmondható, hogy a vonatkozó kormányhatározat megnyitotta az utat azok jelentős emelése előtt. Átlagosan mintegy 1,76-szoros emelkedésre lehet számítani. Az egészségügyi dolgozók tekintetében ez a szorzó némileg nagyobb lesz, mivel ebben a kategóriában eddig még nem történt emelés. Természetesen a nagyobb támogatási összegek nagyobb adót is jelentenek, amit az Alapítvány köteles befizetni a támogatott személyek után.

Kísérleti jelleggel elindul egy új pályázati rendszer is, amely a magyarlakta vidékek digitális felzárkóztatását kívánja támogatni. A pályázati rendszer célja, hogy olyan támogatást nyújtson a családoknak, amelyből megvalósítható az optikai kábelhez való csatlakozás, illetve az internet-előfizetés. Nem titkolt célunk, hogy ezzel többek között a digitális hálózatok magyarlakta vidékeken történő kiépítését, illetve a TV21 Ungvár csatorna vételi lehetőségeinek bővülését is elősegítsük. Erről a pályázati lehetőségről a későbbiekben részletesen is tájékoztatni fogjuk a Kárpátalja olvasóit.

hk