Első forduló: tömeges rendbontások nélkül zajlott a választás
Meglepő nyugalomban, de legalábbis tömeges rendzavarások nélkül, és ami a lényeg: erőszakmentesen zajlott március 31-én Ukrajnában az elnökválasztás első fordulója.
A szavazóhelyiségek vasárnap reggel kijevi idő szerint nyolc órakor nyitottak ki az ország valamennyi (199) választókerületében, s este 20 óráig tartottak nyitva. Ez idő alatt elvben 26 770 000 szavazópolgár élhetett a választójogával – ennyien szerepeltek ugyanis a választói névjegyzékekben a Központi Választási Bizottság (CVK) szerint.
A szavazólapokon minden korábbinál több, 39 jelölt neve volt olvasható. Az apró betűk, s az a körülmény, hogy a jelöltek egy bírósági határozat nyomán nem lettek sorszámozva, ugyancsak megnehezítették a szavazók dolgát.
A rend biztosítására országszerte kb. 39 ezer rendőrt vezényeltek ki a szavazókörzetekhez. A választás menetét a CVK által regisztrált 2344 külföldi megfigyelő követte nyomon, a több tucat ukrajnai civil szervezet delegáltjairól nem is szólva.
Az esti urnazárásig csupán néhány kisebb incidensről számolt be a média. Például Csernyihiv megyében egy férfi Molotov-koktélt dobott az egyik szavazófülkébe, de a tüzet eloltották, senki nem sérült meg, s az eset a szavazás menetében sem okozott különösebb fennakadást. Ritkán fordul elő, hogy egy elnökjelölt személyesen sértsen törvényt a választások napján. Oleh Ljaskónak azonban ez is sikerült. Történt ugyanis, hogy mielőtt kitöltött szavazólapját az urnába dobta volna, a radikálisok vezére megmutatta azt az eseményt rögzítő tévékameráknak. Márpedig az ukrán törvények tiltják, hogy bárki nyilvánosságra hozza, miként szavazott.
A szavazás monoton és viszonylag eseménytelen folyásába csak az vitt némi izgalmat, hogy a kora esti órákra elkészültek a exitpoll-felmérések, amelyeket a szavazóhelyiségekből távozó választók megkérdezése alapján készítenek. Ezek a felmérések egybehangzóan Zelenszkij győzelmét vetítették előre, és viszonylag szoros küzdelmet jósoltak Petro Porosenko hivatalban lévő elnök, valamint Julija Timosenko ellenzéki politikus között a második helyért.
A CVK éjfél után tette közzé a végleges részvételi adatokat, amelyekből kitűnt, hogy országosan viszonylag magas, 63,52%-os volt a részvétel, csak valamivel kevesebb mint 19 milliónyian vették át a szavazólapjukat. Az egyes régiók között ugyanakkor jelentősnek mondható eltérések mutatkoztak a szavazókedv tekintetében. A választók a legaktívabbak Vinnicja (65,06%), Voliny (68,35%), Dnyipropetrovszk (65,98%), Zsitomir (64,56%), Zaporizzsja (64,37%), Kijev (66,49%) és Poltava (65,82%) megyékben voltak. Ugyanakkor nem érte el a választási részvétel a 60%-ot Donyeck (59,51%), Luhanszk (56,76%), Odessza (58,44%), Herszon (57,65%) és Csernyivci (56,07%) megyékben. A legkevesebben (46,99%) Kárpátalján járultak az urnákhoz. (Kárpátaljai összefoglalónkat lásd itt.)
Miután bezártak a szavazóhelyiségek és megkezdődött a szavazatszámlálás, a CVK, s nyomán az országos televíziós hírcsatornák élőben közvetítették a választási eredmények alakulását. Szinte az első pillanatoktól Volodimir Zelenszkij állt az élre, s Petro Porosenko második helyét is csak rövid ideig volt képes veszélyeztetni Julija Timosenko és Jurij Bojko.
