Befejeződtek a KMKSZ-alapszervezetek közgyűlései
Az elmúlt héten befejeződtek a KMKSZ-alapszervezetek közgyűlései. Az Ungvári járásban Kisszelmencen, Gálocsban, Palágykomorócon, Tégláson és Szürtében, a Beregszászi járásban Borzsován, Mezőváriban, Nagymuzsalyban, Rafajnaújfaluban és Zápszonyban, a Nagyszőlősi járásban Gődényházán, Tiszapéterfalván, Salánkon és Verbőcön, a Felső-Tisza-vidéken pedig Kőrösmezőn, Szvidovecen és Tiszabogdányban tartották meg a soros közgyűlést.
Salánkon a görögkatolikus közösségi teremben tartották meg a helyi KMKSZ-alapszervezet közgyűlését, melyet egybekapcsoltak az alapszervezet megszervezésében lebonyolított március 15-i ünnepséggel. Ennek során a helyi Mikes Kelemen Középiskola tanulói az alkalomhoz illő versekkel és prózai szövegek felolvasásával elevenítették fel 1848. március 15-ének, a forradalom kitörésének pest-budai eseményeit. Ezt követően Kalanics Éva alapszervezeti elnök beszámolt az alapszervezet múlt évi tevékenységéről: megünnepelték az 1848–1849-es forradalom és szabadságharc kitörésének 170. évfordulóját, megemlékeztek a sztálini terror áldozatairól, kopjafát állítottak az első világháborúban elesett salánki honvédek emlékére, szavalóversenyt bonyolítottak le a helyi középiskolában, csoportos utazást szerveztek a beregszászi Bánk bán-előadásra, folyamatban van a földprivatizáció lebonyolítása, sikerült elérni, hogy megtisztítsák a bozóttól a község határában álló Rákóczi–Mikes-emlékművet.
Barta József, a KMKSZ alelnöke, a megyei tanács első elnökhelyettese és a KMKSZ Nagyszőlősi Középszintű Szervezetének elnöke politikai kitekintőjében szólt Magyarországnak az európai békéért, a keresztény európai civilizáció megmentéséért kifejtett tevékenységéről, valamint a kárpátaljai magyarság megmaradását célzó támogatáspolitikájáról és az oktatási-nyelvi jogainkért való kiállásáról. Örömének adott hangot, hogy Kárpátalján nemzetiségi béke honol, a szláv lakosság többsége nem fogékony a szélsőséges eszmék iránt, a megyei tanács képviselőinek nagy része pedig szolidáris velünk. A fenyegetettségünkről is szólt, mivel az oktatási törvény szűkíti, a nyelvtörvénytervezet pedig szűkíteni célozza oktatási és nyelvi jogainkat. Három út van előttünk: a Magyarországra való kivándorlás, a beolvadás vagy a politikai küzdelem nemzetiségi jogainkért. S leszögezte: az önfeladás helyett igenis küzdenünk kell a magyarokként való megmaradásunkért. A KMKSZ a provokációknak nem felülve, higgadtan és folyamatosan harcol jogaink megvédéséért. Végezetül pedig kitért a közelgő elnökválasztásra, melynek első fordulójában a KMKSZ és az UMDSZ – közös elhatározással – egyik elnökjelöltet sem támogatja.
Végezetül pedig Kész Barnabás helybeli történész, etnográfus, a beregszászi Rákóczi-főiskola tanára és a megyei tanács képviselője osztotta meg gondolatait a megjelentekkel. Bethlen Gábort, Erdély legnagyobb fejedelmét idézte, miszerint nem lehet mindig megtenni azt, amit kell, de mindig meg kell tenni azt, amit lehet. Az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról szólva kifejtette, hogy bár a harc elbukott, ám az 1867-es kiegyezést követően mégis megvalósult a legtöbb célkitűzése. A felszólaló leszögezte, hogy nem szabad megijednünk az ellenünk irányuló politikai lépésektől, a KMKSZ és az UMDSZ együttműködéséről szólva pedig kijelentette: nem engedhetjük meg a széthúzást, s nemzetrészünk fennmaradása érdekében félre kell tennünk minden önös érdeket.
A KMKSZ Verbőci Alapszervezete is megtartotta hagyományos évértékelő közgyűlését március 17-én. Az esemény keretében a tagok ünnepélyesen megemlékeztek az 1848/49-es forradalom és szabadságharc hőseiről, majd megkoszorúzták a községben található kopjafát.
