Human Rights Watch: Ukrajnában továbbra is korlátozzák az emberi jogokat
Tavaly folytatódott az emberi jogok és szabadságok korlátozása Ukrajnában – derül ki a Human Rights Watch (HRW) nemzetközi jogvédő szervezet minap közzétett 2019. évi jelentéséből, amelynek Ukrajnára vonatkozó megállapításait az Ukrajinszka Pravda ismertette. Az immár 29. alkalommal közzétett jelentés 674 oldalán a szervezet több mint 100 országra vonatkozóan vázolja az emberi jogok általános helyzetét.
Ukrajnával kapcsolatban a jelentés egyebek mellett megállapítja, hogy a Donyec-medencei fegyveres konfliktus ötödik évében változatlanul büntetlenek maradnak a háborúval összefüggő visszaélések.
„A kormány további lépéseket tett a véleménynyilvánítás és az egyesülés szabadságának korlátozására. A radikális csoportok részéről megnyilvánuló erőszak veszélyezteti a nemzeti kisebbségekhez, LGBT-hez tartozókat, az aktivistákat és az újságírókat” – áll a jelentésben.
A HRW rámutat arra is, hogy a megszállt Krímen az orosz hatóságok folytatták az ukrán aktivisták és a krími tatárok üldözését.
A jelentés megemlíti, hogy az EBESZ adatai szerint 2018-ban a Donyec-medencében legalább 212 civil sebesült meg, főként a tüzérségi támadások következtében.
A dokumentumból kitűnik, hogy a kormányzat továbbra is alkalmazta azt a diszkriminatív szabályozást, amely megköveteli a szakadár fegyveresek által ellenőrzött kelet-ukrajnai területeken élő nyugdíjasoktól, hogy a nyugdíjuk felvételéhez regisztrálják magukat belföldi menekültekként, és szerezzenek lakhelybejelentést a kormány által ellenőrzött területen.
„A szabályok megtiltják nekik, hogy egyhuzamban 60 napnál hosszabb ideig tartózkodjanak a fegyveres csoportok által ellenőrzött területen, mert a nyugdíjuk folyósításának leállítását kockáztatják” – írja a HRW.
A jelentés írói emlékeztetnek, az ukrán bíróságok két esetben is diszkriminatívnak minősítettek néhány, a nyugdíjfolyósítást szabályozó rendelkezést, kötelezték a hatóságokat, hogy szüntessék be a nyugdíjakhoz való hozzáférés korlátozását, ám a kormányzat figyelmen kívül hagyta ezeket a határozatokat.
A jogvédők rámutatnak arra is, hogy az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) továbbra is tagadja, hogy 2014–2016 között 18 polgári személyt tartottak volna fogva titokban harkivi titkos fogdájukban. Ezenkívül felderítetlenek maradtak a 2014-ben a Majdanon történtekkel, illetve az odesszai zavargásokkal kapcsolatos bűncselekmények, „a bűnüldöző szervek az eseményeket követően nem tudták megőrizni a bizonyítékokat és megakadályozni a gyanúsítottak külföldre szökését”.
A Human Rights Watch ugyancsak felrója az ukrán kormányzatnak, hogy korlátozza a szólásszabadságot.
„Az ukrán kormány továbbra is korlátozta a véleménynyilvánítás szabadságát, az információszabadságot és a médiaszabadságot, igyekezvén a kelet-ukrajnai orosz katonai agresszió és az ukránellenes propaganda elleni küzdelem szükségességével indokolni ezt” – áll egyebek mellett a jelentésben.
Felemlíti a dokumentum ezzel kapcsolatban Ruszlan Kocaba újságírónak és Kiril Visinszkijnek, a RIA Novosztyi–Ukrajina vezetőjének eseteit, valamint azt is, amikor a hatóságok hozzáfértek Natalija Szedlecka újságíró telefonjának tartalmához. Megjegyzik ezenkívül, hogy változatlanul hatályban van az a törvény, amely elektronikus vagyonbevallásra kötelezi a korrupcióellenes civil szervezetek tagjait, bár sokan közülük megtagadják a deklaráció benyújtását.
A dokumentum kitér arra is, hogy a hatalom nem folytatott hatékony vizsgálatot a civil aktivisták elleni támadások ügyében, Katerina Handzjuk meggyilkolását hozva fel példának.
„A gyűlöletet és a kirekesztést igazoló csoportok tagjai legalább két tucat erőszakos támadást, fenyegetést vagy megfélemlítést követtek el romák, LGBT-k és jogvédők ellen Ukrajna több városában. A rendőrség az ilyen esetek többségét nem tudta hatékonyan kivizsgálni” – írja a HRW.
Szó van a jelentésben arról is, hogy nehézségekbe ütközik a fájdalomcsillapítókhoz való hozzáférés a rákban és egyéb súlyos megbetegedésben szenvedők számára.
(pravda.com.ua/hk)