Az OPORA civil szervezet, valamint Zelenszkij, Porosenko és Timosenko elnökjelöltek stábjai is végeztek párhuzamos szavazatszámlálást vasárnap este. Ezek eredményei alapvetően nem tértek el egymástól, azaz egyaránt azt mutatták, hogy Zelenszkij és Porosenko juthat tovább a második fordulóba. Egyedül a Haza párt jelöltjének felmérése szerint végzett Julija Timosenko a hivatalban lévő elnököt megelőzve a második, azaz továbbjutó helyen.
Tetyana Szlipacsuk, a CVK elnöke hétfő reggeli sajtótájékoztatóján elégedetten jelentette ki, hogy a választások napja és a rákövetkező éjszaka rendszerszintű szabálysértések nélkül telt el. Röviddel ezután pedig megerősítették, hogy második választási fordulóra lesz szükség, miután eldőlt, hogy egyik jelölt sem szerezheti meg a szavazatok abszolút többségét. Ehhez viszont újjá kell majd alakítani a szavazókörzeti és választókerületi választási bizottságokat, amelyekbe mindkét második körbe jutó jelölt egyenlő számú képviselőt delegálhat – mutattak rá a Központi Választási Bizottságnál.
A 2019. évi elnökválasztás 1. fordulójának eredményei a választókerületi jegyzőkönyvek 99,12%-os feldolgozottsága mellett |
||
|---|---|---|
| Indulók | Szavazatok aránya (%) | Szavazatok száma |
| Volodimir Zelenszkij | 30,23 | 5 655 385 |
| Petro Porosenko | 15,92 | 2 979 300 |
| Julija Timosenko | 13,39 | 2 506 391 |
| Jurij Bojko | 11,68 | 2 186 540 |
| Anatolij Hricenko | 6,92 | 1 294 714 |
| Ihor Szmesko | 6,03 | 1 128 867 |
| Oleh Ljasko | 5,47 | 1 025 023 |
| Olekszandr Vilkul | 4,15 | 778 204 |
| Ruszlan Kosulinszkij | 1,63* | 305 010 |
| *A többi jelölt támogatottsága nem érte el az 1 százalékot | ||
Arszen Avakov hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, a választás napján és éjszakáján 2605 be- és feljelentés érkezett szabály- és törvénysértésekről, ezek nyomán 61 büntetőeljárás indult. A tárcavezető azonban jelezte, hogy ezek kisebb jelentőségű, egyedi, „néha mulatságos” esetek voltak. Kitért arra, a rendőrségnek még a szavazás napja előtt sikerült megelőzni a választási csalás több jól ismert módszerét. Egyúttal dicsérte a kiberrendőrség munkáját, amely megakadályozott minden külső beavatkozást a CVK tevékenységébe.
Ami a belföldi civil megfigyelőket illeti, az OPORA csupán kisebb jelentőségű szabálysértésekről számolt be, amelyeknek többsége az eljárásrend megsértésével volt összefüggésben. Rámutattak, az előző választásokhoz képest összességében valamelyest csökkent a szabálysértések száma. Ugyanakkor, tették hozzá, több volt az olyan eset 2014-hez képest, amikor sérült az akaratnyilvánítás titkossága, illetve fényképezték a szavazólapot.
Hétfőn délután Kijevben közös sajtótájékoztatón számoltak be választási tapasztalataikról az EBESZ Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala (ODIHR), az EBESZ Parlamenti Közgyűlése, az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése (PACE), a NATO Parlamenti Közgyűlése és az Európai Parlament megfigyelői. Ilkka Kanerva, az EBESZ rövid távú megfigyelőinek speciális koordinátora megállapította, hogy az ukrajnai elnökválasztáson lehetőség nyílt a versengésre, a szavazók szabadon választhattak a számos jelölt közül, s magas volt a részvétel. Mint kifejtette, a tapasztalt szabálytalanságok nem voltak hatással a választás kimenetelére. Hozzátette ugyanakkor, hogy minden a második fordulóban dől majd el. A sajtótájékoztatón elhangzott, az európaiak remélik, az érintettek elfogadják az első forduló hivatalos végeredményét, s a második forduló legalább annyira békés, rendezett és hatékony lesz, mint amilyennek az első bizonyult.
