Megújult hagyományok színpadi formában
Az elmúlt héten került bemutatásra Beregszászban az Időfonal című színházi performansz, amely egy divatbemutató és egy színházi előadás ötvözeteként született meg. Az előadás formabontó, műfaji határokat feszegetve ötvözi a múlt hagyományait a jelen kérdésköreivel. A premierre Kövér László házelnök is ellátogatott.
Az esemény megnyitóján Molnár Eleonóra, a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület elnöke köszöntötte az egybegyűlteket. Elmondta: „Ma este egy új műfaj születésének a pillanatait élhetjük meg közösen, egy olyan művészi teljesítmény mutatkozik meg, amely bemutatja magyar nemzetünk múltját, hagyományait, és mindez eszköze annak, hogy a kárpátaljai népművészetnek társadalmi rangot szerezzen” – fogalmazott az elnök. Szerinte az előadásnak a legfontosabb üzente, hogy az értékeink állandóak, de folyamatosan megújulásra kényszerülnek a környezeti hatások miatt, a túlélésért vívott harcban, ami nemcsak értékeinkre, de közösségeinkre is igaz.
Kövér László, a Magyar Országgyűlés elnöke köszöntőjében kiemelte: az Időfonal című előadás a kárpátaljai magyar alkotóerő előtt tiszteleg. A kárpátaljai magyar alkotóerő elpusztíthatatlan, mert hármas szellemi gyökérzetével mélyen fonódik a szülőföldbe, a magyar kultúrába és az európai hagyományokba – emelte ki. A házelnök szerint a modern kori technológiai fejlődés világában a néplélekből fakadó hagyomány biztonságot és életet nyújt. A magyar emberek pedig az életet választják.
A XXI. század az emberi lélekből fakadó önazonosság, az identitás évszázada lesz. Nem azok lesznek a XXI. század győztesei, akiknek erősebbek lesznek a rakétái, hanem akiknek erősebb lesz az identitásuk. Az emberi identitás és az abból fakadó alkotóerő a legfontosabb belső képességű tényezőnek fog bizonyulni az előttünk álló időkben – hangsúlyozta Kövér László. A házelnök szerint az Európa előtt tornyosuló megoldandó feladatok sorából kiemelkedik a közösségi identitások kezelésének ügye. Felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy az elmúlt években Közép-Európában meghonosodni látszik egy olyan reménykeltő identitáselmélet, amelyet a magyar nemzet jó szívvel ajánlhat Európa nyugati és keleti részének, amely nem más, mint a keresztény értékrend és a nemzeti identitás. A házelnök szerint a XX. század közös közép-európai tapasztalata egy olyan térség tapasztalata, amelyben minden államalkotó többségi nemzetnek élnek kisebbségi sorban, más országokban nemzeti közösségei. Ezen a tapasztalaton és felismerésen alapulnak ma Magyarország nemzetpolitikai kapcsolatai Szerbiával, Horvátországgal, Szlovéniával és Ausztriával; ebben maradéktalanul egyetértünk Lengyelországgal, ebbe az irányba indultunk el Szlovákiával, és van esély rá, hogy talán Románia is csatlakozik. „Ez az út térségünkben a regionális béke, stabilitás, biztonság, fejlődés és jólét egyetlen járható útja, ezen az úton várjuk Ukrajnát is, bízunk benne és teszünk érte, hogy az ukrán politika is felismerje: mások nemzeti önazonosságukban való sanyargatása csak feszültséghez, hanyatláshoz és szegénységhez vezet” – emelte ki.
A köszöntőbeszédeket követően az Időfonal című formabontó előadást tekinthette meg a közönség, melyben a rendező ötvözte a jelenkor problematikáját a hagyomány megtartó erejével. Színház és divatbemutató különlegesen ötvözött produkciója volt látható, egy teljesen új műfaj született a beregszászi színház színpadán, amelynek minden pillanatával együtt élt a közönség. Hiszen az előadás során a színészek az impozáns női kollekció darabjait magukra öltve – melyeket nagydobronyi keresztszemes hímzés és beregi szőttes díszít – idézték vissza a letűnt korokat. A dicső múltat: Zrínyi Ilona, Rákóczi, Bercsényi, Bethlen történetein keresztül idézték fel, de felelevenedett a málenkij robot, a hetven évig tartó szovjet megszállás is. Az előadás során egy-egy kárpátaljai település nevével vagy kialakulásával kapcsolatos legenda vagy monda is elhangzott, mint például Fancsika és Mátyfalva története, mindeközben a kifutón folyamatosan bemutatásra kerültek a szebbnél szebb ruhakollekciók. A nézőt folyamatos impulzusok érték, hiszen a ruhák folytonos váltakozása, az időutazás történelmi pillanatokba, a jelenkor aktuális problémái, a szerelem, a bátorság, a család, a menni vagy maradni kérdéskör mind megjelent a darabban, mely által a nézőt is gondolkodásra, kérdések, válaszok megalkotására ösztönözte.
A produkciót követően Vidnyánszky Attila, a darab főrendezője elmondta: „Kaptam egy felkérést Molnár Eleonórától, hogy azokat a kárpátaljai kötődésű ruhákat kellene bemutatni, amelyek többnyire női ruhák, és ezeket színdarabba kellene foglalni. Ezzel kellett kezdeni valamit. Én még sohasem csináltam ilyet korábban, divatbemutatóra sem jártam. Hosszan forgattam a képeket a ruhákról, aztán pedig elkezdtünk dolgozni. A darab filozófiáját és gondolatiságát tekintve a beregszászi színház gondolatiságához is kapcsolódik: átörökíteni valamit, megőrizni valamit a múltból, nem muzeális, konzerváló szándékkal, hanem beépítve a mába. Újrakeresve hagyományainkat, beépítve a jelenbe. Innen jött, hogy a mi kis kárpátaljai történeteinket mi is beépítsük a jelenbe. Ezeket a régi történeteket igyekeztünk beágyazni a mai létünk valóságába, viszonyrendszerébe, szóval nagyon komoly utánajárás után jött létre ez az igazán formabontó divatbemutató” – fogalmazott a rendező.
Az előadás a Kárpátaljai Népfőiskolai Egyesület megbízásából Vidnyánszky Attila rendezésében jött létre. A produkcióban a Kárpátaljai Megyei Magyar Drámai Színház színészei vesznek részt. A darabban bemutatott ruhaköltemények Hrivnák Tünde Pro Urbe-díjas divattervező munkái. Az Időfonal által ismét egy magas színvonalú művészi alkotás jött létre Kárpátaljáról, nemcsak kárpátaljaiaknak.
Váradi Enikő