A megemlékezést követően kezdetét vette a közgyűlés, melyen szép számmal megjelentek az alapszervezeti tagok. Az esemény elején Gál Lilla, a KMKSZ Verbőci Alapszervezetének elnöke megtartotta hagyományos évértékelő beszámolóját. Az alapszervezet minden éven húsvéti versmondó versenyt, március 15-ei megemlékezést szervez. Minden évben megemlékeznek a málenkij robotra elhurcoltakról is. A nyár folyamán honismereti kirándulást szerveztek és ezáltal Kárpátalja ismertebb történelmi helyeit is bejárták. Az alapszervezet évek óta jó együttműködést ápol a helyi iskolával, óvodával, az egyházakkal és az önkormányzattal is, ebből adódóan közös rendezvényeket is tudnak szervezni.
A beszámolót követően Barta József, a KMKSZ alelnöke szólt a jelenlévőkhöz. Beszélt a globális és országos aktuálpolitikai kérdésekről. Tájékoztatójában ismertette az emberekkel a KMKSZ álláspontját az ukrán elnökválasztás kapcsán, mely szerint nincs egy olyan jelölt sem, akinek a programja mellett a KMKSZ kiállhat. Köszönetét fejezte ki a magyar kormánynak, hogy a kárpátaljai kisebbséget nem hagyja egyedül küzdelmében. Tájékoztatta a közösséget arról is, hogy a nyelvtörvényt második olvasatban kezdték el tárgyalni, ami további aggodalomra ad okot, így a harcot folytatni kell. A tervezett kárpátaljai infrastrukturális fejlesztésekről is beszámolt. Végül arra buzdította az egybegyűlteket, hogy ne adják fel a reményt és igyekezzenek minden lehetőséggel élni itthoni boldogulásuk érdekében.
A közgyűlést követően a tagság egy hatalmas, „30 éves a KMKSZ” felirattal ellátott tortával ünnepelte meg a szervezet fennállásának jubileumát.
Palágykomorócon a KMKSZ-alapszervezet közgyűlését megelőzően megkoszorúzták a palágykomoróci nemzetőrök tiszteletére a helyi görögkatolikus templom udvarán tavaly felállított emlékművet és kopjafát. A 171 évvel ezelőtti magyar forradalom és szabadságharc palágykomoróci résztvevőiről Szkoropádszky Péter görögkatolikus parochus és Andrejcsák-Tóth Anetta beszélt, majd a Palágykomoróci Általános Iskola tanulói az alkalomhoz illő verseket szavaltak.
A tájházban megtartott közgyűlésen Andrejcsák-Tóth Anetta alapszervezeti elnök – aki már 22 éve vezeti a jelenleg 275 tagú alapszervezetet – beszámolt az elmúlt év fontos eseményeiről: márciusban emlékművet avattak a palágyi és komoróci nemzetőrök tiszteletére, részt vettek a Magyarok Kenyere programban. Megemlékeztek a sztálinizmus áldozatairól és a helyi kultúrházban megtekintették A Sátán fattya című filmet.
Gálocsban Molnár László, az alapszervezet alapító elnöke beszélt az idén harmincéves Szövetség ungi alapszervezeteinek megalakulásáról, az 1989-es eseményekről és a gálocsi alapszervezet későbbi tevékenységéről, eredményeiről. A gálocsi alapszervezet elmúlt évi munkájáról Pekár Tünde alapszervezeti elnök számolt be.
Tégláson az alapszervezet 30., ünnepi közgyűlésén a felújított helyi óvodában Kovácsné Pálfi Erika alapszervezeti elnök a 235 tagú alapszervezet tavalyi tevékenységéről tartott beszámolót: filmvetítést és színházi előadást is szerveztek a kultúrházban, szeptemberben ötödik alkalommal rendeztek gyermeknapi ünnepséget, a történelmi egyházak képviselőivel közösen emlékeztek meg a sztálinizmus helyi áldozatairól, majd november végén jótékonysági Katalin-bált szerveztek, csatlakozva a Pulzus rádió cipősdoboz-akciójához. A magyar kormányzat Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programjának keretében 23 millió forintból újult meg a gyűlésnek is helyet adó Téglási Tündérkert Óvoda.
Mind az öt ungvári járási alapszervezeti közgyűlésen jelen volt Balogh Lívia, a KMKSZ Ungvári Középszintű Szervezetének elnöke, az Ungvári Járási Tanács KMKSZ-frakciójának vezetője, aki minden alapszervezetben köszönetet mondott az 1989-ben alakult Szövetség alapítóinak, illetve mindazoknak, aki az elmúlt három évtizedben részt vettek a Szövetség munkájában.