A nyugati megfigyelők az UNIAN által ismertetett előzetes jelentésükben azért a pozitívumok mellett az észrevételeiket is felsorolják. Mint rámutatnak, a jelöltek egy része nem folytatott tényleges választási kampányt, s általában is kevesellték a jelöltek közötti vitát. Emellett megemlítik, hogy Porosenko szereplései során nem mindig volt egyértelmű, mikor lép fel elnökként, s mikor elnökjelöltként, ami ellenkezik az európai szabályozással. Különös figyelmet fordítottak a megfigyelők a szavazatvásárlásra, az adminreszursz alkalmazására utaló tényekre, s azokra az esetekre, amikor a hivatalos személyek gyaníthatóan beavatkoztak a választások menetébe. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták, gyakori vád volt a különféle szociális segélyek, prémiumok, béremelések és egyéb juttatások felhasználása kampánycélokra.
Ugyanaznap a kanadai megfigyelő misszió (CANADEM) sajtótájékoztatóján az összességében pozitív értékelés mellett a vendégek rámutattak, hogy a kelet-ukrajnai harcok következtében „belső menekültekké” vált személyeknek legalább a fele nem volt tudatában annak, hogy szavazati joggal rendelkezik az elnökválasztáson. Hozzátették, a választások előtt csupán a belső menekültek 6,5%-a élt a szavazási hely megváltoztatásának lehetőségével.
A CVK-nak 10 nap áll rendelkezésére az első forduló végeredményének kihirdetésére. Az elnökválasztás második fordulóját április 21-én rendezik.
(ntk)
A választók elégedetlenek a hatalommal
Bár a szavazatszámlálás összességében megerősítette a közvéleménykutatások és exit pollok előzetes eredményeit, bőven volt részünk meglepetésben vasárnap. A lényeg, hogy a választók egyértelműen a politikusok tudtára adták, mit gondolnak a legutóbbi Majdan győzteseiről.
Hamar kiderült például, hogy a déli-sarki ukrán expedíció tagjai körében toronymagasan Petro Porosenko nyerte a választásokat, ami azonban nem bizonyult sorsdöntőnek a hivatalban lévő államfő számára. (Bár sokaknak nyilván nem volna ellenére, ha elnökünk mielőbb híveihez költözne a sarkkörön túlra.) Annál érdekesebb viszont, hogy a kelet-ukrajnai Egyesített Erők Műveletének kötelékében harcoló katonák körében is népszerűnek bizonyult Volodimir Zelenszkij. Az alakulatok számára 79 speciális szavazókörzetet hoztak létre, ezek közül 73 részeredményei jelentek meg e cikk megírásáig a CVK honlapján, amiből kitűnik, hogy igen szoros volt a küzdelem a fegyveres erők egységeiben az államfő és a Zelenszkij hívei között. Összesítésben Porosenko vezetett ugyan néhány százalékkal, de jó néhány körzetben Zelenszkij kapott több szavazatot. A CVK részéről hangsúlyozták ennek kapcsán, hogy az eredmények cáfolják azokat a pletykákat, melyek szerint alkalmaznák az úgynevezett adminreszurszot a katonák körében.
Az ukrán külképviseleteken rendezett szavazást váratlanul nagy különbséggel nyerte meg a hivatalban lévő elnök, a voksok 38,5%-t szerezve meg. A második helyen végzett Zelenszkijnek csupán 26,14% jutott, Hricenko pedig 10,61%-kal lett a harmadik. Érdekes azonban megfigyelni, hogy a legtöbben, 7150-en Lengyelországban mentek el szavazni, ahol az egyik legnagyobb ukrán diaszpóra él napjainkban, s körükben 38,1%-kal Zelenszkij nyert. A strana.ua magyarázata szerint a lengyelországi ukrán munkavállalók igen tekintélyes része Porosenko elnöksége idején volt kénytelen elhagyni a hazáját, s azt remélik, megválasztása esetén Zelenszkij lehetővé teszi, hogy ismét együtt élhessenek a családjukkal, a szülőföldjükön vállalhassanak munkát. További érdekesség, hogy Észtországban és Moldovában az ukránok többsége az oroszbarátként számon tartott Jurij Bojkót támogatta.
A leglényegesebb megállapítást a külföldi ukrán szavazókat illetően azonban némileg váratlanul Pavlo Klimkin külügyminiszter tette, aki az egyik közösségi oldalon rámutatott, múlt vasárnap valamivel több mint 53 ezren szavaztak külföldön, míg 2014-ben kevés híján 73 ezren voksoltak még, ami közel 20 ezer fős csökkenést jelent. Klimkin ugyanakkor nem említi, hogy ez a tekintélyes létszámcsökkenés úgy állt elő, hogy közben a külföldön munkát vállaló ukránok száma jelentősen nőtt az elmúlt öt esztendőben. Nos, a választók tekintélyes számának távolmaradása is tekinthető egyfajta véleménynyilvánításnak az ukrajnai helyzetről.
Érdemes elidőzni egy pillanatra az ukrajnai választási térképnél is. A CVK által közölt adatok értelmében – 90% feletti feldolgozottság mellett – láthatjuk, hogy öt megye kivételével az ország valamennyi régiójában Volodimir Zelenszkij szerezte a legtöbb szavazatot. Keleten, Luhanszk és Donyeck megyékben Jurij Bojko győzött, igen meggyőző fölénnyel. Ugyanakkor Nyugat-Ukrajnában, Lemberg (Lviv) és Ternopil megyékben Porosenkóra szavaztak a legtöbben. E két nyugati régióban Zelenszkijnek csupán az 5. helyet sikerült megszereznie az esélyes jobboldali jelöltek mögött. Érdekes módon viszont Ivano-Frankivszk megyében Julija Timosenko végzett az élen, miközben Zelenszkij a második Porosenko mögé szorult.
Sokatmondó, hogy a nemzeti érzelmű és nacionalista szavazók Nyugat-Ukrajnában csupán három megyében tudták kiszorítani az élmezőnyből az emberek változások iránti vágyát megtestesítő Zelenszkijt. Az eseményeket objektíven vizsgáló elemzők szerint ez nem csupán Porosenko kormányzásának elmúlt öt esztendejét minősíti, hanem az egész nemzeti oldal kudarca.
Tovább árnyalja a képet az Ukrajinszka Pravda (UP) megfigyelése, mely szerint Volodimir Zelenszkij négy megyében ért el 30% feletti eredményt, míg Porosenko csupán egyben. Ami viszont az egy megyében elért legmagasabb szavazati arányt illeti, a csúcstartó egyértelműen Bojko, aki Luhanszk megyében a voksok 43,29%-át szerezte meg.
Ha alaposabban szemügyre vesszük a nyugat-ukrajnai régiót, ahol Porosenko támogatottsága igen jelentős, kitűnik, hogy a 2014. évi voksoláshoz képest 7%-kal esett vissza a választási részvétel. Még szembetűnőbb a jelenség a galíciai részen: Lemberg megyében 9,28%-kal, Ternopil megyében 10,52%-kal, Ivano-Frankivszk megyében 11,99%-kal esett vissza a szavazókedv – mutat rá az UP. Mindez azt jelenti, hogy nem adta le a szavazatát a szavazók közel 2%-a. Holott Petro Porosenkónak éppen ebben a térségben kellene megszereznie minél több voksot, ha ellensúlyozni akarja a kelet-ukrajnai választók szavazatait, akik bizonyára az „oroszabb” Zelenszkijt választják majd nagyobb számban a második fordulóban.
(zzz)