Az elnök asszony részletesen beszámolt az anyaországi támogatásokról, amelyek ma már szinte minden kárpátaljai magyar családhoz eljutnak valamilyen formában. Beszélt a KMKSZ által a megyei és a járási tanácsban elvégzett munkáról, valamint a magyar közösségünk ellen irányuló összehangolt támadássorozatról, az annak kivédése és tompítása érdekében tett lépésekről mind idehaza, mind nemzetközi színtéren. Részletesen beszámolt a magyar közszereplők határon történő vegzálásáról, a Szövetség közösségünk identitását erősítő kulturális programjairól, a TV21 Ungvár csatorna megvásárlásáról és a közelgő ukrán elnökválasztásról, amelyen egyetlen jelöltet sem tud támogatni a KMKSZ. Májusban lesz az európai parlamenti választás, amelyen idén már azok az állampolgárok is részt vehetnek, akik nem rendelkeznek Magyarország területén állandó lakcímmel.
Március 16-án tartotta meg éves közgyűlését a KMKSZ Borzsovai Alapszervezete. A Himnusz eléneklését követően Seder Ilona, a helyi alapszervezet elnöke megtartotta a 2018-ról szóló éves beszámolóját. A KMKSZ Borzsovai Alapszervezetének tagsága 273 fő. Seder Ilona a KMKSZ 30 éves múltjára reflektálva kihangsúlyozta: „Sok nehézségen mentünk keresztül, sok mindent megéltünk, de ami a legfontosabb: meg tudtunk maradni magyarnak, és mindig, mindenkor kiálltunk és kiállunk a magyarságunkért.” Megszervezték a III. Hazahívogató Lecsófesztivált az új kenyér ünnepével egybekötve, melyen vendégül látták a testvértelepülésük, Tiszaörs 40 fős csapatát is. Az elnök asszony elmondta, hogy az anyaországi pályázatok jóvoltából 12 új vállalkozás jött létre a településen, valamint szót ejtett az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Programról is, amely rendkívül nagy segítség a szülőföldön maradás elősegítésében – tette hozzá.
A közgyűlésen jelen volt Sin József, a KMKSZ Beregszászi Középszintű Szervezetének (KMKSZ BKSZ) elnöke, aki összefoglalót tartott a közelgő ukrán elnökválasztásról. Kitért az Egán Ede Gazdaságfejlesztési Program lehetőségeire, a Kárpát-medencei Óvodafejlesztési Programra s más magyarországi támogatásokra.
A gyűlés végén megválasztották a küldötteket a járási és a megyei közgyűlésre.
A KMKSZ Mezővári Alapszervezetének gyűlésén először Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke mondta el beszámolóját, melynek nagy része a március 31-i ukrán elnökválasztással kapcsolatos tudnivalókra vonatkozott. Sin József kiemelte, hogy a szavazati jogával mindenkinek élnie kell, ezért lehetőség szerint mindannyian menjenek el szavazni. Kihangsúlyozta Magyarországnak a kárpátaljai magyarság irányába tett kiállását és az anyaországból érkező támogatások jelentette segítséget.
Berki Károly, a KMKSZ harminc éve fennálló Mezővári Alapszervezetének elnöke röviden összefoglalta a KMKSZ 1989. február 26-ai alakulásának eseményeit, amelyet nem kevés idő elteltével májusban a mezővári alapszervezet alakuló ülése követett. Az alapszervezet tagsága jelenleg 600 fő. Központi rendezvényük az 1703. május 21-ei Rákóczi-zászlóbontásra emlékező ünnepség. Az alapszervezet rendszeresen látogatja a beregszászi színházat.
Az elnöki beszámolót a Mezővári II. Rákóczi Ferenc Középiskola tanulóinak rövid verses-énekes előadása követte.
Március 17-én a KMKSZ Zápszonyi Alapszervezete is megtartotta közgyűlését. Csatáry Zsolt alapszervezeti elnök számolt be a szervezet 2018. évi tevékenységéről. Beszámolójának kezdetén örömét fejezte ki, ugyanis a szervezet – az anyaszervezethez hasonlóan – idén ünnepli megalakulásának harmincadik, jubileumi évfordulóját, valamint azért, mert a tagság az elmúlt évben 492 főre nőtt. „Ez nem véletlen, hiszen a KMKSZ a legigazibb magyar szervezet, amely bátor kiállásával mindenkor a kárpátaljai magyarságot szolgálta” – húzta alá Csatáry Zsolt. Minden évben méltatják nemzeti ünnepeinket, valamint megemlékeznek a málenkij robot kárpátaljai magyar áldozatairól. Kiemelte, hogy a Piros Pünkösd elnevezésű, pünkösdhöz kötődő rendezvényükkel már hagyományt teremtettek a településen, a nyugdíjasklub közreműködésével pedig több eseményen is részt vettek. A 2018-as évben honismereti kirándulást szerveztek.
A közgyűlésen Sin József, a KMKSZ BKSZ elnöke tartott tájékoztatót a közelgő ukrán elnökválasztásról, az őszi parlamenti választásokról.
lm, ve, bzs, csa
